"Születtem 1901 december 9-én, mégpedig az Adria-parti Fiuméban, délután háromnegyed ötkor (egy másik hagyomány szerint fél ötkor). Mikor 16 kiló lettem, elhagytam Fiumét és részben Velencében, részben a Balkánon csavarogtam és sok mindent átéltem, többek között Őfelsége Sándor szerb király és házastársa meggyilkolását. Amikor elértem az 1 méter 20 centit, Budapestre költöztem, és ott éltem 1 méter 21 centiig. Ottan számos gyermekjátszótér buzgó látogatója voltam, és kellemetlenül kitűntem álmodozó és kaján lényemmel. Körülbelül 152 centis magasságnál ébredt fel bennem az erósz, de eleinte anélkül, hogy az bármilyen különös vesződséget okozott volna nekem (a politika iránti vonzalmam akkor már nagyjából megvolt). A művészet, és különösen a szépirodalom iránti érdeklődés viszonylag korán kezdett mozgolódni bennem (kereken 1,70-es magasságnál), de csak 1,79-től lett belőle szenvedély, ha nem is ellenállhatatlan, de mégiscsak. Amikor kitört a világháború, 1,67 voltam és mire aztán végetért, már 1,80 (a háború alatt nagyon hirtelen növekedtem). 1,69-nél volt az első kimondottan szexuális élményem - és ma, hogy már befejeztem a növekedést (1,84), szelíd szomorúsággal gondolok vissza azokra a sejtelmektől terhes napokra. Ma már inkább csak széltében növekszem - de erről még nem tudok önöknek mit mondani, mert még mindig túl közel vagyok magamhoz." /Ödön von Horváth/