John Minihan fotóművész, portréfotós. Szenvedélye a fotózás mellett az irodalom. Szinte majd minden ír írót megörökített fényképezőgépével. Samuel Beckett Nobel-díjas írót 1980-ban ismerte meg. "Ő a huszadik század egyik legnagyobb drámaírója, ezek meg a leghétköznapibb képek!" - vallja Minihan, aki nem tartja magát művésznek, csak fényképésznek. A hatvanas években John Minihan fiatalemberként hagyta maga mögött Dublint, s megérkezett az ígéretek városába, Londonba. A Daily Mailnél kezdte el fotós pályafutását, először mint kifutófiú. A küldönc-munkához az is hozzátartozott, hogy időnként elmenjen a fotólaborba, ahol meghatározó élmény volt számára a fotólabor speciális szaga, a fehér köpenyesek a sötétkamrából, a negatívokat nézegetve, a technikusok, akik a fotónyomatokat készítették, ahogy az előhívótálakkal dolgoztak, s a végén a brómpapíron megjelenő fénykép. Így lett tehát fotós. A 60-as években sorra járta a beat- és jazzklubokat, s szenvedélyesen fotózta a zenészeket is. A 70-es években már a vezető brit lapok fotósa, s szinte minden fontosabb közéleti portrét ő készít.