Az aktuális rész ismertetője: A cirkusz világa egy életre lenyűgözheti az embert. Van, aki ennek alapján választ pályát. De van olyan is, aki beleszületik a "hivatásába". Kristóf Krisztián ötödik vagy hatodik generációs művésze a cirkusz világának. 1969-ben szülei a Szovjetunióban vendégszerepeltek. A "gyermek" rövid ideig volt csak itthon, néhány hónapos korától kezdve hurcolták országról országra. Hétéves korában határozta el, hogy "úriember zsonglőr" lesz. Az iskola számára "szórakozás" volt, magánúton végezte, volt olyan, hogy négy hónap alatt végzett el két osztályt. Az artistaképzőben szintén magántanulóként szerzett diplomát. De valójában a "tanár" maga a porond volt számára, sok-sok nemzetközi hírű példaképpel. Magyar, német, amerikai zsonglőrök egyaránt követendő példát jelentettek számára. 15 évesen lépett először porondra itthon, Budapesten, a három generáció együtt: nagyapa, szülők és ő. 17 évesen részt vett Párizsban egy nemzetközi cirkuszfesztiválon. Azonnal kapott egy amerikai szerződést, úgyhogy 18 évesen már kilépett a nagyvilágba. Négy évig nem is volt Európában. A versenyek sokat segítenek a karrierépítésben. Kuba, Olaszország, Korea, Kína versenyein újabb és újabb szerződések biztosították a "jövőt". Nincs Európának olyan országa, ahol ne lépett volna fel, az Egyesült Államok 30 államában játszott, Kanadát végigutazta, a karibi térségben, Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, Japánban, Új-Zélandon mindenütt ismerik a nevét. Büszke arra, hogy magyar, büszke arra, hogy Budapestről került a nagyvilágba? Ma már az ő gyereke vándorol kézről kézre, ma már a "pici" várja a kulisszák mögött, hogy a szülei befejezzék a fellépést. Generációról generációra... Talán ez az egyik legszebb dolog ebben a "hivatásban"...