Alexandros, az athéni filmrendező egy idős férfit szeretne kiválasztani legújabb filmje főszerepére. Hosszas próbálkozások után nagy nehezen megtalálja a megfelelő személyt, egy ősz öregembert. A rendező egyik nap váratlan értesítést kap: több évtizede a Szovjetunióba száműzött apja végre hazatér. Alexandros nővérével, Voulával és idős anyjával várja az öreget a kikötőben. A hajóról egyszer csak lelép az apa, akit ugyanaz a színész alakít, akit a filmszerepre választott ki Alexandros. Valóság lehet mindez? A meghatott család hazafelé tart az egykori otthonba, csak az öreg egykedvű. Harminc év alatt más ember lett belőle, egy teljes életet hagyott maga mögött az idegenben. Felesége nem érti az öreg viselkedését...
"... Az öregember, az apafigura, semmi kétség, kiszorult az életből, de vajon nem történt valami hasonló a fia nemzedékével, a vesztett fiúk nemzedékével is? Hová lettek a nagy eszmények? Hová lett Kythira, a boldogság szigete? De tovább menve: vajon a magány, az elszigeteltség, nem természetszerű velejárója minden művészsorsnak?..."