Az aktuális rész ismertetője: Ebben a részben az ütősöket ismerjük meg, mely nemcsak a dobot rejti magában. Az első zenélésre használt eszközök akusztikus hangszerek voltak, még nem létezett a tonalitás, és nem előre megírt dallamokat játszottak le. A zenélés még játékos volt, ugyanakkor ritmuskíséretet adott a tánchoz, és szakrális jellege is volt: a hangok elűzték a rossz szellemeket. Az első ütőhangszerek bizonyára alig módosított, szilárd testek voltak, az ütögetés magát a testet hozta rezgésbe. Ide tartoznak a kezdetleges csörgők, kasztanyetták, de a triangulum, a cintányér, és az olyan bonyolultabb hangszerek is, mint a xilofon, az afrikai balafon vagy a harangjáték.

A műsor ismertetése: A francia dokumentumsorozat a hangszerek történetét kíséri nyomon, a hangszerkészítés bonyolult mesteri műveletein keresztül. Elsőként a Franciaországból eredő kintornát mutatjuk be: Barbarie-orgonának is nevezik a feltalálójáról, egy Barberi nevű olasz orgonakészítőről. Ez a vándormuzsikusok mechanikus hangszere, ami abban különbözik az igazi orgonától, hogy nem a klaviatúrán játszva szólaltatják meg, hanem egy kurblival megforgatnak egy hengert, amire rájelölték a hangokat. A kintorna első változatai már a 17. században megjelentek.