Az aktuális rész ismertetője: A bécsi Práter, a Habsburgok egykori vadászbirtoka 6 négyzetkilométeres zöldfelület az osztrák főváros szívében. A Duna mentén fekszik, ezért egy része ártéri erdő, ahol gazdag víz alatti élővilág alakult ki. A folyó szabályozása után hosszú, tószerű holtágak maradtak. Speciális kamerák segítségével megfigyelhetjük a széncinegék és a borzcsaládok életét, valamint a nagy pávaszem átváltozását petétől a lepkévé válásig. A zöld Práteren kívül az ember is nyomot hagyott. A vidámpark és az óriáskerék messziről vonzza a látogatókat, a fasor pedig a futók kedvence. A 4,5 kilométeres fasor a bécsiek egyik legnépszerűbb futópályája. A Práter madarait nem érdeklik az izgága emberek. Ellenkezőleg. A széncinegék kihasználják a madárbarát fővárosiak által kihelyezett költőládákat. Ausztria legnagyobb és leggyakrabban előforduló cinegeféléje sok városban a leggyakrabban költő madár is egyben. Tavasszal. Rügyeznek a gesztenyefák. A kertészek megszámolták, rögzítették és ápolják a fősétány mentén sorjázó 6329 vadgesztenyefát. Ritkán látni gyümölcsfákat a Práter holtágaiban. A dongók és a méhek elszigetelt meggyfákból merítenek erőt év elején. Közép-Európa legnagyobb lepkeféléje, a pávaszem, szárnyfesztávolsága 16 centiméter. A fő fasor mentén haladó liliputi vasút köti össze a zöld Prátert a vurstlival, amely a világ egyik legrégebbi vidámparkja. (Eredeti hang digitálisan.)