Némi Übermensch elméletet vélek felfedezni alábbi megnyilatkozásában:

"A zsidók nem lesznek utcaseprők, mert a sok évezred alatt felhalmozódó intellektuális tőke tovább öröklődik az utódokra. Az érzékenységet, az alkatot és valószínűleg intelligenciánk természetét is összeadjuk abban a génkoktélban, amik a gyerekeink. Hordozható örökség ez, és bárhol működtethető."
A szegény gojok meg mehetnek utcaseprőnek.

Ugyan azzal küszködik mint amivel a feministák manapság. A problémák egyszerűen megoldódtak így nincs szükség rájuk, ezért aztán saját maguk csinálják a problémákat meg verik a hisztit.
A magyar narancs hasábjain megjelent interjúban tökéletesen tükröződik a probléma. Szerinte ha egy zsidó embert kritika ér akkor az a kritika minden esetben rasszizmus.

Lehet egy ember bárki, bármi, tehet bármit, T. Györgyöt nem érdekli ebből semmi, és a zsidósága alapján fogja megítélni az illetőt. Ezt hívják egyébként rasszizmusnak, amit szegény György ma már mindenhol lát, kivéve a saját, elmebeteg megnyilvánulásaiban.

Nagy író volt a maga idejében és még mindig remek gondolatai vannak, csak sajnos ideológiailag és agyilag is kikezdte az idő. Arról meg már szó se essen hogy egy hazaáruló és azért rimánkodik hogy az unió verje végig magyarországot.
Sajnálom, de ez az ember már sehol nem ér fel a saját munkásságához. Pusztán egy mezei elmebeteg.

Egyik legjobb magyar értelmiségi!!!

A kedvenc Magyar íróm, õ bölcs.
A könyveit egyenként Nobelra jelölném.

Konrád György (Debrecen, 1933. április 2. – ) magyar író, esszéíró, szociológus. Mûvei többek között angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. A kortárs magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja

Kitüntetései

* 1983 Herder-díj
* 1985 a Charles Veillon Alapítvány Európai Esszédíja
* 1986 a skandináv békeszövetség kitüntetése
* 1988 az antwerpeni Instelling Egyetem díszdoktora
* 1989 Maecenas-díj
* 1989 a mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémia Wilhelm Heinse-medálja
* 1990 Kossuth-díj
* 1990 Manès–Sperber-díj (Bécs)
* 1991 a német könyvkereskedõk Béke-díja
* 1991 a Nemzetközi PEN Club irodalmi békedíja
* 1996 a Francia Becsületrend tiszti fokozata
* 1998 Közép-Európa-díj
* 1998 Sztjepan Mitrov Ljubisa-díj
* 1998 Felix Meritis-ösztöndíj (Hollandia)
* 2000 Goethe-emlékérem
* 2001 Nemzetközi Károly-díj (Aachen)[10]
* 2001 a VII. kerület díszpolgára
* 2003 a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal
* 2003 Nikola Tesla-díj
* 2007 Franz-Werfel-díj

Mûvei

* 1969 A látogató (regény)
* 1969 Az új lakótelepek szociológiai problémái (Szelényi Ivánnal közösen)
* 1977 A városalapító (regény)[11]
* 1978 Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (esszék, Szelényi Ivánnal közösen)
* 1980 Az autonómia kísértése (esszék)
* 1982 A cinkos (regény)
* 1986 Antipolitika (esszék)
* 1987 Kerti mulatság (regény)
* 1990 Európa köldökén (esszék)
* 1991 Az újjászületés melankóliája (esszék)
* 1993 91–93 (esszék)
* 1994 Kõóra (regény)
* 1995 Várakozás (esszék)
* 1996 Áramló leltár (aforizmák)
* 1997 A birodalom kapuiban (esszék)
* 1997 A láthatatlan hang. Zsidó tárgyú elmélkedések
* 1998 Hagyaték (regény)
* 1999 Útrakészen
* 1999 A jugoszláviai háború (és ami utána jöhet)
* 2000 Mit tud a leveli béka?
* 2000 Urbanizáció és területi gazdálkodás (Szelényi Ivánnal)
* 2001 Elutazás és hazatérés (önéletrajzi regény)
* 2003 Fenn a hegyen napfogyatkozáskor (önéletrajzi regény)
* 2004 A közép tágulása (európai tárgyú esszék)
* 2004 Az író és a város
* 2005 Kakasok bánata (regény)
* 2006 Csodafigurák (portrék)
* 2008 Inga

Filmjei:

FILM:

Fenn a hegyen (2006) (TV film) író
A folyamat (2004) (TV film) közremûködõ
Kitörés (1970) forgatókönyvíró
Számûzött forradalom