Munka (ami remélem, valóban társadalmilag hasznos) mellett jónéhány civil szervezetnek is tagja vagy, és számon kéred a kormányon, hogyan herdálja el az adóforintodat?
Valamint felhívom a figyelmed, a rászorulókat az állam minimálbér alatt, eddig konkrétan a feléért dolgoztatja. És ebbõl õk is ugyanolyan mértékû adót fizetnek, mint Ön, hogy legyen mibõl a budai milliomosok villáinak díszkivilágítását 10%-kal "óccsóbbá" tenni....

Ekkora sületlen butaságokat talán még az Echo Tv sem merne állítani ,pedig az nagy szó.Megyó pl sok évvel azelõtt hogy min. elnök lett kapta meg a francia becsületrendet."Beszakadt az autópálya" Hol ,mikor? "Sukoró és a maffiaország" ez mán csúcs:Mintha Las Vegas nem lenne egy rossz befektetés az USA számára.Istenem de nagy a sötétség kis hazánkban.

A vételárnak semmi köze a befektetett tõkéhez:)Fokozd csak a butaságot! Ha hallgattál volna...

Azt nem értem hogy fingod nincs a közgazdasághoz de böfögöd vissza a jobbikos baromságokat:mert ha nincs privatizáció ,mi a jó istenbõl lett volna beruházó tõke a gazdaságba? he?Most is pont az a baj hogy elüldözte a hülye unortodox gazdaságpolitika a befektetõket ,nulla beruházás ezért nulla ill negatív növekedés ,és kilátás sincs a fejlõdésre ,amíg ezek az elmebetegek tönkrevágják az adóikkal az egész gazdaságot.Persze a sok hülye beszopja hogy majd a bankok fizetnek és nem õ ,meg hogy rezsicsökkentés :komplett raffinált hülyítés ostobák számára.Ehhez még tegyük hozzá hogy egyes elmebetegek még az únióból is kilépnének ,és irány Albánia szintje vagy még az sem.Ami minimális fejlesztés történt az mind Úniós pénzbõl történt,de hát sok a hülye úgyhogy van rá vevõ ,tehát nyomatják dosztig.

Ne hallgasd, elmegy a reggelitõl az étvágyad :))

Persze, ugyanaz a bagázs. Együtt járt mindegyik a pártiskolákba :((

Stadionok kellenek, hiszen a csókos vállalkozók mibõl kapnának pénzt. Széchenyi-terv kell. Ugyanaz a séma.


Tele vagyunk fociakadémiákkal : pénzmosás megy nagyban :)

Mo-on az egy fõre jutó borász több mint Franciaországban . Ugyan honnan nõttek ki ezek a borászok, honnan a sok millió. Csak nem régebben olajat szõkítettek ?


Undorító.

Az biztos, hogy privatizáció tett be az országnak. Mindent eladtak ami érték volt.
Most már, hogy a piacok is eltûntek, ráadásul teljesen már receptúrákkal ( magyarán sokkal szarabb ízekkel, minõséggel) dolgoznak a "magyar" termékek esélyünk sincs a felemelkedésre.

Hát azé vagyok ilyen,mert én nem tanultam,veled ellentétben analfabéta lennék,nekem aztán semmise fontos,se adó se haza se semmi se még csak ki se rekesztett a római pápa ,mert templomba szoktam esetleg járni.Munkára harcra kész! Isten haza család!Jó tanulással a békét véded!Egy a jelszónk a béke!Arccal a vasút és az adó felé!Elektromosság + szovjethatalom= kommunizmus!Sieg heil! ...megfelelõ behelyettesítendõ...

Kicsillagoznák :)

A teljes cikk :

" Isten hozott Közép-Európa szegényházában! - a visegrádi országok sereghajtói lettünk

Majdnem egy évtizedes gazdasági stagnálás, a társadalmi egyenlõtlenségek növekedése, hatalmas méreteket öltõ kivándorlás. Az uniós átlaghoz történõ felzárkózás egyre inkább a ködbe vész, sõt lassan már a többi visegrádi ország gazdasági és társadalmi mutatóinak megközelítése lesz a cél.

A gazdasági átalakulás sikertörténete. A külföldi tõke kedvence. Éltanuló. Ilyen és ehhez hasonló jelzõkkel illették politikusok, szakértõk és maga az Európai Unió (EU) is a kilencvenes években és kétezres évek elején Magyarországot. Az uniós csatlakozási szerzõdés 2003. április 16-i athéni aláírásakor a sok megvezetett magyar még arra számított, hogy a lehetõ legjobban ki tudjuk aknázni az unió adta lehetõségeket, és saját magunk javára is tudjuk fordítani a tagságot. Ez persze nem így lett.
A régióban a velünk egy "klubba", a visegrádi négyekbe tömörült másik három ország – Csehország, Lengyelország és az ún. Szlovákia – élni tudott a megnyíló kapukkal, legalábbis az elmúlt évek adatai ezt mutatják. A "tátrai tigrisnek" is becézett északi területrablónk például az EU-csatlakozás óta majdnem felével növelte GDP-jét. Eközben Magyarország nyolc év alatt mindössze 3 százalékot kicsivel meghaladó pluszteljesítményre volt képes.
A magyar mutatók eközben nem csak a gazdasági teljesítmények összehasonlításakor kiábrándítóak. Átlagbérek, anyagi nehézségekkel küzdõk és szegények aránya, munkaerõ-piaci aktivitás: mind olyan jelzõszámok, melyekben egyre inkább távolodunk nemcsak Európától, hanem attól a közép-európai régiótól is, amelynek 10-15 éve még éllovasának számítottunk. Ha a stagnálás és – bizonyos területeken leszakadás – így folytatódik, akkor hamarosan az EU mostani szegényházának tekintett Románia és Bulgária szintjére "zárkózunk fel".

A gazdasági stagnálás bajnokai vagyunk
Magyarország lemaradása a régiótól talán a legfontosabb mutató, a gazdasági fejlettség területén a legszembeötlõbb. Az alábbi táblázatban láthatók a visegrádi országok gazdasági növekedésére (visszaesésére) vonatkozó adatok. A tavalyi évre vonatkozó adat az Eurostat elõrejelzésén alapul, az utolsó oszlopban pedig a kumulált, 2005 óta elért GDP-növekedés látható, százalékban megadva.
Zoom
A táblázatban összegzett adatokból kiderül, hogy míg északi "szomszédunk" és Lengyelország mondhatni majdnem felével növelte GDP-jét, addig hazánk nyolc év alatt 4 százaléknál is kevesebb növekedést tudott felmutatni. Magyarország egyértelmûen növekedési problémával küzd, a rendszerváltáskor többé-kevésbé hasonló gazdasági fejlettséggel induló négy ország közül három komoly mértékben ki tudta használni a néhány uniós lehetõséget, míg hazánk, úgy tûnik, hogy elvesztegette ezt az idõszakot. Magyarország helyzete mellesleg komoly hasonlóságot mutat az évek óta válságban lévõ – amúgy hasonló méretû és népességû – Portugáliáéval: az ibériai ország 2005 és 2011 között mindössze 1,4 százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni, a tavalyra várt 3 százalékos recesszióval pedig már a 8 évvel ezelõtti szint alá is megy a portugál GDP.

A vásárlóerõ-paritáson mért egy fõre lebontott uniós átlag GDP-nek Csehország 2011-ben 80, Lengyelország 64, Magyarország 66, az ún. Szlovákia pedig 73 százalékán állt. Lengyelország ugyanakkor tavaly beelõzhette Magyarországot a listán, mivel hazánkban szinte biztos, hogy gazdasági visszaesés volt, míg a lengyelek masszív növekedést produkáltak. Ezzel hazánk a V4-ek között a legszegényebb uniós tagállammá válhatott 2012-ben. Ez mondhatni történelmi rekord, mivel a csoport megalakulása óta még sosem szerepeltünk ebben a pozícióban.
Eközben egyes visegrádi régiók fejlettsége már olyan szintet ért el, hogy bekerültek a top 10 legfejlettebb uniós régió (NUTS 2-szint) közé is, ahol zömmel brit, luxemburgi, svéd, finn, német és belga régiók találhatóak. Pozsony és környéke 2009-ben – frissebb adat egyelõre nem érhetõ el – az EU-átlag 178, Prága pedig 175 százalékán jár az egy fõre jutó GDP (PPS) tekintetében, ezzel pedig az 5. és 7. helyet foglalják el a listán. A Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió a maga 105 százalékos szintjével a középmezõny legvégén található.

A magyar átlagbérek a béka feneke alatt
A rendkívül gyenge gazdasági produktum mellett az átlagbérek tekintetében sem állunk fényesen, itt is az utolsó helyen állunk a V4-ek közül. Az adatok az egyes országok statisztikai hivatalainak oldalairól származnak, euróban megadva.

Ahogy azt már sokan elmondták, Magyarországon a legfelsõ jövedelmi tized is alig 15 ezer eurónyi forintot visz haza egy évben, ráadásul mivel az adatok bruttóban vannak, a magas adóék miatt Magyarország jövedelem-lemaradása még ennél is nagyobb Európa nyugati felétõl, és hovatovább a régiós országoktól is. Ahogy az a táblázatból is látszik, a magyar adó- és járulékterhelés az adóváltozások ellenére még mindig elég magas, Magyarországon az átlagjövedelem 33 százaléka megy el ilyen formában, míg Csehországban mindössze 14 százalék és Lengyelországban is csak 29 százalék.
Ennek következtében euróban megadva és nettóban a cseh átlagbérek 63 százalékkal magasabbak, mint a hazai bérek, a Felvidéken – ahol a bruttó bér szinte megegyezik a magyarral – pedig 25 százalékkal keres többet nettóban egy átlagpolgár, mint Magyarországon.
Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy az Eurostat egyik statisztikája szerint a magyar állampolgárok több mint 75 százaléka – a társadalom háromnegyede – egyáltalán nem tudna mit kezdeni egy váratlan kiadás esetén. Lengyelország esetében ez a mutató 55, Csehország és Szlovákia esetében pedig 40 százalék alatt áll. Ezzel mind a négy ország elmarad a 36 százalékos EU-átlagtól, ám megdöbbentõ, hogy arányait tekintve mintegy kétszer annyi magyar nem tud megbirkózni egy váratlanul beesõ pluszkiadással, mint egy felvidéki, vagy cseh. Ötbõl négy magyarnak tehát nincs olyan megtakarítása, melyet ilyenkor fel tudna használni.

Lényegesen kevesebb magyar dolgozik mint cseh, lengyel és felvidéki
A munkaerõ-piaci aktivitás területén is lemaradóban vagyunk a visegrádi országoktól. Az Eurostat statisztikája szerint 2005 óta romlott a magyar munkaerõpiaci részvétel, 2011-re 62-rõl 60 százalékra csökkent a 20-64 év közötti népességen belül a dolgozók aránya (az Eurostat azt a személyt tekinti aktívnak, aki legalább egy órát dolgozott a megelõzõ héten), kisebb ingadozásokkal a közbülsõ években. Hasonló ingadozásokkal a régiós országokban is találkozhatunk, ám mindenhol magasabb az ingadozás bázisértéke. Csehországban a munkaképes korosztály legkevesebb 70 százaléka számít aktívnak, "Szlovákiában" a 65 százalékos szint körül mozog a szám (2008-ban volt 68 is), Lengyelországban pedig 64-65 százalék körül.
Emellett egy másik jelenségre is érdemes felhívni a figyelmet. Míg Lengyelországban a növekvõ gazdaság és bérek következtében megindult a korábban milliókat megmozgató lengyel kivándorlók visszaáramlása, addig Magyarországot az utóbbi években folyamatosan, egyre erõsödõ hullámokban hagyják el a polgárok. Nemcsak a fiatalok, diplomások kelnek útra, hanem sokan már az idõsebbek és kevésbé képzettek közül is a kivándorlás mellett döntenek, családostul. A tendenciából egy komoly, több százezer fõt érintõ "exodus" rajzolódik ki, London például lassan az ötödik legnagyobb magyar várossá válik.

Magyarok tömegei a szegénységben
Hazánk a szegénység területén is a V4-ek közül a legrosszabb adatokat produkálja. Az Eurostat statisztikája szerint 2011-ben a magyar társadalom 23 százaléka súlyos anyagi nélkülözést élt meg. Szlovákiában ennél kisebb a súlyos anyagi szegénységben élõk hányada (10 százalék), Csehország mutatója (6 százalék) pedig közelíti a nyugat-európai átlagot, Hollandia mellé zárkózott fel a közép-európai állam. A komoly munkanélküliséggel küzdõ Lengyelországban is sikerült jelentõs eredményeket elérni, 2005 óta majdnem harmadára csökkent ez a mutató, 2011-ben 13 százalékon állt. Csehország és Szlovákia is hasonló utat járt be, Szlovákia ráadásul a mostani magyar szinttel 2005-ben "találkozott" utoljára, a tótok 8 év alatt jelentõsen képesek voltak csökkenteni az anyagi nélkülözésben élõk arányát.
A magyar számok ráadásul romló tendenciát jeleznek elõre, 2008-ban még csak 17 százalékon állt a mutató, 2010-rõl 2011-re pedig 1,5 százalékkal nõtt az anyagi nélkülözésben élõk aránya. A magyar recessziós környezet és reálbércsökkenés következtében, ami idén is folytatódhat, nem lehet azzal számolni, hogy ez a mutató is hamar javulásnak indulna.
(HVG nyomán)"