Patricio Guzmán a tengerszint felett 3000 méteren fekvő Atacama-sivatagba, a föld legszárazabb pontjára kapaszkodik fel, ahol csillagászok gyűlnek össze a világ minden tájáról. A levegő olyan áttetsző, hogy ellátni a világegyetem határáig. De az Atacama arról is nevezetes, hogy a perzselő nap tökéletesen konzerválja az emberi maradványokat, többek között a gyarmatosítás kora előtti múmiákat, a XIX. századi felfedezők és bányászok holttestét - és az 1973 szeptemberi chilei katonai puccs után "eltüntetett" politikai foglyokét. Míg a csillagászok odafenn a legtávolabbi és legöregebb galaxisokat kutatják, a földön asszonyok, az eltűntek rokonai keresik a tömegesen idehordott holttestek maradványait, még huszonöt évvel az események után is, hogy betömjék a család történetén tátongó lyukat. A világűr fürkészését és a földi kutakodást párhuzamosan mutató film káprázatos, megindító személyes odüsszeia.