Könnyed film, a képregényből és az előző filmből jól ismert szereplőkkel. Egy mondatban akár így is össze lehetne foglalni az Asterix és Obelix második részét, de így jócskán kimaradna az a rekeszizom szaggató hatás, ami a vászonról ránk kacsint. Mert bizony nevetni azt lehet, a két fura, papírról celluloidra és három dimenzióba szalajtott gall furcsábbnál furcsább helyzetein.
A dolog akár egy egyszerű spagettiwestern is lehetett volna. Ebben az esetben biztos, hogy szülőhazájában nem lenne ekkora