Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Az algíri csata

La battaglia di Algeri
olasz-algériai háborús filmdráma, 120 perc, 1965

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?
5 hozzászólás
Videó
+ 1 kép
Videó + 3 kép

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?
5 hozzászólás
Az 1950-es évek közepén Algéria drámai harcot vív a francia elnyomás ellen, a függetlenségének kikiáltásáért. Az erőszak egyre fokozódik, mindkét fél radikális eszközökhöz nyúl. A francia kínzással próbálnak információkat kicsikarni a foglyokból, az arabok partizán módszerekkel küzdenek a megszállók ellen. Gyerekek támadnak a katonákra, asszonyok robbantják fel a kávéházakat. A franciák megnyerik az Algírért vívott csatát, ám elveszítik a háborút, Algéria kikiáltja függetlenségét.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista

Szereplők

Jean Martin
Mathieu tábornok
Yacef Saadi
Kader
Brahim Haggiag
Ali la Pointe
Mohamed Ben Kassen
Petit
Tommaso Neri
Dubois kapitány

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
Sindelar 2021 máj. 07. - 12:42:55 10/10
Szó sincs "franciaellenességről". A gyarmatok kizsákmányolásáról szól a film, az algériaiak nem konkrétan a franciákat utálják, hanem a kizsákmányolást, a gyarmati elnyomást (ha a britek igázzák le őket, akkor ellenük harcolnak). A film hűen tükrözi a nyugati korszellemet, bár végig Algériában járunk, a francia közvélemény (1968-hoz közeledve) egyértelműen kikristályosodik. Rettenetes pénzekbe került a gyarmatbirodalom fenntartása, amely már több hátránnyal járt, mint előnnyel. Mindez óriási pénzeket emésztett föl, az anyaország lakói pedig egyre kevésbé akarták ezeket az értelmetlen költségeket vállalni, emellett elvből elítélték a kizsákmányolást, otthon és az országon kívül egyaránt. Ahogy otthon a francia szakszervezetek küzdöttek a kedvezőbb munkakörülményekért, úgy vállaltak szolidaritást az emberiség minden más tagjával, akit sanyargatnak, kizsákmányolnak.

Mathieu ezredes háborgott is emiatt, hogy a baloldaliak nem támogatják a keresztes hadjáratát. Mathieu maga volt az élő önellentmondás: miközben a jobboldal minél kisebb államról papolt, és ellenezte a közszolgáltatások, a társadalmi tulajdon kibővítését, érdekes módon akkor mégsem zavarta őket a nagy állam, akkor mégsem kiáltottak kommunizmust, amikor a hadsereget, egy állami szervezetet akarták minél inkább felduzzasztani, kibővíteni és minél több állami pénzzel kitömni. Érdekes, ilyenkor nem zavarja őket a nagy állam.

A nyugati korszellem végig áthatja a filmet, amikor néztem, nem sokkal 1968 előttire tippeltem (1966). A nyugati külpolitika sok-sok évszázados, rossz hagyományaival, rossz beidegződéseivel való szembefordulás filmje. Imádom a dokumentarista, de mégsem száraz jellegét, a film végig realista, sőt, kifejezetten naturalisztikus, részletekbe menően mutatva be az apróbb mozzanatokat, megmozdulásokat is, ezzel párhuzamosan a jellemek is kibontakoznak előttünk. Ben H’midinek volt egy másik ragyogó monológja is, amikor Alinak fejti ki, hogy bizony a forradalom csak a legelső lépés. A nagy dolgok csak utána következnek, hogy az igazi álmokat megvalósítsák. A forradalom ehhez csak a legelső lépés, és ez a legelső lépés is milyen nehéz és milyen küzdelmes, és milyen hosszú még az út, ami előttük áll. Ez történelmi jelentőségű gondolatsor, a forradalommal önmagában még csak valami ellen küzdenek, de a forradalom önmagában még nem garancia arra, hogy annak győzelme után minden jobb is lesz. Hogy a forradalom ne falja fel gyermekeit, és a szabadságharcosok (immár döntéshozói pozícióban, így most már egyben defenzívába is szorulva) a győzelmük után ne váljanak azzá, ami ellen küzdöttek, és maradjanak végig hűek mindazokhoz az álmokhoz, amelyekért küzdeni kezdtek. Ez a nagy feladat, és a forradalom ehhez csak a legelső lépés. Mennyi erőfeszítés, mennyi áldozat volt már mögöttük, és még így is csak a legelső lépésnél tartottak. Ragyogóan érzékeltette Ben H’midi, milyen roppant nagy és nehéz út előtt jártak.
Válasz
4427 2014 máj. 28. - 17:37:55
Remekmû!

Idézet a filmbõl (egy algériai vezetõt kérdeznek az újságírók):

Újságíró: Nem gondolja, hogy egy kissé gyáva dolog asszonyok táskáit és kosarait robbanó eszközként felhasználva megölni egy csomó ártatlan embert?

Ben M'Hidi: És nem gondolja, hogy még sokkal gyávább dolog napalm bombát dobni védtelen falvakra, úgy, hogy ott ezerszer több az ártatlan áldozat? Természetesen, ha miénk lenne az önök repülõgépe, sokkal könnyebb lenne nekünk. Adják nekünk a bombázóikat, és megkaphatják a kosarainkat!
Válasz
Carella 2012 okt. 04. - 22:56:40 Előzmény kenivice
Talán nem is véletlen, erõs szovjet behatás alatt készült, a harci jármûvek is pl. mind szovjet gyártmányú algériaiak, s az eszmeisége is inkább franciaellenes (kínzások, stb.)
Válasz
kenivice 2012 febr. 25. - 15:14:51
A magyar nyelvû feliratozás trehány munka, vannak komplett mondatok, amelyek kb. egy tizedmásodpercre villannak fel.
Így a feliratok fele nem olvasható.
Én még abban az idõben (kb.1967)láttam ezt a francia filmet egy budapesti moziban, amikor állítólag csak szovjet filmeket vetítettek, de a feliratozás akkor még élvezhetõ volt.
Válasz
10/10
madarbarat 2008 márc. 11. - 22:36:06 10/10
A sok-sok film közül, amelyet az elmúlt 50 évben láttam,az egyik, amelyre nagyon világosan és tisztán emlékszem - vagyis hatásos, jó alkotás.
Bárcsak újra megnézhetném!
Válasz