"Imre bácsiról az az én véleményem, hogy Imre bácsi nem festő, ő a mi legnagyobb lírai költőnk" - így vall a filmben az egykori barát, Kányádi Sándor. Nagy Imrére egész életében azt kutatta, hogy ki is ő valójában, ezért is festett olyan sok önarcképet. A filmben a festőt életének idősebb és fiatalabb tanúi emléktükrében villantja fel Dékány István rendező. Kirajzolódik vallomásaikból a szakma, a hivatás iránti feltétlen tisztelete, de számos érdekességet megtudhatunk hétköznapi szokásairól, életformájáról is. Kiderül például, hogy a szép erdélyi Apor-leány miért nem lett a felesége, hiába akarta - jóllehet már korosan -, akiről annyi aktot készített. Erről maga a modell vall a filmben.