Name: Mocsokváros utcáin
Genre: filmdráma
Released: 2018-04-22T01:42:22+0200
Duration: 102 min
Rating: 7.2
Cast: Robert De Niro, Paul Dano, Julianne Moore, Olivia Thirlby, Eddie Rouse

Értékelés:

122 szavazatból

Szerinted?

Értékelés:

122 szavazatból

Szerinted?

Nick Flynn fiatal író, aki önmagát keresi. Hiányzik neki elhunyt anyja, Jody és az ő szeretetteljes személyisége. De apja, Jonathan még csak emlék sem, hiszen Nick 18 éve nem látta. Jonathan Flynn régóta úgy tekint magára, mint nagy íróra, "mesteri történetmesélőre" Miután elhagyja feleségét és gyermekét, a saját szabályai szerint éli az életét, végül börtönben köt ki hamis csekkek beváltása miatt. Szabadulása után évekig taxisofőrködik, de egyre jobban iszik és egyre különcebb, ezért elveszti munkáját. Bár volt, hogy grandiózus levéllel lepte meg fiát, mégis hiányzott Nick életéből. Amikor kilakoltatják, Jonathan egy hirtelen ötlettől vezérelve megkeresi Nicket, és találkoznak szemtől szemben. Az idősebb férfi nagydumás, ugyanakkor van benne valami riasztó. Ennek ellenére Nick felkészül rá, hogy helyet csináljon az életében az apjának. De amilyen gyorsan felbukkant Jonathan, olyan hirtelen el is rebben. Nick továbblép, egy hajléktalanszállón vállal munkát, ahol Captaintől és Joytól tanulja meg, hogyan bánjon az éjszakáról éjszakára megjelenő vendégekkel. Nick találkozik a hajléktalanokkal- van, aki átmenetileg, van, aki örökre az -, hallgatja a történeteiket, és rátalál élete és munkája céljára. Közben beleszeret munkatársába, Denise-be. Aztán egy éjjel betoppan a szállóra Jonathan, ott akar éjszakázni, és Nicket felzaklatja a találkozás.

Stáblista

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

3/10

Ezt a filmet csak Niro játéka miatt voltam hajlandó és képes végignézni, kíváncsi voltam, mi lesz Jonathan sorsa. Reviczky tökéletes szinkron hozzá. Mindennek sajnos épp az ellenkezôje mondható el Paul Danoról, szerintem egyszerűen nem jó színész, nem hiteles, és ezen csak ront a még rosszabb szinkron. A történetvezetés lapos, vontatott, unalmas. Nagy kár érte.

Válasz

7/10

vargama 2020 dec. 16. - 10:21:07 7/10 Előzmény blacknet

Már régebben láttam a filmet, ma újra adják a Film4-en. Most, hogy olvasom a nézői véleményeket, gratulálok a hozzászóláshoz. Paul Dano játéka szimpla, eszköztelen, Robert De Niro viszont fürdik a szerepében. A történet, amit elmesél elgondolkodtat, érzelmi húrokat penget. Nem egy tömegfilm ez, érdemes megnézni.

8/10

Érzékeny lelkeknek szóló film, elveszett lelkekről. Nem egy tömegfilm, nem mindenkinek való, az átérzéséhez talán kell némi (negatív) élettapasztalat. Hasonló téma az Elfelejtett idő c. film, azt sem sokan ismerik. Kár érte.

9/10

Megint ferre ertekeltek ez igen is jo film siman van ez a film 8.3 de leht tobb is remk a story az alakitas fullos nagyin tetszett sott az egyi kendvenvem epp most nezem vagy otodjere

Õszintén szólva nagyon megérintett és meghatott ez a film. A megnézése után is több napig az eszembe volt. Tudom, persze több sebbõl vérzik és a srác fizimiskája is szörnyû volt, de valahogy, valamiért megragadt bennem a történet. Érdekes volt, és hát alapvetõen De Niro miatt is érdemes megnézni, zseniális, mint mindig.

nagyon tetszett, késõn kapcsolódtam be, meg szeretném újra nézni. amit láttam, remek volt.

spoiler
tudja valaki miért lett öngyilkos az anya?
spoiler

6/10

Egynek jó volt. Nem tudom eldönteni Paul Dano játszott is vagy csak rossz kedve volt, a lányok jobbak voltak : Julainne Moore a reménytelenség, Olivia Thrilby a remény. Nem izgulunk az embereinkért, csak végig tekintünk rajtuk és megállapítjuk, ez sz@r.Nem értem a srác miért a droggal van elfoglalva, mikor olyan szerencsés, hogy ott van neki egy tündér.Ettõl kezdve már a sajnálat is megszûnt nálam.6/10.

Ez egy vontatott, eseménytelen film volt. Egy mondatban: hajléktalanság De Niro fõszereplésével.

Pedig milyen jól kezdõdik, mennyire erõs az elsõ jelenet, De Niro a tejesdobozba öntött whiskeyvel és a vérbõ egóval...aztán zuhan a színvonal.
Ez fõleg Paul Dane megjelenéséhez köthetõ, legalábbis elõször. Az egy dolog, hogy irritáló a fizimiskája, és ostoba a képe, de függetlenül attól, hogy mi van a névjegykártyáján, ez az ember nem színész.
Pláne nem De Nirohoz viszonyítva. De amúgy is, mimika sehol, a film egésze folyamán ez a búvalbszott arckifejezés, bamba tekintet. Ez még akkor is gáz, ha egy introvertált karakterrõl van szó, ennyire érzelemmentesen, átélés nélkül csak terminátorok voltak eddig a filmvásznon.

Maga a történet is többször megbicsaklik: az apa-fiú kapcsolat idõnként elviselhetetlenül elkezd csöpögni, a fõszereplõk becsavarodottsága, a fiú ezzel szembeni tehetetlensége már annyira idegesítõ, hogy a nézõ elengedi a figurákat, nem sajnálja a szenvedésüket, az utolsó tíz perc pedig borzalmasan össze van csapva, és a film addigi tempójába sem illeszkedik, egy szintetikus törést hoz létre benne.
A fiúról egy másodpercig sem lehet elhinni, hogy tehetséges lenne, ellenben Jonathan Flynnben, mégha önpusztító módon is, de ott van a zseni. (Nemcsak De Niro miatt, aki már-már majdhogynem ripacskodásba fordul, de az utolsó pillanatban mégis visszarántja magát, és hozza az elvárt minõséget, önmagát). Érdemes lett volna kibontani a barátnõ jellemét egy kicsit jobban, meg egyáltalán, márcsak azért is, mert életidegen, hogy teljes passzivitással nézze a srác sodródását, zuhanását...így viszont csak egy élõ, lélegzõ díszlet a történetben.

Hogy valami jót is mondjak, ahogy az egyik kritikában is megjegyezték, a hajléktalankérdést életszagúan kezeli, érzelgõsség és pátosz nélkül, ezt a szegmenst kiválóan eltalálták. De az is a film javára írandó, hogy kellõképpen jól érzékeltették a két fõszereplõ élete közti párhuzamot, hogy szinte analóg módon másolták le egymás élethelyzeteit, elrontott sorsukat.

Ugyanakkor még mindig erõltetetten, kötelezõ feladatként nyúltak hozzá itt is a rasszizmus kérdésköréhez a már más szempontból is általam meghurcolt zárójelenetben. Egyrészt Jonathan Flynn arroganciájában ez a kérdéskör csak egy-egy szín, nem a feketéket, nem a melegeket, hanem az egész világot utálja, elsõsorban saját elcseszettsége miatt mindenkit hibáztat, nem lehet leszûkíteni ezt a film során egyébként végig inkább viccesen ható kirohanásokban megjelenõ véleményét csupán erre a fragmentumra. Másrészt a teljes pálfordulás, a megtérés, a megszelidülés is egyik pillanatról a másikra történik, hipp-hopp a szemünk elõtt válik egy végtelenül elfogadó, szeretetteli nagypapává, megintcsak a realitás minden ésszerûségét nélkülözve. Márpedig a Muppet show öregjeinek rosszindulatú megjegyzésekkel teli, kritizáló attitûdje sosem tûnik el senkibõl egy csettintésre: itt vagy a kötelezõ happy end, vagy valami szentimentalista idealizmus alakította így végül, mindenesetre sokkal idegenebbül hatott, mintha úgy csavarták volna a cselekményt, hogy az apja halála rángassa ki, ébressze fel az ifjabbik Flynnt a tehetetlenségébõl.

Nem rajongok a drámákért, de ez nagyon tetszett.
Elgondolkoztató... De Niro játéka pedig kiváló, mint mindig!:)

Összes hozzászólás

Mocsokváros utcáin

Értékelés:

Értékelés:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon

Mocsokváros utcáin

Értékelés:

Értékelés:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hajléktalanokról szeretettel

Hajléktalan zugíró

Nick, én vagyok az apád!

Szívunk

Hozzászólások

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon