Pierrot 17 éves volt, amikor egy szikraként kipattant ötlet arra indította, hogy magára öltse a régóta ismert bohóc külsejét. Éveken át így énekelt, egyre nagyobb rajongótábort gyűjtve maga köré, népszerűségét azonban nemcsak egyedi külsejének, de színvonalas, kissé szomorkás dalainak is köszönhette. 1988-ban az akkor induló első kereskedelmi rádió zenei szerkesztője lett, 1990-ben pedig megjelent első nagylemeze Babaházak címmel, amiért Pierrot eMeRTon-díjat kapott. Az éneklés mellett musical zenét írt és hangszertörténeti műsort vezetett a televízióban.

A 90-es évek közepén, amikor a csúcsra ért, visszavonult hogy megalapítsa saját produkciós irodáját. Az énekléstől mégsem tudott végleg elszakadni, 1999-ben kiadta Játék című albumát, majd 2002-ben elkészült Gallery című válogatás albuma is.