Tisztelt Szerkesztõ úr!
Ön egy interjúban (ATV, 2015.09.09.20-i ismétlést láttam) az elsõ mondatban 3 x, majd még nagyon-nagyon sokszor használta az "Azt gondolom" kifejezést.
Felhívom figyelmét, hogy ez a kifejezés gyengíti/hitelteleníti az állítás erejét is azzal, hogy nem tényként, hanem szubjektív véleményként rögzíti a közlendõt. A tárgyeset önmagában sem szerencsés. A magyar nem „valamit” gondol, hanem valamirõl gondolkodik. A „think about”, ahonnan ez a fordulat származhatott (784 millió találat a Google-n) ajánlott fordítása sem „azt” hanem „róla”, vagy magyarosabban: „arra”.
A figyelmes hallgatót a gyakori szóismétlés el is rettentheti az egyébként jobb sorsra érdemes véleménytõl, vagy annak képviselõjétõl. Bármilyen nyelvi fordulat többszöri ismétlése annyira irritáló lehet, hogy tekintet nélkül a mondanivaló tartalmától, könnyen át is kapcsolhat egy másik csatornára a hallgató/nézõ.

Ez nem csak az én véleményem. Az IPM 2014 évi szeptemberi számában (111. oldal, "A szóhasználatból is kiderülhet a hazugság?") megjelent cikk szerint a hasonló fordulatok szemantikus lyukak, melyek 75 %-os arányban utalnak hazugságra.
Javaslom, fontolja meg érveimet, és törekedjen kerülni ezt a szóhasználatot. A közjót szolgáló állításokat elsõsorban tényként érdemes megfogalmazni. Eleve gyengíti a közlendõ hiteleségét azzal, hogy már saját szóhasználata szerint sem objektív tényt, hanem szubjektív véleményt ad közre. Ha egyes esetekben tudatosan ragaszkodik közszereplõi mondandója relativizálásához, a magyar nyelv ebben (is) rendkívül gazdag. Az a véleményem; úgy gondolom; arra gondolok; úgy vélem; úgy hiszem; azt hiszem; véleményem szerint; szerintem; elképzelésem szerint; vélhetõleg; meglátásom szerint; álláspontom szerint fordulatok alkalmazhatók.

Tisztelettel:

Dr. Kovács Tibor igazságügyi szakértõ, közíró,
drkovacs@szakertok.eu.