Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Budapest angyala

El ángel de Budapest
spanyol-magyar filmdráma, 109 perc, 2011

Értékelés:

44 szavazatból
Szerinted?
16 hozzászólás

Értékelés:

44 szavazatból
Szerinted?
16 hozzászólás
A magyar-spanyol koprodukcióban készült film Ángel Sanz-Briznek állít emléket, aki 1944-ben ötezer zsidót mentett meg a koncentrációs táboroktól a spanyol nagykövetség megbízott ügyvivőjeként. 1944-ben, "hivatalosan" Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból segített mintegy 5000 magyar zsidót megmenteni a holokauszttól, azzal, hogy számukra spanyol útlevelet bocsátott ki; kezdetben csak azoknak, akik azt állították, hogy szefárd eredetűek, később azonban minden üldözöttnek.

Stáblista

Szereplők

Francis Lorenzo
Ángel
Ana Fernández profilképe Ana Fernández
Sra. Tourné
Manuel de Blas
Muguiro
Bán János profilképe Bán János
Farkas
Gáspár Kata profilképe Gáspár Kata
Sophie
Szabó Kimmel Tamás profilképe Szabó Kimmel Tamás
Antal
Fenyő Iván profilképe Fenyő Iván
Wallenberg

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Kliman 2017 márc. 25. - 08:01:08 Előzmény stampo
Komolyan ilyen apróságokon akadsz fenn? Ez nem dokumentum film! Lényegtelen hogy, nyáron vagy télen jelölték ki a házakat!
Válasz
stampo 2016 máj. 27. - 22:38:15 Előzmény Manger Marcell
A szomorú helyzet az, hogy ezzel még nem is soroltad fel az összes baklövést. A csillagos házakat nyáron jelölték ki, nem télen, ahogyan a film mutatja. Annak a tényszerûsége is több mint vitatható (mérhetetlenül visszafogott vagyok), hogy a magyar püspökök fenemód tiltakoztak volna a deportálások ellen. Az, hogy Horthy idején (a film szerint) nyilasok vagoníroznak be embereket, totális melléfogás. Ha akarom: a nyilasokkal egyébként tényleg rossz viszonyban lévõ kormányzó mentegetése. Sejtelmem sincs, a film készítõi ezt hogyan bírták összehozni.
Válasz
10/10
bessie 2016 ápr. 06. - 09:10:23 10/10
Nem tudom, hogy a film szereplõi között miért nem említik meg Herrer Sárit. Pici szerepe van ugyan, mégis megérdemelné , hogy megemlítsék. A film nekem tetszett, talán elfogult vagyok a szereplõk miatt.
Válasz
TRIX 2016 jan. 20. - 16:08:48 Előzmény Manger Marcell
A Marcell által felsorolt történelmi hûséget nélkülözõ észrevételek mellé én egy - már-már jelentéktelennek mondható - újabb, hitelességet halványító tárgyat, egészen pontosan egy rádiót említenék meg. A 7-es sorszámú kópiafotón egy szobabelsõ látható és az asztalon egy Néprádió. A Horthy korszakban is gyártottak hasonlót, amit a kevés pénzû embereknek szántak, hogy õk is hallgathassák a magyar adókat, de a képen szereplõ példány már a Rákosi korszak néprádiója az 50-es évek elejérõl. Nem elõször, és talán nem is utoljára, ilyenkor az jut eszembe, hogy nem a megfelelõ ismeretekkel rendelkezõ emberek kerültek a stábba. (És nem csak ebbe...)
Válasz
Manger Marcell 2015 dec. 10. - 22:18:25
A film elõször nekem is jónak tûnt, de a történelmi hûsége katasztrófális, és ez tönkreteszi az egész filmet. A film legelején is már nyilasok, nyilas zászlót lengetve égetnek könyvet TÉLEN. Ez 1944/45 tele lehetett volna csak, mert 1944 okt. 20-án vették át a hatalmat, Erre a film közepe táján, idõrendben tehát késõbb jelentik be a Hitler elleni Stauffenberg merényletet ami 1944 július 20. (ehhez képest kabátban van minden szereplõ a bejelentésekor) Majd szinte rögtön a következõ jelenetben megint tél van. Közben Horthy még a kormányzó a film szerint, miközben a nyilasok már karhatalomként lépnek fel. A nagykövetek megbeszélésen azt mondják, hogy az ország fele már bolsevik kézen van, de közben megint kiderül, hogy nyár van, ami csak '44 nyara lehet. '44 nyarán még nem volt frontvonal Magyarországon, csak a román kiugrás után, ami '44 augusztus végén volt. Katasztrófálisan rossz lett a film ezek miatt, szemétre való vacak.
Válasz
Edmond Dantes 2015 dec. 06. - 11:41:27
Abszolúte NINCS "igaza" ld ez alatti hszomat.

Sanz Briz és Perlasca két t e l j e s e n különbözõ ember volt, csak a koruk és hõsies embermentõ tevékenységük volt azonos.
Válasz
Edmond Dantes 2015 dec. 06. - 11:38:31 Előzmény Andyking
Kevered a két filmet és a két embert, nem kicsit, nagyon.

a) Perlasca-Egy igaz ember története:
Perlascáról és cselekedeteirõl szól. Perlasca olasz üzletember volt, aki a vészkorszakban spanyol diplomatának adta ki magát és spanyol menlevelekkel védett meg rengeteg üldözött zsidót.

b) Budapest angyala
Angel Sanz Briz, a spanyol követség ügyvivõje = valóban spanyol és diplomata volt, aki a vészkorszakban mint valóban spanyol diplomata, spanyol menlevelekkel védett meg rengeteg üldözött zsidót.

Véletlen egybeesés, hogy mindkét személy 1910-ben született = egyidõsek (34) voltak, kábé ennyi bennük a közös meg persze és fõleg a fent említett embermentõ tevékenységük.
Válasz
Élesné 2015 dec. 06. - 10:13:50
Maga a fõhõs megérdemli az elismerést. De nem értem, ki lehetett az a magyar szakértõ, aki engedte így forgatni az eseményeket. Horthy még kormányzó, de már a nyilaskeresztesek tevékenykednek, vagy éépen havas vasútállomásokon zajlik a deportálás.
Válasz
Rebbeka 2015 dec. 05. - 19:00:23 Előzmény Andyking
Igen teljesen igazad van. Nem o mentette meg azokat az embereket, hanem Perlasca! O egyszeruen elutazott az osszes munkatarsaval, csak az ugyvedje maradt, aki magyar volt es egyben zsido is. Perlascaval ok ketten harcoltak a Budapesti zsidokert.
Válasz
Andyking 2015 dec. 05. - 09:37:26 Előzmény Edmond Dantes
Perlasca-Egy igaz ember története
"1944. november 30., csütörtök reggel. Budapesten, a nemzetközi gettó egyik házából rendõrök hajtják a lakókat kifelé. Spanyol menlevelük, amely eddig úgy-ahogy védelmet nyújtott, mától mit sem ér. Angel Sanz Briz, a spanyol követség ügyvivõje reggel elhagyta az országot, a magyar belügyminiszter pedig válaszul parancsot adott a védett házak kiürítésére, a zsidók deportálására. A lakók életét egy különös ember, Giorgio Perlasca menti meg.

A 34 éves férfi papírjai szerint spanyol állampolgár, követségi alkalmazott, aki az elmúlt három hétben a spanyol menlevéllel rendelkezõ zsidók ügyeit intézte. Amikor aznap reggel elindult a követség Széchenyi-hegyi villájából, még úgy gondolta, hogy utoljára járja végig a védett "spanyol" házakat. Már a zsebében vannak a papírok, hamarosan indulhat Svájcba. Amikor azonban látja a zsidók elhurcolását, meghozza élete legnehezebb döntését: itt marad.

A következõ három hónapban 5200 magyar zsidó életérõl gondoskodik. Menleveleket és élelmet oszt, deportáltakat hoz vissza a marhavagonokból, a spanyol kormány nevében tárgyal Budapesten németekkel és nyilasokkal. A hõsrõl, Raoul Wallenberg barátjáról azonban egy lényeges dolgot sem tárgyalópartnerei, sem védencei nem tudtak. Azt, hogy csaló. A spanyol ügyvivõ a valóságban sem nem diplomata, sem nem spanyol. Élete, szerepvállalása a korszak egyik legfantasztikusabb története."
Válasz
Összes hozzászólás