Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Szalmakutyák

Straw Dogs
16 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai thriller, 110 perc, 2011

Értékelés:

110 szavazatból
Szerinted?
49 hozzászólás
Videó

Értékelés:

110 szavazatból
Szerinted?
49 hozzászólás
Meghal Amy édesapja. A fiatal nő emiatt visszatér a szülővárosába a férjével, Daviddel, a hollywoodi forgatókönyvíróval. A déli kisvárosban azonban nem találják a helyüket, minden idegen számukra. Úgy tűnik, a helybéliek szívesen fogadják őket, mígnem egyre több kisebb-nagyobb konfliktusba keverednek. Különösen, amikor feltűnik a színen Charlie, Amy egykori udvarlója. Az események egyre jobban elszabadulnak, az összeütközések eldurvulnak. Davidnél egyszer csak elszakad a cérna, véres bosszúhadjáratba kezd.

Stáblista

Szereplők

Kate Bosworth profilképe Kate Bosworth
Amy Sumner
Alexander Skarsgård profilképe Alexander Skarsgård
Charlie
Dominic Purcell profilképe Dominic Purcell
Niles
James Marsden profilképe James Marsden
David Sumner
Willa Holland
Janice
James Woods profilképe James Woods
Tom Heddon
Walton Goggins profilképe Walton Goggins
Daniel

Alkotók

Linkek:

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
2/10
Tullia 2023 márc. 16. - 22:02:58 2/10
Egy jó nagy, unalmas és idegesítő szar.
Válasz
Etniez 2023 febr. 27. - 09:05:46 Előzmény tesz-vesz
Trump óta látszik, hogy a konfis zászlók alatt most is retardált fajgyűlölők szaladgálnak, mint régen.
Mosdatás az egész posztod.
Válasz
10/10
olahmiki1959 2018 márc. 09. - 18:55:07 10/10 Előzmény tesz-vesz
Köszönöm, hogy reagáltál egy majdnem 4 évvel ezelõtti kommentemre, bár annak már nem örülök annyira, hogy láthatóan elég keveset - vagy inkább semmit - nem értettél meg abból, amit leírtam.
Nem baj, ezért szép a világ. Különbözõek vagyunk, eltérõ véleményekkel.
Azért arra a megjegyzésedre, hogy ez egy náci propagandafilm lenne, rendesen felszisszentem...:)
"Az ötödik pecsét"-rõl pedig csak annyit, hogy a magyar filmmûvészet egyik leghatalmasabb alkotásának tartom, és a gyûjteményem egyik legféltettebb darabja.
Üdv!
Válasz
10/10
kazsagx 2018 febr. 22. - 14:35:18 10/10
Mennyi szakértõ van itt.
Szerintem meg jó kis film ez. :)
Válasz
2/10
tesz-vesz 2018 febr. 18. - 15:06:33 2/10 Előzmény olahmiki1959
"ne fárasszák magukat magasabb intellektust igénylõ filmekkel."

ez a tinifilm volt szerinted a magasabb intellektust igénylõ film? aranyos. volt benne nagy morális dilemma, áruld már el? akció viszont volt ebben is bõven.
gyakorlatilag egy náci propagandafilm, csak nem a zsidókat, hanem a vidéki konföderációsokat kell utálni. de amúgy magasabb intellektust igénylõ film... az Ötödik pecsét akkor szerinted micsoda? ugyanazon a polcon, szinten van, mint ez a tinifilm?
Válasz
2/10
tesz-vesz 2018 febr. 18. - 13:56:50 2/10
legfrusztrálóbb film valaha. eléggé ostoba sztereotípiákra épít ez a, mondjuk ki: tinifilm, a modern, gazdag liberális jófiú, és az amerikai primitív, buta vidéki redneck a Konföderáció-zászlós (!) autóikkal nemcsak sztereotip, de végletekig ostobává teszi a filmet, a maga kis allûrjeivel.
azt most hagyjuk ki, bár ne, hisz ez is fontos ilyenkor, hogy a polgárháborúbak kinek volt több igaza (szerintem a konföderátoroknak, hisz csak elszakadni akartak egy laza államszövetségtõl, míg washingtoniak Lincolnnal az élen rátámadt a saját állampolgáraira, akik csak elszakadni akartak, vért ontani nem... ellenben Lincolnnal), de nagyon fontos megjegyezni, hogy NEM a rabszolgatartásról szólt a háború, köze nem volt a négerek jogainak, csupán gazdasági okai voltak, a manapság elterjesztett mítosszal ellentétben, de ebben a filmben a konföderációs zászló azt jelzi csupán: vidéki négergyûlõlõ nácik. csúnya rossz emberek, mintha egy mesekönyvet néznénk a rossz koboldokkal, szörnyekkel, vagy mintha a náci propagandát hallanánk a zsidókról. mégis miben különbözik ez, a náci zsidóellenes propagandától? ugyanaz a hozzáállás az alkotók részérõl!
semmi liberalizmus nincsen ebben, csupán nácizmus, magukat liberálisoknak címkézõk nácizmusa.

SPOILER- RONTÓC:

szóval a film ezt a helyzetet nagyon kiélezi, szegény elesett gazdag liberálist sajnálni kell, csetlik-botlik, és nagyon megszenved, megkínozzák a nácik, mintha csak egy koncentrációs táborból szabadult volna, de a végén megbosszul mindent, egy akciójelenettel, amit itt egyesek ötletesnek tartanak... hát nem tudom, mi volt abban az ötletes, lezárták a szálakat sután, hogy a nézõ a Becstelen bringatikban érezhesse magát, vagy a Bosszúvágy 2-ben. vagy bármelyik Piszkos Harry-filmben (csak ott a rosszról el is lehet hinni hogy az, nem a rossz karikatúráját látjuk..). mi ebben az ötletes?

mi abban az ötletes, hogy nem adja ki a rendõrnek a gyilkost, mercsak? hogy lehet ennyire retardált valaki, csak a szövetségieknek? hát ez simán ellenáll a hiv. rendõri felszólításnak, csak azért meg a kerge liberális fejében nehogy önbíráskodás legyen? elõször mégcsak puskák se voltak elõvéve, pont az váltotta ki a haragukat a részegeknek, hogy mégcsak meg se tudják kérdezni, hogy hol az edzõ bá lánya?
és a rendõrt esetleg egyedül be is lehetett volna engedni a házba hogy végezze a dolgát, kikérdezze a \"tanút\"... nem kellett volna kiengedni a félkegyelmû gyilkost...
persze kell a tetõpont kiélezése az alkotóknak, akár egy szappanoperában.
a mentõk amúgy hol vannak? miért nem érkezte ki?

megérdemli a két pontot a 10-bõl.
Válasz
k11zoltan 2017 jún. 17. - 12:07:18
Régen már láttam.
Ötletes a vége.
Válasz
perry 2017 máj. 20. - 15:42:08
Szerintem klasszikus alapanyagokból is lehet igazán jó nézhetõ filmet készíteni. Szándékosan írom a készíteni szót, mert a szórakoztató filmeknek meg van a saját jól bevált receptje.
Vegyél egy kis "délt" és hogy finoman fogalmazzak tahó falvát mert bizony ilyen nem csak az USA-ban létezik. és már kész is a dráma. Gondolj bele milyen az elvarratlan szálak újra fércelése ami elsõ körben csak finom utalások csupa mosollyal. Életerõs bivaly emberek élvezetével , mert nagy vadászok bizony midig vannak akik csak simán ölni szeretnének. Gondolnánk addig jó amíg ez állatokon vezetik le, de azt mondom ha valaki ebben élveztet talál az szerintem másra is képes.
Tiszta képet kaphatunk arról mit is jelent a csorda szellem , falkában "ugatni" és mennyire nem lehet a másságot elviselni. Még akkor is ha annak semmi olyan alapja sincs ami okot adna a lincselésre.
Persze gondolkodjunk el azon milyen igazságok léteznek. Van a fék nélküli igazság ami elsöpör emberséget, gátlásokat, belénk épített társadalmi fékeket.
A kéjbõl ölés apokalipszisét amikor már csak az elvakult düh az ami hajtja az illetõt. Így lehetünk aztán gyilkosok és gyilkoltak is. Az, hogy klasszikus nem véletlen mert itt van a magányos mondjuk nem western hõs, maradjunk a városi entellektüel meghatározásnál. Aki aztán úgy néz ki ki van szolgáltatva de õ is ráérez az ölni ízére ami felébreszti az önvédelem könyörtelenségét benne a mások védelmének ösztönét.
Igen, embernek lenni nehéz dolog, ami akkor szokott igazán kiderülni - már mint ki képes rá - mikor a végletekig ki vagyunk szolgáltatva egy helyzetnek. A játék két esélyes: megfelelve a társadalmi normának megölhetnek minket, vagy ennek szem elõtt tartásával megvédjük szeretteinket és magunkat.
Bûnösök leszünk-e? Mit mond a társadalom magunkat másokat védve megölhetünk-e másokat?
Az igazán izgalmas helyzet mi is lesz akkor mikor ezeken a helyzeteken túl leszünk? Mert a neheze csak ekkor következik be. Jelesül miképpen élünk majd az ölés dermesztõ tényével. Azzal a tudattal, hogy vér tapad a kezeinkhez.
Egyáltalán hova tovább mert az életünk következõ periódusa már soha sem lesz ugyan az a derûs és gondtalan világ.
Hordozni kell azt a súlyos terhet amit következménynek neveznek.
Nehéz kimondani, elég csak egy híradót végig követni és már látható a vérengzõ fõemlõs amint önigazságot szolgáltat kivetkõzve magából.
A helyzet az , hogy egy film klasszikusból remeket készíteni veszélyes vállalkozás. Rod Lurie és Sam Peckinpah alkotása között mégis szembetûnõ különbségeket találunk. Az elsõ helyszíne Anglia és a fõszereplõ Dustin Hoffman mellesleg zseniális játékával aki sokkal bonyolultabb figurát kölcsönöz Dávidnak. Vele szemben viszont James Marsden amerikai forgatókönyv író figurája kevésbé bonyolult és mondhatnám egysíkúságra lett hangszerelve.
Dustin Hoffman Nemcsak nem akar tudomást venni a körülötte zajló dolgokról, hanem sokáig észre sem veszi az ordítóan nyilvánvaló jeleket felesége csalfaságáról, vagy a helyiek vendégszeretetérõl. Képletbe foglalja a csillagokat, de képtelen feltenni egy kellemetlen kérdést – vagy rendesen kielégíteni az asszonyt. Az Õ katarzisa sokkal kifejezõbb, és félelmetesebb, amikor végre felismeri, hogy nincs visszaút. Gyilkoló géppé válik.
Peckinpahn figurái összetettek és bonyolult több dimenziós képletet valósítanak meg.
Ezzel szemben Lauri mozija olyan érzést kelt mintha egy nagyszerû képzõmûvészeti mûalkotást vásároltunk volna egy képes boltban ki is tehetjük a szobánk falára na de hát nem az igazi.
Persze kinek - kinek ízlése szerint eldöntheti ha megnézi mindkét filmet.
Akinek pedig ez mind nem elég olvassa el Gordon Williams: The Siege of Trencher’s Farm címû novelláját.
Jó szórakozást!

7/10
Válasz
Pál László 2015 aug. 02. - 00:52:12
A thriller nem igazán jó szó erre a filmre, aki így nézte, annak nem is hozta, amit várt. Inkább a filmdráma lenne jó meghatározás, annak nem rossz (8/10).
Válasz
Killbox 2015 aug. 01. - 19:49:29
Jó film,nekem tetszett.
A vége kissé brutális,de illett hozzá.
Válasz
Összes hozzászólás