"Az a nemzet, amelyik õrzi a kultúráját, és ismeri a saját kultúráját, az a nemzet legyõzhetetlen."

Takaró Mihály: Klebelsbergtõl Spiróig I-II. rész
http://www.youtube.com/watch?v=ZncGtFEa_7o

http://www.youtube.com/watch?v=nYBWSVuiU4Y

Az alábbi, alig több mint egy perces videóban nem Kertész Imre az érdekes, bár a kérdésre - az éppen Kertész által adott - választ is megkapjuk. Takaró Mihály kimondja a számunkra, magyarok számára egyedül fontos gondolatot arról, ki magyar.

"A magyarság nem faj és nem rassz-kérdés, a magyarság sorsvállalás-kérdés."

A többi nem számít. Közeledünk október 6-hoz, amikor az aradi vértanúkra és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, az elsõ felelõs magyar miniszterelnökre emlékezünk. A fenti állítás igazságát a tizenhárom Aradon kivégzett férfi neve is igazolja. Lázár Vilmos, fõtiszt (ezredes), gróf Dessewffy Arisztid, tábornok, Kiss Ernõ, tábornok, Schweidel József, tábornok, lovag Pöltenberg Ernõ, tábornok, Török Ignác, tábornok, Láhner György, tábornok, Knezich Károly, tábornok, Nagysándor József, tábornok, gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok, Aulich Lajos, tábornok, Damjanich János, tábornok, gróf Vécsey Károly, tábornok. Magyarok voltak? De mennyire! Pedig jó néhányan nem születtek magyarnak, de vállalták a magyarsággal a sorsközösséget - mindhalálig.

Kertész Imre tulajdonképpen magyar, vagy nem az ? Ön szerint ?
http://www.youtube.com/watch?v=5v5XFe9bC7o&feature=c4-overview-vl&list=PL7FE58D218F865D50

Egy gyönyörû haiku Takaró Mihály megfogalmazásában

Nem hold világít,
szívem felett Te ragyogsz,
s fényben fürdeted.

Az irodalomtörténész - aki az 1996-ban készült négykötetes érettségi szöveggyûjtemény egyik szerkesztõje, több mint száz iskolai egyedi tantervet és számos helyi tantervet bírált el - hiányolta, hogy a XX. század elsõ felében alkotó, nemzetközileg elismert írók nem szerepelnek a tanítandó kötelezõ törzsanyagban. Így például még azok sem, akiket annak idején Nobel-díjra jelöltek - mint Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Wass Albert. De rajtuk kívül hiányoznak a törzsanyagból olyan kiválóságok is, mint Gyóni Géza, Reményik Sándor, Tompa László, Kós Károly, Nyírõ József vagy Szabó Dezsõ - hívta fel a figyelmet.

Õk nem hagyhatók ki semmiképpen sem - fogalmazott az irodalomtörténész. Ehhez azonban azt is hozzátette, véleménye szerint nem kánonváltást kell végrehajtani, mert azok, akik jelenleg az irodalomoktatás részei, joggal érdemelték ki ezt a státuszt, így nekik továbbra is a kánonban van a helyük. Takaró Mihály úgy látta, ha az említett írók nem kerülnek be a tanítandó anyagba, akkor egy olyan egyoldalú irodalmi szemlélet uralkodik el, mint 1948 után, a kommunizmus egypárti diktatúrájával, amikor "kiszórtak minden olyan írót, aki valódi patrióta szemlélettel közelített a nemzeti sorskérdésekhez", és keresztény világnézetû volt.

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/02/24/07/Biralja_a_NAT_tervezetet_Takaro_Mihaly_irodalomtortenesz.aspx

Meghallgattam egyszer egy elõadását Sinka Istvánról. Nagyon tartalmas és felemelõ elõadás volt. Az ilyen emberek tényleg terjesztik a kultúrát.
Jól tetted, hogy nyitottál neki topicot. Nagyon megérdemli, hogy minél többen halljanak róla.

Így talán egyszerûbb meghallgatni. Az oldal alján a "hallgassa meg" feliratra kattintva azonnal megszólal.

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/arcvonasok-110323/tortenet-hangszerelve-elozetes-takaro-mihaly-a-nemzet-irodalom-tanara.html

Ma délig, pontosabban 12:30-ig nem tudtam, ki az a Takaró Mihály. A Kossuth Rádió ebben az idõpontban sugározta Történet hangszerelve címmel azt a beszélgetést, amelyben egy értékes, tiszteletreméltó embert ismerhetett meg a hallgató.
Zenérõl, irodalomról, becsületrõl, emberségrõl és hitrõl beszélt - szívhez szólóan. Nem próbálkozom azzal, hogy megfogalmazzam amit hallottam. Õ maga sokkal szebben mondja el, mint ahogy én eldadoghatnám. Hallgassátok meg! Szebbé teszi a napotokat, ahogyan az enyémet is tette.
Köszönet érte

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-08-31