Az aktuális rész ismertetője: A tizennyolcadik század közepéig a britek fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt. A legtöbb ember egész életében a földeken dolgozott, mindaddig, amíg az ország keresztül nem ment történelmének legnagyobb társadalmi változásán. Az ipari forradalom idején épült gyárak új munkalehetőségeket teremtettek, az egykori földművesek tömegesen a városokba költöztek. A kor emberei és a gépek - előnyükre, vagy hátrányukra megalapozták a mai modern munkakörülményeket. Létrejöttek az első gyárvárosok is templommal, iskolákkal, kocsmával, piaccal, de a legnagyobb vonzerőt a munkásoknak mégis a lakóházak jelentették. A vidéki nincstelenek özönlöttek a gyárvárosokba. A nagyobb hatékonyság érdekében a gyáraknak 24 órában üzemeltek, így létrejött a többműszakos munka, ahol az emberek mellett az akkori legkorszerűbb gépek is dolgoztak. Az egyik legnagyszerűbb találmány a gyártósor volt. Lényege, hogy a munkát egyszerűbb és bonyolultabb fázisokra bontják. Ahelyett, hogy egy ember készített volna el egy gombot, a képzett és képzetlen munkások a folyamat különböző lépésein dolgoztak, csak egy-egy fázisra szakosodtak. De a fonógép és a szövőgép megjelenésével a takácsok munkája feleslegessé vált, így, míg a képzetlen munkaerőre nagy szükség volt, a képzettek munka nélkül maradtak?A Da Vinci Learning "Az ipari forradalom vívmányai" című sorozatának ezen epizódjában a gépek és a gyárvárosok megjelenésével foglalkozunk, és megvizsgáljuk, hogy ezek a tényezők milyen társadalmi változásokat vontak maguk után.

A műsor ismertetése: Az ipari forradalom új eszközeivel hirtelen sosem látott mennyiségű árut lehetett előállítani. Ám ezek eljuttatása a vevőkhöz már újfajta kihívást jelentett. 1750-ben egy embernek 16 napig tartott megtenni az Edinburgh és London közti távolságot. Az 1970-es években ennél gyorsabban tettük meg az utat a Holdra. Az 1800-as évek elején egy fiatal bányamérnök, a zseniális feltaláló, Richard Trevithick olyan gépezet megalkotásán dolgozott, amelyet mások roppant veszélyesnek ítéltek meg, mivel nagy nyomású gőzzel működött. Elmélete szerint az árut síneken sokkal gyorsabban lehet szállítani, mint lovaskocsin. Trevithick élete végéig azon dolgozott, hogy gőzgépet alkosson, ami sikerült is neki, viszont mivel nem rendelkezett üzleti érzékkel nincstelenül és ismeretlenül halt meg. A találmányt Stevenson fejlesztette tovább, aki a gőzmozdonnyal egy Liverpool és Manchester közti versenyen a nyilvánosság elé vonult, és miután nyert, nem győzte teljesíteni a megrendeléseket. A síneken való szállítás egy év alatt kiszorította a csatornán való szállítást.
Az emberek is rugalmasak lettek, már nem kellett közvetlenül a munkahelyük mellett lakniuk, illetve a szállítás gyorsasága miatt megismerhették a messzi földről származó termékeket és élelmiszereket. A találmány tehát mindent megváltoztatott, forradalmasította az emberek hétköznapjait és az ipart is... A Da Vinci Learning "Az ipari forradalom vívmányai" című sorozatában az ipari forralom legfontosabb találmányának, a gőzgépnek a történetét meséljük el.