Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A fáraók földje

Land of the Pharaohs
amerikai filmdráma, 100 perc, 1955

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?
3 hozzászólás
+ 3 kép
+ 5 kép

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?
3 hozzászólás
Keopsz, az egyiptomi fáraó, három évi háborúzás után, arannyal megrakodva, diadalmasan visszatér seregével. Rabszolgáját, a zseniális Vashtart megbízza, hogy építse fel a piramisát - amely védene a sírrablóktól. Megkezdődik a gigantikus méretű piramis-épitkezés. Egyetlen ember túlvilági boldogságáért milliók földi élete válik szenvedéssé. Az aranyéhes fáraót megbabonázza egy ciprusi hercegnő, aki rövidesen a fáraó kedvenc felesége lesz. De az asszony rávetette a szemét a fáraó kincseskamrájának őrzésével megbízott kapitányra. A munkálatok a végéhez közelednek, a fáraó parancsba adja, ha valaki megtudja a sírkamra helyét, az halállal lakol.

Stáblista

Szereplők

Jack Hawkins profilképe Jack Hawkins
Keopsz fáraó
Joan Collins profilképe Joan Collins
Nellifer hercegnő
Dewey Martin profilképe Dewey Martin
Senta
Alex Minotis
Hamar
James Robertson Justice
Vashtar

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
send69 2015 jan. 04. - 12:48:53 Előzmény SandroVM
Igazad van abban, hogy az ókori görög történelem és az egyiptomi vagy a sumér civilizációk is méltatlanul el vannak hanyagolva pl. Rómához képest. A görögöknél még a mitológia csak-csak, de a 300 elõtt a valós eseményekrõl nem nagyon készült nagy film, azt meg kár megnézni annak, aki a valóságot szeretné egy kicsit megismerni, átélni, számomra inkább bosszantó.
Az egyiptomi idõkrõl is csak ez van meg a lengyelek filmje, az A Fáraó, de az valóban nem a piramisépítések korában játszódik, ezenkívül mások kapcsán jelenik csak meg Egyiptom, a rómaiak révén a kleopátrás filmek vagy Nagy Sándornál. Ez a film szerintem is jó arra, hogy egy kicsit beleélje magát az ember a korba, nincsenek olyan bosszantó marhaságok mint a 300-nál, aminél értem, hogy képregény meg fantasy, de amíg "rendes" film nincs addig mégis csak rossz, hogy a piercinges negridekre, meg szörnyállatokra van igény és film, a valószerû sztorira nincs. De vissza erre a filmre, itt is persze a hercegnõ az ötvenes évek divatja szerint néz ki, az Óbirodalomban nem voltak még tevék Egyiptomban, és persze a piramisokat nem rabszolgák építették, illetve emberáldozatokat se temettek oda. De ebben a hiányos kínálatban összességében jó, hogy van ez a film, szerintem is érdemes egyszer kellõ kritikával megnézni. Pedig rengeteg jó sztorit kínál az Egyiptomi történelem Kleopátrán túl is, Egyiptom valódi aranykorából, ha nem a piramisépítések idejéból, akkor nagyon érdekes Hatsepszut fáraónõ, vagy Enhaton fáraó, esetleg II. Ramszesz története is. Kár, hogy nem látott még ezekben senki sem fantáziát.
Válasz
6/10
SandroVM 2013 márc. 13. - 05:34:50 6/10
Tetszett a film, bár az itteni kerettörténetet nem szabad elolvasni, túl sok mindent (spoilert) tartalmaz. "Egyetlen ember túlvilági boldogságáért milliók földi élete válik szenvedéssé" - na például errõl viszont szó sincs a filmben. Ha valaki szeretné filmen részletesen megnézni, hogyan építették fel a nagy Khufu piramisát, az nyugodtan megnézheti, ugyanakkor aki óriási cselekményszálakra vágyik az felejtse el. Nekem ez abszolút kielégíti az igényeim, hogy hosszadalmasan - kiváló filmzene kíséretével - bemutatták az építkezést. Emellett az ugyancsak lassan kibontakozó történet is a végére egész szépen beérik és egy mai filmet sem lehetne jobban befejezni, szóval nagyon tetszik a vége. Ami a látványt illeti nekem tökre tetszett, óriási tömegjelenetek vannak, rengeteg rabszolga, hajó és kõ. Úgy látszik nem kellenek animációk ahhoz (nem mintha erre most jöttem volna rá), hogy gigantikus tömegjeleneteket vigyünk filmre. Én el nem tudom képzelni, mi munka lehet egy ilyen film mögött.

Ami nem tetszett az Joan Collins (Nellifer) egyiptomivá maszkolása. Illetve a fáraó sem nézett ki elég tekintélyesen, azt a jelenetet leszámítva, amikor végig cipelték a befelé vezetõ úton. Szívesebben láttam volna egy olyan fáraó - mindvégig a filmben - amely kemény, misztikus, isteni, akire fel lehet nézni. Még egyszer hangsúlyozom, a látványvilág, a rengeteg nagytotál, a tömegjelenetek nagyon tetszettek. Ráadásul tudtommal nincs több történelmi jellegû film, ami Kheopszról, vagy a piramisépítésrõl szól - kivéve az I.e. 10,000 évvel, de ott nem a fáraó szemszögébõl látjuk az eseményeket - úgyhogy ez kötelezõ ókori darab. 10/6
Válasz
Zso11 2011 jún. 09. - 10:16:00
Már más filmnél is észrevettem, hogy itt a port.hu-n színes filmnél fekete-fehér képek vannak kitéve!
Mért is !?
Válasz