A dokumentumfilm akár hétköznapi, akár különleges dolgokra irányítja figyelmét, tükröt tart társadalmunk elé, gondolkodásra, szubjektív véleményalkotásra késztet. Dokureflex című műsorunkban meghívott vendégekkel együtt nézünk meg egy alkotást, hogy utána szavakba öntsük a dokumentumfilm keltette érzéseket, gondolatokat, elemezzük a felvetetett társadalmi jelenségeket - melyek Önökben, nézőkben is megfogalmazódnak. Tartsanak velünk, beszéljük meg együtt az élményt!
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
atticusworld
2014 dec. 22. - 21:38:58
Tessék csak nézni-hallgatni Smaranda Enache asszonyt, aki úgy beszél magyarul erdélyi román létére, hogy azt egy született magyar is megirigyelhetné. Jó õt hallgatni. Pedig kap(ott) hideget-meleget román nemzettérsaitól, amiért magyarul - a sátán nyelvén (!) - mer megszólalni. Nevezték magyar bérencnek, hazaárulónak, stb. És Smaranda Enache továbbra is vallja, hogy a több nemzetiségû Erdélyben helye van a magyar embernek, a magyar szónak.
Emlékszem, a szászok, magyarok, románok által lakott Nagyszebenben, Brasóban, Temesváron, Segesváron egykoron természetes volt, hogy mindenki beszélt legalább két-három nyelven, és nem derogált a magyarnak németül, a románnak magyarul, stb. megszólalni.
Most ott tartunk, hogy Erdélyben a románok nem szívesen szólalnak meg magyarul, még ha tudják is a nyelvet...
Ilyen dilemma napjainkban is jelen van amikor közhasznú dolgozók a szavazófülkén kívül az asztalnál voltak kénytelenek beírni az X-et a "felügyelõ" ellenõrzése mellett, mert ezen múlott, hogy holnap adnak-e kenyérkét adó közhasznumunkát vagy sem.
Mélyen elítélem és megvetem azokat, akik hagyták magukat beszervezni és rendre jelentettek bárkirõl, barátról, kollégáról, rokonról. Egyrészt.
Másrészt: ha jobban belegondolok, nem tudom, ha engem zsaroltak volna meg azzal, hogy amennyiben nem állnék kötélnek és nem jelentenék, akkor a családomnak, testvéremnek, gyermekemnek bántódása esne - nos, nem tudom, miként is döntöttem volna...
Nem csoda, ha sokan ma sem véllalják arcukkal a múltat, nem mernek még tükörbe sem nézni.
Számomra döbbenetes volt mennyire lelkiismeret furdalás nélkül beszélt ez a tartótiszt a "munkájáról. Arról is, hogy sok ember életét tette tönkre , nyomorította meg!
íííííííííííííííííszégyen és gyalázat!
A mûsorvezetõnõ szerint özönleni fognak a dokufilmesek az új pályázatok megjelenésekor. Nem tudom, ez e a helyes konklúziója annak, ami az elmúlt másfél évben zajlott... De nem akarom bántani többet, nyilván õ jószándékú és naív, de a helyzet ettõl még aggasztó.
Fõleg propagandisztikusan, és olyan ügyeket, amik amúgy is közismertek, kevéssé árnyalják tovább az átkost, vagy a rendszerváltozás utáni idõket.
Persze meg kell nézni a filmet, lehet elfogulatlanul körbejárja a témát, az érintetteket is sikerül szóra bírnia stb. És eléri, hogy a jövõben fû alatt se spekuláljanak így erkölcsösebb politikusaink. Persze, ez fekete humor.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások