M I É R T ? / 1526. augusztus 29.: A mohácsi csata

45 perc

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: 1526. július 10-én Nándorfehérvár vára alatt hadiszemlét tartott az Iszmán Birodalom uralkodója, II. Szulejmán szultán. Egy török krónikás így írt erről: 'A győzelmes seregben mindenki tetőtől talpig vasba öltözött, s aranyos fegyverzettel teljesen felszerelte magát, úgyhogy minden csapat vashullámokat hányó tengerré, minden ezred egy-egy folyammá változott, amelyben a tajtékok ragyogó sisakok, a habok egyiptomi kardok, az örvények meg acélpajzsok valának. A szerencsés hadsereg ezredenként és csapatonként egy hétig vonult el a vezérek előtt..' A 75, más kutatók szerint 150 ezer fős török sereg 1526. augusztus 29-én Mohács mellet csapott össze a hirtelen és meglehetősen nehezen összeszedett, az alig 25 ezres magyar csapattal. A magyarok mintegy 10 ezer gyalogost és 4 ezer lovast vesztettek, elesett nyolc 8 főpap és 28 főúr, a fiatal király, II. Lajos pedig a Csele-patakban lelte halálát. A gyors győzelem meglepte magát a szultánt is, aki akadálytalanul vonult a magyar fővárosba, Budára, s csak azért nem tette vazallus tartománnyá a meghódított országot, mert nem talált senkit, aki meghódolt volna előtte. Vajon elkerülhető lett volna ez a végzetes vereség, amely megpecsételte a középkori magyar királyság sorsát? S mi lehet az oka annak, hogy Magyarország nem készült fel a török támadásra, amely pedig már évek óta várható volt? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a Magyar Televízió történelmi műsora, a MIÉRT?

A műsor ismertetése: A történelem iránt érdeklődő nézők régi jogos igényét igyekszik kielégíteni a péntek esténként jelentkező műsor. Miért történt meg ez vagy az a tragédiával vagy éppen győzelemmel végződő történelmi esemény? Elkerülhető lett volna, mondjuk a tatárjárás, a mohácsi vész? Miért sodródott bele Magyarország a hatalmas emberáldozatokat követelő két világháborúba? Jó döntéseket hoztak-e politikusaink a koruk által felkínált kihívásokra? Miért okoz máig kiheverhetetlen traumát régiónkban az 1920-as nagyhatalmi döntés? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni Miért? című új műsor.

Egyéb epizódok:

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
toshiba321 2010 okt. 25. - 02:46:20 Előzmény fredi60
Ehhez egyeseknek egy lexikon kellett?
fredi60 2010 okt. 18. - 10:05:06 Előzmény nazir99
Én hirtelenjében a Révai Lexikont ütöttem fel.
Ott másodikként szerepel. :)
I. Szulejmán 1402-1410 között, II. Szulejmán pedig 1520-1566 között uralkodott.

Lehet, hogy a Révai 1925-ös kiadása óta megváltozott a múlt (is).... :D
nazir99 2010 okt. 17. - 18:26:56
A Wikipédián és más fórumon is I.Szuleimánt írják!!

1520-1566-ig uralkodott!
fredi60 2010 okt. 17. - 16:41:58
Mohácsnál II. Szulejmán járt, aki késõbb Szigetvár ostroma alatt hunyt el.
nazir99 2010 okt. 17. - 14:12:43
Nem értem!!
Én ugy tudom,hogy I.szuleimán uralkodott a Mohácsi csatánál!

Vagy rosszul tudom?????????
siklosi 2010 okt. 10. - 17:25:36
Alinda elég értelmes, messze az átlag felett áll. De ugyanakkor jópár alkalommal prekoncepciói vannak, amiktõl nem tud megszabadulni. Az embernek olyan érzése van idõnként, hogy azt hiszi csak az õ szempontja lehet helyes és nem hajlandó kilépni a saját kis világából. Ezzel amugy az emberiség legnagyobb része így van. Én ettõl függetlenül kedvelem, csak néha kapcsolok el:-)
Ja, én se vagyok se rokona, se ismerõse... (hamár deklarálni kell)
kgyuri0 2010 aug. 01. - 18:25:33
Hogy te milyen mûvelt vagy!
És milyen választékosan fejezed ki magad!
kgyuri0 2010 júl. 31. - 17:16:24
Nem tudom, ez a MIÉrt mûsor új-e. VeiszerAlinda ugyancsak diákokkal csinált egy sorozatot, mint ha azok az adások eddig más jellegûek lettek volna
Ez az újabb ismeretterjesztõ történelmi sorozat túldimenzionált, vagy, ha ez annak a sorozatnak egy darabja, hát kilóg a szokásos színvonalból, ez is(1873-as gazdasági válság) és a legutóbb láttam trianon témájú is
Egyszerûen nincs a témákban másfél órányi hsznos mûsoridõ.
Nyilván a hallgató ma már irtózik az aprólékos lényegtelen adat-dömpingtõl(mondjuk milyen színezése volt Deák Ferenc anyukája báli ruháján hordott kösöntyû foglalatának?! (Ki a fenét érdekel!)
Már a múltkori Trianonnal foglalkozó adásnál is volt ilyes rossz érzésem(de azt inkább hajlandó vagyok megérteni, hogy annak jelentõségét eltúlozzuk), amikor jobbsorsra érdemes Alinda az ezredik szempont fölvetésével az ezredik bõrt akarja lehúzatnia kérdésrõl.
A mostani adásra(az 1873-as gazdasági válság) fokozottan igaz a túlméretezettség, azzal együtt, hogy „ismétlés a tudás anyja” túl sok volt erre is a másfél óra.
Alinda igyekezett: Az ember, ha megpróbálja feldolgozni, hogy milyen helyzet is lehet, hát itt van a madárinfluenza járvány, amely, gondolom én nyilván ugyanúgy aggasztja a kormányokat, mint aggaszthata a kolera az akkori világot, vagy az árvizek,hát, most is mindenütt árvíz van(…)”
Hogy mit is akar tkp mondani?Nyilván semmit, hiszen így folytatja: „De ami nagyon érdekes, hogy karikatúrák is születtek akkor,amiket szeretnénk bemutatni(….)” –Igen, kedves nézõ,valóban teljesen összefüggéstelen csivitelés!
Ami szörnyû, hogy az általam igen kedvelt és roppantul rátermettnek tartott riporternõ belekényszerül abba a tipusú semmitmondó jópofizásba, amellyért más mûsorában annyit támadják. Egyébként annak a mûsornak a topikjában oroszlánként szoktam védeni.
Ezek után két karikatúra is következik. Itt akár szinvonalasan lehetne értekezni arról,, hogy a karikatúra egyáltalán nem vicces, sõt. Akár a történelem során a karikaturák szerepérõl is szót lehetne ejteni. Nem történik meg. De megtudunk egy érdekes adatot: az elsõ összefüggõ vízvezeték és csatornarendszert 1842-ben építették Hamburgban az angol WilliamLindley tervei szerint, és õ építette a pesti vízmû rendszert is 1868-1872.
A pestis utáni népszerû döghalál a kolera lett, eleinte nem tudták hová tenni, nagyjából a 19 sz.közepére jöttek rá, hogy az ivóvíz a problematikus, így kérdés, miért kellett a vízmûépítõt a kolera „jegyeseként” gúnyrajzolni. Történész1 föltehetõleg elmondhatta volna, de az valóban túl sok adat lett volna. Így viszont semmi értelme nem volt a kitérõnek. A 2 karikatúra ismét hangulatosan a kolerát ábrázolja, Piroska és a farkasból nagymamaként a gonosz farkas-kolerával, ennek a gúnyrajznak a magyarázatára történész2 vállalkozott volna, ha beszédhibás gyanús nem lett volna egyébként is. Alinda nagyvonalúan ejtette a témát.
Jól érezhetõ volt, hogy a kérdést a jelenre szándékozta volna aktualizálni a mûsor, a gazdasági válság kérdésköre adja magát. Én azonban nem igazán ismeretlen, eléggé szedett-vedett diák-népség sokszor butuska véleményeire lennék kíváncsi, akár ezt az idõt eltölthettem volna hozzáértõ közgazdász magyarázataival: Békesitõl RónaPéteren át VértesAndrásig
Szóval kár Alindáért és kár az idõért.
ondok 2010 márc. 13. - 11:28:09 Előzmény Perdikkas
Kritikájuk nem érdemi ,azon alapul ,amit közvetlenül ezelött írtam.
ondok 2010 márc. 13. - 11:17:33 Előzmény gustw
nem ab ovo genya,hanem azok közé tartozik,akik Alinda Klubrádiós múltja miatt akátmilyen jó is legyen fikázzák ,mert agymosott jobboldali pártkatonák.Azokról nem is beszélve ,akik a Veiszer név mögött bizonyos zsidó kapcsolódást gyanítanak és emiatt még a nevét is Waisernek, Weisernek torzítják.Ezeknek még akkor is antipatikus lenne ,ha õ lenne avilág legjobb riportere.Ezekkel nem kell törõdni,mert nem számít a véleményük.
Összes hozzászólás