Egy Parajdon élő öregasszonyról, özvegy Nagy Józsefnéről szól ez a film, aki évek óta jószerivel ki sem mozdul a saját udvarából, házából, aki mindennapi kemény munkáját, tartós nyavalyáit leküzdve, ápolgatva azért folytatja, hogy biztosítsa önfenntartását, sőt a maga módján gondoskodik egyetlen élő gyermekéről is. A rendező évente két három alkalommal már régóta felkereste, ezekre a találkozásokra épül a film az egyre mélyülő vonzások és viszonzások mentén. Az öregasszony vallomásaiból egy olyan, életmódjával szöges ellentétben álló habitus mutatkozik meg, mely manapság már ritkaságszámba megy.