Álvaro Larrea nemes lelkű, optimista és örökké mosolygó ember, akit a környezete Pocholónak hív. Története bebizonyítja, hogy nincsenek lehetetlen dolgok: ha nagyon vágyunk rá, akkor - szeretteink és szomszédaink legnagyobb igyekezete ellenére is - akár a világ legjobb orvosává válhatunk. Pocholo jelentkezni szeretne az egyetemre, ám kiderül, hogy egykori iskolájában elvesztették a bizonyítványait, ezért az utolsó osztályt újra kell járnia. Bár környezete kigúnyolja, ő rábírja magát az évismétlésre és beiratkozik abba az iskolába, amelybe a lánya jár. Pocholo a törekvő Mariluz férje, akivel három gyereke van - Andres, Monika, és Sara. A gyerekek szegénységben nőnek fel, ugyanis Pocholo apja örökségére a férfi testvére, Nicolas tette rá a kezét. Nicolas egy sikeres plasztikai sebészeti klinika tulajdonosa, és esze ágában sincs osztozkodni a vagyonon. Mariluzzal ellentétben Pocholo nem találja igazságtalannak a helyzetet, idejét kitölti a tanulás és a találkozások egykori szerelmével, Pachitával, aki egy baleset folytán tolószékhez van kötve. A nő Pocholo legjobb barátjává válik, és úgy tűnik, a régi érzések lassan újra felébrednek...