Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Volt egyszer egy másik Amerika

Idlewild
16 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai zenés dráma, 116 perc, 2006

Értékelés:

22 szavazatból
Szerinted?
5 hozzászólás

Értékelés:

22 szavazatból
Szerinted?
5 hozzászólás
A harmincas évek elején az Egyesült Államok még mindig az alkoholtilalom törvényében vergődik. A zűrös időszakban élik világukat a gengszterek, a klubok, lokálok tömve emberekkel. Az egyik ilyen felkapott lokálban dolgozik a zongorista André. Miközben ő csendben meghúzódik a háttérben, az énekesnő Antwan fürdik a rivaldafényben. A különös kettős élete nem várt fordulatot vesz, amikor a zenészek belekeverednek az erőszak és a kapzsiság örvényébe. Úgy tűnik, ebből a helyzetből nincs menekvés.

Stáblista

Szereplők

André Benjamin profilképe André Benjamin
Percival
Big Boi
Rooster
Paula Patton profilképe Paula Patton
Angel Davenport
Terrence Howard profilképe Terrence Howard
Trumpy
Faizon Love
Ace
Malinda Williams profilképe Malinda Williams
Zora
Cicely Tyson profilképe Cicely Tyson
Hopkins

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
olahmiki1959 2013 aug. 25. - 03:26:38
Azért vagyok halál pipa, - elnézést a megfogalmazásért, - mert ez egy baromi jó film lehetett volna!
A 20-as, 30-as évek forrongó Amerikájának a bemutatása, a feltörekvõ, néger, - illetve, ma már helyesebb PC módon, feketéknek szólítani õket, - középosztály gazdagodása, a zene, a tánc, az éjszakai mulatók világa, mindez a szeszcsempészet aranykorába helyezve, eredményezhetett volna egy képekben, jelenetekben elképesztõen gazdag, sziporkázó kavalkádot, hangulatot, életérzést, szerelmekkel, maffialeszámolásokkal, a nyomorból feltörekvõ, zseniális ének, -zene, és -táncmûvészek felemelkedésének a bemutatásával, betekintést nyújtva ebbe a színes, sokszor félelmetes, hihetetlenül izgalmas világba...
Ehelyett lett belõle egy teljesen kiszámíthatatlanul változó színvonalú, egyrészt zseniális táncszámokkal, kegyetlen gyilkosságokkal megfûszerezett, idõnként viszont követhetetlen, átláthatatlan alá-fölérendeltségi viszonyokkal megtûzdelt, kaotikus történet, -. ráadásul, egy magyar nézõ számára egy idõ után beazonosíthatatlan, csupa fekete szereplõ özönével.
De ennél jobbat mondok!

A FILM ELEJÉN 12-ES KARIKÁT TETTEK KI!!!

Namost.
Aki végignézte a filmet, az csak kapkodhatta a fejét a percenként elhangzó, "Menj te a p*csába!", "Hülye k*rva!" "B*szd, meg, hülye nigger!" és hasonló kifejezésektõl, arról nem is beszélve, hogy a szinte pornófilmeket megszégyenítõ, autó szeretkezési jelenet, a rendkívül formás táncosnõknek a tánc hevében, premier plánban történõ terpesztései, - amelyek során, ha csak tizedmásodpercekre is, de látni lehetett, hogy némelyikük aznap elfelejtett fehérnemût felvenni, - vagy az emberi arcok kamera elõtti, véres péppé verése, vagy mások szitává lövése, kissé megkérdõjelezte bennem, hogy aki a korhatár besorolást végezte, a feladata magaslatán állt-e aznap, belenézett-e a filmbe egyáltalán, vagy inkább kint jópofizott a büfés csajjal, és utána látatlanban beírt valamit...
Aztán a zene!
Némileg értek hozzá, - ezt néhányszor már elmondtam, néhányan biztosan unják is, egyébként teljesen igazuk van, - és csak azt tudom mondani, hogy a film zenéje úgy általában magas színvonalú volt, viszont teljesen stílustalan, anakronisztikus, abszolút dilettantizmusra valló.
Értetlenül állok a jelenség elõtt, csak arra tudok gondolni, hogy meg akarták fogni a mai, R&B, soul, rap, techno, funky, fúziós, és más modern zenéken felnõtt - fõleg afroamerikai - nézõket, hogy egyáltalán, megnézze valaki a filmet.
A 20-as, 30-as években szó sem volt errõl a ritmusvilágról, elõbb a ragtime, aztán a charleston, és a szving korszaka virágzott, zseniális zenészekkel, hatalmas, mára már világhírûvé vált dzsessz zenészekkel, de ezek az Earth, Wind, and Fire, vagy a Kool & The Gang-féle zenék, ritmusok teljesen ismeretlenek voltak, évtizedekkel késõbb fedezték fel õket.
Nem volt dallam nélküli éneklés sem, - reppelés, - aztán nem volt például elektromos basszusgitár sem, aminek a hangját idõnként felismertem a zenei betétekben.
De ezek csak mellékes dolgok, bár nem lényegtelenek.
Ebbõl a filmbõl - ezekkel a zenészekkel, táncosokkal, színészekkel, - egy jó forgatókönyv segítségével nagyjából egy "Harlemi éjszakák" színvonalú, nagyon-nagyon jó filmet lehetett volna csinálni.
Nem jött össze...
Kár, mert a lehetõség benne volt...
Válasz
4/10
Rahar 2013 márc. 27. - 21:33:17 4/10
Ahogy az elõttem írók is már jelezték kicsit furcsa film. Utólag elgondolkodva a történeten, alapvetõen igencsak egyszerû, nagy csavarra nem kell számítani. Nem sorolnám be egyik alap filmkategóriába sem, ami nem lenne baj. Egyszerûen úgy gondolom, hogy eme film nem szól semmirõl és még azt is unalmasan adta elõ. Egyszer talán jó volt megtekinteni, bár jobban belegondolva kétszer láttam, de többet nem szeretném.
Válasz
far vik 2013 márc. 09. - 20:50:09 Előzmény beo71
10 perc után elkapcsoltam, pedig az elején még jónak tûnt.
Válasz
Carlo Abarth 2011 dec. 13. - 00:25:07 Előzmény beo71
100% ig egyetértek veled:)
Válasz
5/10
beo71 2009 aug. 31. - 16:19:15 5/10
Nem vagyok sem Outcast rajongó sem Outcast gyûlölõ,van pár jó számuk,ennyi.André Benjamint pedig(bár még nem tudni mennyire jó színész egyáltalán)a Csak lazánban imádtam.
Mindezek ellenére ez a film nem tetszett.Túl sok a csapongás akár a mûfajok között(krimi-dráma-rom.zenés film)a hangulatok is 5 percenként változnak.Hol pörgõs,vidámkodás,majd melankolikus hangulat,akció,újra érzelgõs jelenetek váltogatják egymást,de nekem nem sikerült elkapni a fonalat.
A zenék miatt egy (épp) nézhetõ ötös.5/10.
Válasz