"Latcho drom" (Jó utat) - mondják egymásnak a cigányok, aztán útra kelnek. Ez a "dokumentumfilmszerű, videóklipszerű, játékfilmszerű, etnikai zenés némafilm" (Végh Attila) az indiai őshazától kíséri nyomon, milyen tájakra szóródtak, hogyan próbálnak meg azok maradni, amik. India archaikusan puszta tájairól indul a fiktív vándorút, a számunkra jóval ismerősebb metropoliszok technokráciája felé, Spanyolországig. Útközben elvész a varázslatos keleti gazdagság, a finom, színes ruhák, az ékszerek, leegyszerűsödnek a ritmusképletek és mozdulatok. A mindenkori környező kultúrák nemcsak a zenén, a táncon, a nyelven hagyják rajta sajátos jegyeiket, de az arcokra is rárajzolják a "bennszülöttek" vonásait...