A Down-kóros León és nővére Olvido öt éve maradtak árván. Egyetlen örökségük egy öreg ház, amiben élnek és egy gépkocsi. Kettejük kapcsolata a végsőkig ellentmondásos: egyfelől mély szeretet tartja össze őket, másfelől megállás nélkül veszekednek egymással. Olvido azt szeretné, hogy León önállóan hozza meg döntéseit, kivegye részét a házimunkából és önellátó legyen. León leghőbb vágya pedig az, hogy biztonságban érezhesse magát testvére mellett, és hogy a nő csakis vele foglalkozzon. Hogy munkába állhasson, Olvidónak abba kell hagynia tanulmányait. A külvilággal való kapcsolatuk sem felhőtlen. Olvido kétségbeesése egyre nagyobb és León is folyamatosan támadásoknak van kitéve, ezért mindkettejüknek olyan extrém helyzetekben kell helytállniuk, amelyek próbára teszik egymás iránt érzett szeretetüket, valamint az általuk követett erkölcsi normákat.