Az aktuális rész ismertetője: Dudának hívjuk azt a hangszert, amelynek részei egy légmentes tömlő, egy több furatos dallamsíp és egy, vagy több burdonsíp, amely a mély búgó kísérőhangot szolgáltatja. Az első családba tartoznak azok a dudák, amelyeknél a sípszál furata kúpszerű és a kettős nyelvsíppal rendelkeznek, mint az oboák: ez a kabrett, a kecskeduda, ami főleg Írországban, Skóciában és Bretagne-ban ismeretes. A második csoportba tartoznak azok, ahol a sípszál furata henger alakú és a síp egynyelvű, mint a klarinéton. Ezt a dudatípust főleg Közép-és Kelet Európában találjuk. A harmadik családba soroljuk azokat, ahol a sípszál furata henger alakú, de kettős nyelvsíppal rendelkeznek. Ezeket a dudákat főleg Hollandiában és Közép-Franciaországban gyártják.

A műsor ismertetése: A francia dokumentumsorozat a hangszerek történetét kíséri nyomon, a hangszerkészítés bonyolult mesteri műveletein keresztül. Elsőként a Franciaországból eredő kintornát mutatjuk be: Barbarie-orgonának is nevezik a feltalálójáról, egy Barberi nevű olasz orgonakészítőről. Ez a vándormuzsikusok mechanikus hangszere, ami abban különbözik az igazi orgonától, hogy nem a klaviatúrán játszva szólaltatják meg, hanem egy kurblival megforgatnak egy hengert, amire rájelölték a hangokat. A kintorna első változatai már a 17. században megjelentek.