Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Ne zaklasd a kiskacsát!

Non si sevizia un paperino
olasz horror, 102 perc, 1972

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?
2 hozzászólás

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?
2 hozzászólás

Stáblista

Szereplők

Florinda Bolkan profilképe Florinda Bolkan
Maciara
Barbara Bouchet
Patrizia
Tomas Milian profilképe Tomas Milian
Andrea Martelli
Irene Papas profilképe Irene Papas
Dona Aurelia Avallone
Marc Porel
Don Alberto Avallone

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
k11zoltan 2021 okt. 03. - 11:23:52
Tetszett a fehér falu, ahol forgatták.
Kb ennyi. Átlagos krimi, néhány thriller elemmel.
Válasz
feketevipera 2012 szept. 03. - 21:15:24
Fulci késõbbi horrorjaihoz képest ez visszafogott film, a kendõzetlen brutalitás kevésbé szembeötlõ. Nem is igazán horrornak nevezném a filmet, inkább társadalmi drámával/szatírával kevert thrillernek, ami "kicsit" erõsre sikerült néhány jelenet miatt (pl. amikor Barbara Bouchet meztelenül csábítgatja a kisfiút, vagy amikor Florinda Bolkant láncokkal és miegymással ütik). A cím is érdekes, elsõre nehéz lenne kihámozni belõle, hogy mirõl is van szó. A "kiskacsa" talán egy lefordíthatatlan szójáték, bár ebben nem vagyok biztos. (Angolul pl. Don't Torture a Duckling a film címe, ráadásul láthatjuk, hogy itt a "torture" szerepel, ami inkább kínzást jelent, mint zaklatást.) Ha szójáték, akkor nyilván a meggyilkolt - és a meg nem gyilkolt - gyerekekre vonatkozik, de ugyanakkor utalhat a pap kishúgának Donald kacsájára is; a kislány ugyanis a film vége felé szinte központi szerepet kap, õ is a gyilkos karmaiba kerül, így a cím rá is vonatkozhat.
A történet önmagában véve nem lenne túlságosan eredeti, pár dolog viszont az átlag fölé emeli. Egyrészt a "civilizált" és az "elmaradott" emberek ellentétének ábrázolása, az autópályák és a babonák egymás mellett élése, másrészt a táj és a fényképezés, harmadrészt a nyomasztó légkör. Egyébként aki kellõképpen odafigyel, az kb. a felénél kezdi sejteni, hogy ki lehet a gyilkos, vannak olyan megnyilvánulásai az illetõnek, amelyek gyanút kelthetnek. Ha így vesszük, akkor ez az egész kemény társadalomkritika is, hiszen az emberek inkább babonából ölnek, mint hogy az igazi gyilkost leleplezzék, a zárt közösség szinte védelmezi a tagjait, még akkor is, ha esetleg sejtik (tudják?), hogy ki a tettes. Kicsit furcsa ezt írni, mert õszintén bevallom, hogy Fulci nevének olvasásakor slasher vagy giallo típusú alkotást vártam, de ez még a pici meztelenkedés, illetve a "gusztustalanabb" jelenetek ellenére sem az. Aki Fulci késõbbi filmjeit ismeri, az esetleg csalódhat, egyébként viszont egy jó értelemben véve "idegesítõ" filmet láthatunk, amely nem hagyja nyugodni a nézõt, kérdéseket tesz fel neki, és elgondolkodtatja õt. Ajánlom mindenkinek, aki szeret gondolkodni a problémákon, a világon, és nem riad vissza az erõszakosabb produkcióktól. Talán nem a világ legjobb filmje, de érdemes megnézni, a "horror" kitétel pedig ne tévesszen meg senkit, ez csak némi megszorítással alkalmazható a jelen esetben.
Válasz