Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Ismail Kadaré

író, forgatókönyvíró

Született: 1936. január 28. (88 éves) (Albánia, Gjirokastra)

Film: 2 db

1 hozzászólás

Film: 2 db

1 hozzászólás

Albán író, költő, esszéíró. A kortárs albán irodalom legnagyobb, nemzetközileg is elismert alakja, ugyanakkor hazájában pártállami múltja miatt megítélése ambivalens. Francia nyelven írt műveit Ismaïl Kadaré név alatt jelentette meg.

Teljes leírás

2001
Senkiföldjén 8.3 forgatókönyvíró forgatókönyvíró (brazil-francia-svájci filmdráma, 105 perc, 2001)
1982
A holtak seregének tábornoka 6.0 író író (francia-olasz játékfilm, 105 perc, 1982)

Hozzászólások

A dél-albániai Gjirokastra városában született egy törvényszéki kézbesítõ fiaként. 1956-ban tanári diplomát szerzett a Tiranai Állami Egyetem történelem és pszichológia szakán. 1958-ban a moszkvai Makszim Gorkij Irodalmi Intézet ösztöndíjas hallgatója lett. 1960-ban – miután a Szovjetunió és Albánia közötti kapcsolatok elhidegültek – visszatért hazájába, és újságíróként kezdett dolgozni.

Hogy a rendszerben elképzelhetõ viszonylagos szabadsággal alkothasson, Kadare alkalmazkodott a párt diktálta vonalhoz és elvárásaihoz, és az 1960-as évek második felétõl a szocialista realizmus élen járó szóvivõje lett. 1974-ben a Zeri i Popullit címû pártlapban még vezércikket is írt A szocialista realizmus – a forradalom magasmûvészete címmel, ugyanakkor mértékadó irodalmi elemzések szerint néhány kivételtõl eltekintve prózai mûvei nem tekinthetõek a szocialista realizmusban fogant alkotásoknak. 1975-ben rövid idõre tiltólistára tették, de néhány, a cenzúra által nonkonformistának bélyegzett mûve kiadását pártpotentátok (pl. Ramiz Alia) kijárták, arra hivatkozván, hogy Kadare „Albánia új hangja”. Emellett 1970–1982 között az állampárti Albánia nemzetgyûlési képviselõje volt, illetve a Nemzeti Front alelnöki tisztét is ellátta. Tagja volt az Albán Tudományos Akadémiának, alelnöke az Albán Írószövetségnek és társelnöke az Albánok Világszövetségének.

1990. október 26-án, a kommunista rendszer összeomlása elõtt két hónappal Kadare politikai menedéket kért Franciaországban. A vasfüggönyön túli világ legzordabb országából érkezett albán író egy csapásra hihetetlen népszerûségre tett szert. Kadare élt is a szabad és cenzúra nélküli alkotás lehetõségével, és párizsi tartózkodásának évei bizonyultak legtermékenyebb írói korszakának. Albánul és franciául egyaránt publikált, a Fayard kiadó pedig 1993 és 2004 között mindkét nyelven, tíz kötetben kiadta összegyûjtött mûveit. 1996-ban az Académie des Sciences morales et politiques rendes tagja lett.

Az 1990-es évek közepétõl Kadare felváltva a francia és az albán fõvárosban tartózkodott, 1999 óta Tiranában él. Felesége, Helena Kadare szintén regényíró. Évek óta Nobel esélyes pali.

* A halott hadsereg tábornoka. Fordította Schütz István. Budapest: Európa. 1972. [Regény.]
* A fellegvár. Fordította Békés András. Budapest: Zrínyi. 1982. [Regény.]
* A piramis. Fordította Csaba Emese. Budapest: Holnap. 1994. [Regény.]
* Kettétört április. Fordította Szántó Judit. Budapest: Ulpius-ház. 2000. [Regény.]
* Aiszkhülosz, a nagy vesztes. Fordította Schütz István. Budapest: Európa. 2001. [Mûvelõdéstörténeti esszé.]
* A háromlyukú híd. Fordította Takács M. József. Budapest: Ulpius-ház. 2001. [Regény.]
* Az Álmok Palotája. Fordította Takács M. József. Budapest: Ulpius-ház. 2003. [Regény.]

Válasz