Ki beszélt itt a Föld körüli útról? Itt csak az Atlanti Óceánt szelték át.
Nyilván megvannak a hajózó útvonalak, ahol tõlem akár a Föld görbültségét, vagy lapultságát is figyelembe vehetik.
De szerintem inkább a tengeráramlatokat vették figyelembe. A Golf áramlatot, amely Amerika partjaitól indul Európa felé, aztán szépen visszafordul. Nyilván nem az áramlattal szemben hajóznak, hanem kihasználják a Golf visszatérõ ágát.

Rakonczai Gergely is valami ilyesmirõl beszélt, az árral kenüzott és ott, ahol felborult, már nem tudott visszafordulni - pedig Afrika partjai csak 1000 km-re voltak, Amerika meg 4000 km-re, de ahogy mondta, mégis ez volt a "rövidebb" út számára.

De ebbe amúgy nem akarok beledumálni, mert nem értek hozzá.

Csak két megjegyzés.
1. Ha gyorsabb akart is lenni, nem a kék szalagért (akármit is neveztek el róla), mert a kék szalagot csak az erre kiírt versenyre benevezõ hajók kaphatják meg. A Titanic nem nevezett be tudtommal, és nem is ez volt a célja.
2. akármilyen furcsa, a Föld körül NEM az a legrövidebb (hajózási és repülési) út, amit vonalzóval a térképeden két pont között meghúzol, hanem amelyik gömbfelületen rövidebb. A Föld lapultsága miatt tehát egy enyhe északi ív (déli féltekén déli) rövidebb, mint a térkép egyenese. Ha a fizikailag leggyorsabb utat levetíted síktérképre, egy ívet kapsz, nem egyenest.

Állítólag tényleg nem arra hajtott, a White Star Line mindig is az eleganciára helyezte a hangsúlyt, nem a gyorsaságra. De Ismay igenis gyorsabban akart New York-ba érni (de nem a Kék Szalag miatt): szerdára várták a hajót, de õ már kedd délután/este meg akart érkezni, egyrészt hogy bekerüljenek a másnapi újságba, másrészt, hogy a versenytársak lássák: nem csak egy lomha, nagy hajót építettek, hanem gyorsat is.

Smith kapitány 40 éves tengeri múlttal kapta meg a Titanic-ot. Ez idõ alatt, 1911-ig egy balesete se volt. Viszont 1911-ben épp a Titanic testvérhajójával, az Olympic-cal szenvedett balesetet, bár késõbb a vizsgálatok a kormányost tették felelõssé, nyilvánvalóvá vált ezen hajók legnagyobb hibája: túl nagyok. Smith kapitány tiszteletreméltó ember volt, a kortársai közül volt, aki még túl óvatosnak is tartotta: volt, hogy egy kis köd miatt azonnal megállította hajóját. Tény és való azonban, fõleg Charles Lightoller másodtiszt beszámolói alapján, hogy Smith pánikba kerülhetett a Titanic-on, hiszen pl. az egyik mentõcsónakba való beszállítást az A fedélzetrõl akarta indítani, de annak zárt volt a csónakfedélzete, nem úgy mint, mint az Olympic-nak, tehát összekeverte õket. Végül meg sem próbált menekülni, az egyik túlélõ, feltehetõen õ látta utoljára, a hídon látta derékig érõ vízben, holttestét sosem találták meg.

William Murdoch elsõ tiszt is sokat kap a szakértõktõl, mondván eleve õ hibázott a manõvernél, mikor a jéghegyet meglátták. Ha a hajó teljes sebességgel is, de szembõl megy neki a jégnek, valószínûleg túléli a balesetet, de minthogy elfordultak, a jéghegy vízalatti része 80-90 méter hosszan szelte fel a hajó oldalát, azonnal megsérült öt rekesz. A hajót úgy tervezték, hogy 4 elárasztott rekesszel is fennmaradjon, de nem öttel, így azonnal elszálltak a megmaradási esélyek. Én nem tenném felelõssé Murdoch-ot, utólag, a biztonságot jelentõ szárazföldrõl sokan tudják, mit kellett volna csinálni, de akkor ott, pár másodperc alatt kellett meghoznia a döntést, és sikerült is volna megmenteni a hajót, de nem tudhatták, hogy pont az oldalával való ütközés pecsételi meg a hajó sorsát. A vízzáró rekeszek elektronikus ajtói ugyan jók voltak, de a hátsó részén a hajón már kézi vezérlésûek voltak, azaz nem minden ajtó volt lezárható a hídról, még sem az lett a hajó veszte, hogy nem záródtak, vagy nem idõben záródtak, mint azt valaki felvetette. Az amerikai és brit vizsgálóbizottságok is végül a jégheggyel való ütközést nevezik meg a katasztrófa okának, no meg elmeszelték a Californian-t. Egyébként, ha lett volna távcsõ az árbockosárban, sem érnek el vele sokat: a Hold nem volt fenn azon az éjjelen, csak az erõsen tündöklõ csillagok, a víz sima volt, tükörsima, esély se volt rá, hogy hamarabb észrevegyék a jéghegyet, már pedig a távcsõvel csak azután lehet megnézni valamit, ha már szabad szemmel is látjuk, nem várható el, hogy állandóan rajta legyen az ember szeme a kukkeren. A másik fontos tényezõ, hogy jéghideg éjjel volt. Egy friss kutatás alapján, pont a Labrador- (hideg) és a Golf (meleg)-áramlat találkozásánál történt a baleset, egy nap alatt lett 15 fokos éjszakából 0, -1 fokos éjszaka, ráadásul a meleg víz miatt bármily hihetetlenül is hangzik, délibáb keletkezett, ez is akadályozta a jéghegy idõbeli észlelését. És egyébként, ez az elmélet részben felmenti a Californian-t és annak kapitányát, aki meg volt róla gyõzõdve, élete végéig, hogy egy kis hajót láttak, nem a Titanic-ot (érzéki csalódás érte õket a délibáb miatt). Rengeteg minden körülmény csak mostanság derül ki, ahogyan Walter Lord írta könyvében: ne mondjunk elhamarkodott ítéletet errõl a rendkívüli éjszakáról.

Tiszteletem mindenkinek! Most, gyorsan regisztráltam ide, hogy hozzá tudjak szólni a témához. Amióta elõször láttam James Cameron filmjét, magam is rabja vagyok a Titanic-nak. Lenyûgözött az õ filmjének monumentalitása, izgalma, és az okosan kitalált történet, de mindenekelõtt, maga a hajó nyûgözött le, úgyhogy az azóta eltelt majd 15 évben, amit csak tudtam, elolvastam a hajóról, megnéztem több tucat dokumentumfilmet, játékfilmet. Szombaton este én is a tévé elõtt ültem, hogy láthassam Julian Fellowes sorozatát, ha már volt oly szíves olyan nagyszerû filmet írni, mint a Gosford Park. Hááát... még ha jól is írta meg a Titanic-ot, a producerek rendesen elcseszték a nem lineáris történetvezetéssel. És ezt már azóta a producer is belátta, miután az angol tévében az elsõ rész 7 millió, a második rész már fele ennyi nézõt se vonzott. A többnyire fiktív karakterekre fókuszáló sorozat nem volt rossz, de azt hiszem illett volna sokkal hitelesebb díszleteket készíteni. A Titanic ékköve, a nagy lépcsõház egy snitt erejére se jelent meg... De ezt elfogadom, mert ha úgy nézem, hogy ez egy kamara dráma, egy színházi darabnak is elmenne a minimalista díszlettel, de ennél talán még dokumentumfilmekben is jobban megidézték a hajó eleganciáját. A legjobban a szereplõk közül egyértelmûen az ügyvéd felesége tetszett, Mary Doyle Kennedy nagyszerû volt!

Minthogy a téma amatõr szakértõjévé avanzsáltam magam, a történelmi hûséget is számon lehet kérni.

AvatáR Gil Maerth, sok következtetést e sorozat alapján vonsz le, érzésem szerint tévesen.
1. Mint már más is említette, ezeken a vizeken, ebben az idõben, más se tett volna másként. Walter Lord írt egy nagyon súlyos doku-regényt az 50-es években, idehaza A Titanic pusztulása címen jelent meg, a belõle készült 1958-as film A Titanic éjszakája. Lord rengeteg beszámolót, jelentést (az amerikaiak és a britek is nyomoztak) elolvasott, és 60 túlélõvel személyesen is találkozott. Az így megírt könyve a lehetõ leghitelesebb beszámoló. Ez alapján állítható, több utas is hallotta, hogy Ismay gyorsított a tempón, de tény és való, sem õ, sem Smith kapitány nem nagyon vette figyelembe a jégjelentéseket, igaz, voltak, amelyek el se jutottak a hídra.
2-3. Elõször is, rosszak a csavarok? Inkább szegecsek, és 1912-ben tökéletesen megfeleltek. Csak a roncsok felfedezése után vetették alá vizsgálatnak a szegecseket, és derült ki, hogy rosszabb minõségûeket használtak fel a Titanic-hoz, mint más korabeli hajókhoz, de errõl sem Thomas Andrews vezetõ tervezõ, sem más nem tudhatott. Egyébként sem Andrews, hanem Alexander Carlisle tervezte a Titanic-ot és testvérét az Olympic-ot (utóbbinak volt csak tervrajza, annyira pontos mása a Titanic, hogy külön nem is készítettek neki terveket). Eleve 64 darab mentõcsónakot tervezett, de Ismay és Lord Pirrie (a hajóépítõ vállalat tulajdonosa) már csak 16+4 mentõcsónakkal járultak a minisztérium elé, és még meg is dicsérték õket, mivel az elavult szabályozás szerint csupán 16 mentõcsónak kellett volna. Andrews-nak nem állt módjába felülbírálni a tulajdonosokat.
4. Erre nincs bizonyíték, hogy bezárták volna az olaszokat, de tény és való, a baleset utáni jelentésükben többen is negatív jelzéssel beszéltek a fedélzetre hirtelen becsõdült olaszokról.
5. Egy távcsõ volt szabadon a Titanic-on, ezzel figyelték a Californian nevû hajót (a késõbbi vizsgálatok egyértelmûen a leginkább ezt a hajót és legénységét hibáztatták, hiszen 10-12 mérföldrõl nézték végig a hajó és emberek haláltusáját). A többi távcsõ egy szekrénybe volt zárva, annak a kulcsának a megõrzésével megbízott tisztet viszont szerencsétlen módon, nem sokkal indulás elõtt átvezényelték, a kulcsokat pedig nem adta le.

Ismay-re többen emlékeztek a megmenekült tisztek közül, hogy ott téblábolt a fedélzeten, de nagy segítség nem volt, el is hagyta gyáván a hajót, rendesen meg is hurcolták érte. Ami tetszett a sorozatban, pontosabban ami új infót hozott, hogy John Jacob Astor, a kor Bill Gates-e, megmentett néhány kutyát. Feleségének, Madeleine-nek az utolsó emléke a hajóról az volt, hogy Kitty nevû kutyájuk futkározik a fedélzeten, tehát Astor kiengedte õt és a többi kutyát, de azt én se tudtam, hogy valóban túlélte kutya is, de tegnap olvastam is errõl, úgyhogy ezelõtt a figyelmesség elõtt emelem kalapom. Tetszett, hogy Dorothy Gibson-ról is megemlékeztek, õ egy hónappal (!!!) a katasztrófa után már egy 10 perces némafilmben eljátszotta saját magát a Titanic-ról szóló elsõ filmben. Most nem mennék bele minden film történelmi hûségébe (de azért csak megemlítem a Cameron-film olyan finom részleteirõl, mint a tatrészen annak sülyedésekor italozó férfi, aki Charles Joughlin pék volt, és a sok alkoholnak köszönheti, hogy nem fagyott meg késõbb a vízben - tehát õ valóban ott volt), de mégis, talán a legpontosabbnak az 58-as film tekinthetõ, igaz, itt nem törik ketté a hajó, a könyvben sem említik, hogy miért? Mert a vizsgálóbizottságok nem nagyon akartak arról tudomást venni, hogy a fenséges hajó még ketté is tört, így is nagy csapás, hogy elsüllyedt. Egyszerûen nem hitték el a legtöbb túlélõnek, akik látták a hajó szétválását, hogy ez történt, csak 1985-ben, a roncsok megtalálásakor bizonyosodott be, hogy ketté tört. Ezt leszámítva, Lord könyve és a film a legpontosabb, Cameron is láthatóan a könyv hatására dolgozott. Én nagyon tisztelem õt, még 15 évvel a filmje elkészülte után is foglalkozik a hajóval, 33-szor merült le, olyan helyekre juttatta el a roncsba kameráit, amelyeket emberi szem nem látott 1912 óta, rengeteget köszönhetünk neki.

És mi van AZ Óceán Kék Szalagjával? Nem ezért folytattak valamiféle versenyt? Ki tudja kevesebb idõ alatt átszelni az óceánt? Vagy ez valamiféle legenda lenne? Ehhez képest kaját is neveztek el róla (cordon bleu).

"Az igazság az, hogy sem gyorsabban, sem lassabban nem mentek, mint máskor" - írja Vinogradov. De kérem, hiszen ez a hajó elsõ útja volt! Hogy lehet akkor hasonlítgatni a máskorhoz?

Hajlok rá, hogy igenis siettették az átkelést, ezért is nem húzódtak délebre. Mivel túl északon szelték át az óceéánt, ezért találkoztak az egyébként máskor ilyenkor már kevésbé szokásos jéghegyekkel. (pedig még figyelmeztetéseket is kaptak más hajóktól)

A kapitány mindenképpen felelõs, mert a tengeren õ a hajó ura - mindegy mit dumál a tervezõ, a tulajdonos, vagy akárki más.

Nem vett át egy az egyben jeleneteket az elõzõbõl, hanem amíg elõször az urak szemszögébõl láttatta, minimálisan szerepeltetve a szolgákat, alacsonyabb osztálybelieket, addig a második részben ez megfordult. A komornák, inasok, pincérek stb. hosszabban szerepeltek, és pl. láthattuk, mirõl beszél az ékszerdoboz kapcsán a szogálólány a nem tudom, milyen munkakörben szereplõ férfival, pedig az elsõ részben csak azt láttuk, hogy a lány nagyon ijedt, és aztán jött a vágás. Ráadásul a második részben alig volt szó a felsõ osztályról. Ezt hogy magyaráznád, ha ez lett volna a teljes film rövidített verziója?
Úgyhogy megintcsak azt tudom mondani, jobb lett volna, ha figyelmesebben nézed a filmet, még ha megsértõdsz is rajta.

Ezüstliliom, kedves, olvastam, hogy Te már korábban megmondtad a frankót:) - de nincs igazad. Ha Te lennél a rendezõ, akkor úgy gondolnád, hogy a 2. epizód felét az elsõ epizódból összevagdosott jelenetekkel kell kitölteni? Na ne már!
(Az persze rendben van, hogy ha már összevágunk valamit, akkor abban legyen valami koncepció. A 90 perces full story-ban (amit tévedésbõl a 2. rész helyett leadtak) ezért némileg más a szemszög. De ettõl még komoly baki volt).

Szerintem pedig jobban kellett volna figyelned a film alatt, és olvasgatnod még egy kicsit, mielõtt írsz.:)

Cameron tényleg szinte mindent jobban vág, ennek ellenére maradt néhány hiteltelenség a filmben.

Az, hogy Ismay diktált gyorsabb tempót, nem igaz. Ez egy filmes toposz, ami a legelsõ tematikus némafilm óta folyamatosan megjelent, minden filmben (kivéve az 1979-es S.O.S. Titanic-ban, mert abban nem szerepelt Ismay). Csak sajnos ez a mozi sem ábrázolta reálisan a dolgokat, mert az sem igaz, hogy Ismay ellene volt annak, hogy gyorsabb tempót diktáljanak a hajónak, és Smith kapitány volt mellette.

Az igazság az, hogy sem gyorsabban, sem lassabban nem mentek, mint máskor - egyszerûen az a szakasza a tengernek, ahol a baleset történt, általában jéghegymentes szokott volt lenni április közepére. 1911-1912. tele viszont nagyon hideg volt, tehát néhány termetesebb jéghegy tovább bírta. Ezt viszont mindenki, tehát mindenki figyelmen kívül hagyta.

Másrészt, hogy eloszlassunk egy másik mítoszt is: a Titanic nem süllyedt volna el, ha idejében lezárják a sérült rekeszeket. Így viszont nem csak az ötödikbe ömlött be a víz, de az alsó raktérbe is (utóbbit egyébként láthatjuk a Cameron címû filmben is), ahonnan pedig egyenesen a harmadosztályú utastérbe ömlött. Összességében még öt rekesszel sem süllyedt volna el a hajó - így viszont már igen, mivel sem a raktér, sem az utastér lezárását nem oldották meg megfelelõen.

Ezért az óriási és sorsdöntõ hibáért az volt a felelõs, hogy Smith kapitány nem adta ki idejében a parancsot a rekeszek lezárására, mert néhány percig a parancsnoki hídon vitatkozott Ismay-jel, Andrews-zal, és még néhány White Star Line-os emberrel.

A Cameron-féle filmben, szintén helytelenül, elõbb mutatják be a rekeszek lezárását, mint ezt a bizonyos vitát.

Szóval Cameron nagyon komoly és kiváló munkát végzett, de azért még õ is elkövetett néhány hibát.

aki ezt a filmet képes volt és végig nézte, kéremszépen árulja már el nekem hogy ebben hogyan tört ketté a hajó.. merthogy kifogásolták hogy valóságban nem is úgy tört, mint a capriósba..

:)) mééég...mééég.... :))

El tudsz képzelni olyan mûsorszerkesztési koncepciót, hogy a második rész fele = az elsõ rész megvágva? Ráadásul ezt a két részt egymás után vetíteni?
Ha nem, akkor Neked is nyilvánvaló, hogy a különbözõ hosszúságra/formátumra összevágott változatokat keverték (nem szándékosan) össze.
Ami nem csoda, hiszen a megtekintõket már nyilván leépítették az MTV-bõl.

:D Tájtonik beszélni mádzsár?

nem láttam végig a filmet, csak kb az utolsó 45 percet, ami nem tetszett az az, hogy amikor a hajón derékig a vízben állnak, akkor teljesen nyugodtan elcseveréznek. Na most kérem, lehet a stúdióban 25 fokos víz ment a medencébe, de az ott a vlóságban gondolom 1-2 fokos lehett, tehát nem ártott volna egy kicsit vacogni.

Szerintem biztos, hogy nem a kapitány akart gyorsítani. Ekkora tapasztalattal saját magától ilyet nem csinált róla. Az Ismay tartotta nyomás alatt, mert a Cunard-ot ilyen téren is megakarta szorongatni, címlapsztorit akart. A kapitány meg kénytelen volt beadni a derekát, mert véglis az Ismay volt a munkaadója. A Cameron is így adta elõ és õ egy kicsit jobban vágja a témár szerintem, mint ennek a filmenek a készítõi. Tehát ezt a részt én egy baromságnak tartom a filmben. Meg a családos nõ kapcsolatát az olasszal, de ezt már írtam. Ez a 2 dolog piszkálta rohadtul a csõrömet. Amúgy a film elmegy, 10/6.