Robert Eggers vámpírfilmje egész az ősképig, az 1922-es némafilmig nyúl vissza: ez nem a Lugosi Béla-féle délceg Drakula.
A skandináv és a könnyed krimi kedvelőinek, a disztópiák és a lapozgatós könyvek rajongóinak, de persze a nyelvészekről sem feledkeztünk meg.
Nem mindenki ragaszkodik a forgatókönyvhöz, pláne, ha olyan szövegről van szó, ami nagyon nem tetszik neki.
Vannak filmek, amiknek sztorija plágiumgyanúba keveredett, és vannak filmek, amik magáról a plágiumról szólnak.
A 2014-es Az ismeretlen Drakula a havasalföldi fejedelmet hősként mutatja be, aki népe megmentése érdekében változott szörnnyé, hogy legyőzhesse a törököket - aztán úgy is maradt.
Francis Ford Coppola számos ponton eltért Bram Stoker 125 éve kiadott regényétől – de a látnoki erejű rendező még így is hűségesebb volt az eredeti alapanyaghoz, mint a magyar vagy a skandináv fordítók.
Ezen a napon 100 éve mutatták be F. W. Murnau expresszionista vámpírfilmjét, a Nosferatut, ami talán pont azért lett remekmű, hogy elkerülje a koppintás vádját, és számos újításával örökre meghatározta a vérszívó filmek műfaját.
90 éve mutatták be Lugosi Béla Drakuláját. Ennek örömére összeszedtünk 9 olyan vámpírfilmet, ahol a perzselő érzelmek is legalább olyan fontos elemei a történetnek, mint a kereszt, a fakaró és a szenteltvíz.
Az Alkonyat mozik nincsenek közöttük, a Nosferatu, Francis Ford Coppola Drakulája és a Hétköznapi vámpírok annál inkább.
Steven Moffat utoljára verte át a nézőket, legalábbis, ha maradtak még, akik ezután is bedőlnek neki. A minisorozat kritikája spoilerekkel – már csak azért is, hogy ne kelljen megnézni, nem érdemes.
Lugosi Béla (olyan klasszikus rémfilmek sztárja, mint a Drakula, A fehér zombi, A fekete macska vagy a Frankenstein fia) jövőre ismét „eljátszhatja” Drakulát.
Vasárnap este ismét beleborzonghatunk Francis Ford Coppola klasszikusába, aki Bram Stoker rémregényének egyik, ha nem a legjobb adaptációját készítette el. Íme tíz érdekesség a forgatásról!