Az aktuális rész ismertetője: Timbuktu, azaz polgári nevén Jason Diakité (egy nigériai származású, az USA-ban született, de Svédországban élő jogász-emberjogi harcos-dokumentumfilmes-akadémikus fia) Svédország kétségkívül legjobb és legismertebb rappere, akinek kedvéért még az Ace of Base-t és az Alcazart is megbocsátjuk a svédeknek. Az 1975-ben született fáradhatatlan dumagép immár nyolcadik sorlemezén van túl, számtalan Grammit nyert (ez a legrangosabb svéd popzenei elismerés, a Grammy megfelelője), és megbízhatóan szállítja a jobbnál jobb hiphop-himnuszokat. Timbuktu persze svédül reppel, de az előadás intenzitása, a zseniális flow, a magával ragadó lendület elmossa a nyelvi határokat. Annál is inkább, mivel Timbuktu muzsikája igazán nem a minimalista-samplinges vonalat követi, épp ellenkezőleg: a leggazdagabb, dúsan hangszerelt, páratlanul változatos, kicsit jazzes, atomcsapásszerű funk azonnal letaglózza a közönséget. Nem véletlen, hogy Timbuktu egy interrjújában Prince-t emlegeti példaképként: hasonlóan gazdag, táncolható, de mégsem komolytalan, fúvósokkal, szintikkel, ütőhangszerekkel jócskán kibélelt funk az övé is.