Kafa, ha békét szeretnél, olvasd el, amit írtam, és ne érts bele mást is, mint amit írtam!

Egyébként pont ezt szeretném én is kérdezni! Ha említve van, akkor az én felfogásommal ellentétben van jelentõsége? És mi a jelentõsége? Egy mondattal szerintem már le is zárható lenne. (Kafa is megnyugszik.)

A temetõ és a bõrszín összefüggése nekem nem tûnt fel. Meg kell még egyszer néznem! Mondtam én, hogy a film remekmû!

Romologus, nem írok inkább semmit, mert békét szeretnék!

Kedves Colie! Tényleg nem történt semmi kivetnivaló. Ez a problémám, amit Romologus is lát, csak kisebb jelentõséget tulajdonít neki. Vagyis: ha nem történt semmi, miért kell egyáltalán említeni? Mit akar sejtetni? Tényleg mit? Írja meg, és lehet hogy egyetértek. Így csak rosszra tudok gondolni!

És hogy van pozitív viszonyom is Julival:
A kopasznyakú csirkét én is pont úgy gondolom. Pont ezért kellett a genetikailag szót nem hagynom. Kulturálisan igen, de nem rasszista, hanem xenofób, ami talán az elsõ néhány percig érthetõ is. Egyébként láttatok már baranyai beás cigányt? Némelyiküket boraxal sem lehetne fehérebbé tenni, és vannak egészen barnák. Utóbbiak különlegesen szépek. Én nem beás szülóktõl születtem, egészen más a bõröm, nem illeszthetõ ebbe a fehér-barna skálába, inkább szürkés. Gondolkodtatok már azon, hogy a bõrszínek többdimenziós skálája milyen csodálatos?

Kafa ne haragudj, de a nyilvánosság elõtt szükséges magamat megvédenem:

1. Amit mondtál, azt akkor vállaltad. Rákérdeztem, hogy titkok-e, azt mondtad, nem.

2. Nem hivatkoztam rád! Azt csak te magyarázod bele, hogy kiadtalak.

3. Mondtam is, hogy nem te vagy az egyetlen forrásom. Több helyrõl informálódtam, és a bennem összeállt képet írtam le. Emiatt el is térhetett a te verziódtól.

4. Amit a te tárgyilagosságod hiányáról írtam, azt a te védelmedben tettem. Nézd csak vissza! Kirohansz, mániákusan leragadsz egy témánál, stb. Én azok után, amit mondtál megértem, azt szerettem volna, hogy más is értse.

5. Én nem vagyok hajlandó állást foglalni. Mindkét félnek a maga szempontjából igaza volt. A helyzet volt olyan, hogy harmadik kellett.

6. A filmnek ehhez semmi köze. Az észrevehetetlen apró elemét nem számítva nem is errõl szól. Takács sem emiatt rugta ki az angoltanárnõt. Nem is azt ábrázolja, hogy Takács Derdák helyett, felett stb. mit tesz, hanem a helyzethez való viszonyát Derdáktól függetlenül. Akár szerepelhetett volna a jelenetben Derdák, mi lett volna? Méginkább az, amivel hamisan vádolod a filmet!

7. Egy dologban van részigazságod! Elnézést Somogyitól, hogy kéretlenül említettem a nevét. De ugyanígy akkor Derdáktól is! Takács azért kivétel, mert õ itt van. Megtettem, de ha nem olvassa a fórumot, neked miért olyan fontos, hogy említik-e? Lehet úgy is felfognom, hogy ennyire tapintatos vagy. Mással is légy az!

8. Juliától kérek elnézést, hogy ettõl a szerencsétlen dologtól a konstruktív beszélgetés megtört!

Szia Kafa, azt hittem, egyértelmû, hogy az idézõjeles szöveggel Sapienst idéztem. Õ írta az idézett szöveget. Amit értek, hovatovább nagyjából érvényesnek is tartok, de magamra nézve pl. nem. A "genetikailag"-ot meg végképp kihagytam volna, messze vezet, a fekete bárányokhoz meg a kopasznyakú csirkékhez, pl., de az ember legbámulatraméltóbb és egyben legijesztõbb tulajdonságai által ezeken az allúziókon azért már, idõnként úgy tûnik, túllépett. Másszor nem tûnik úgy.

Nem kívánok frontokat nyitni, mivel elhatároztam, hogy a megbékélést keresem. Ennek ellenére meg kell jegyeznem, hogy Romologus eljárása, hogy finom legyek, kissé hagy kívánni valókat maga után. Megkeres, kifaggat, kiad, ráadásul nem is azt írja le, amit megtudott. A lényegre ugyan rátapintott, de ez nem menti fel. Olyan embereket is említ, akik nem szeretnének itt szerepelni ilyen vagy olyan okból, mindegy, joguk van rá.


Julika, amit írtál a temetõ és a kamera viszonyáról, nagyon tetszik. A film egyik legkafább jelenete. Mikor a temetõ elõsjött megijedtem, aki tudja miért (mint a nagyon beavatott Romologus) érti, aki nem, annak mindegy. Aztán megnyugodtam. Ha érted Julika, akkor gratulálok. Ez a jelenet minden olyannal ellentétes, mint, amit felróttam eddig neked.
Azt is értem, amit azzal akarsz kifejezni, hogy mindenki genetikailag rasszista. A kijelentés viszont nagyon nem igaz. Az idengentõl félnek az emberek, mert ismeretlen és kiszámíthatatlan. Akikkel együtt nõttem fel, azok közül senkiben nem éreztem rasszizmust. Zárt cigánycsoportok tagjai sokszor fehérgyûlölõk. A vegyes falvakban az ilyen ritka.
(Egy zárójeles megjegyzés: a rasszizmus szó egy rossz amerikai átvétel. Ugyan mitõl lennénk másik rasszben, mint Európa õshonos lakói? Nyiss ki egy antropológiai könyvet és olvasd el az europid nagyrassz jellemzõit. Aztán döntsd el, hova tartoznak a cigányok, sokszor tisztábban, mint a Kárpát medence korábbi lakói.)

Kedves Sapiens, köszönöm. "Még a temetõs jelenetet említeném, nagyon érdekes képileg, hogy hogy néznek ki ugyanezek az emberek fehéren. Ha állóképek lennének, ott lehetnének akár átlag iwiw-ismerõseink átlag parti-fotói között. Szóval a rasszista gátat megkerülve belopja a szereplõket a szívünkbe, ami persze manipuláció, node a rasszizmus is az, és többé-kevésbé mindenkiben genetikailag kódoltan ott van." Jaj de jó! Óriási! Végre valaki észreveszi ezt a dolgot. A temetõbe Mindenszentekkor 2x mentem, másodjára egyenest a kocsmából (akkor és ott készült a kezdõképsor), mert randomra hívtak oda forgatni. Azonnal nyomtam a gombot, ahogy kiszálltam a kocsiból. Ilyenkor az van, hogy a kamera (ez a kamera) beáll egy automata white-balance állapotba, ("fehéregyensúly"), beállt tehát az éjszakai belsõ mûfényre a kocsmában, s át kellett volna állítani külsõ éjszakai természetes fényre. Ez ezen az érintõképernyõs kamerán minimum 10 perc, nem beszélve arról, hol tudsz "fehéret állítani" éjszaka, esõben, a temetõben. Ettõl lett ilyen a snittsor színvilága. Viszont az utómunkánál lehetett volna ezt "korrigálni". Komoly vitáim voltak ezen a vágómmal, aki korrigálni akarta, de én nem hagytam, épp azért, amit leírsz. Szóról-szóra ugyanezt mondtam. Köszi.

Üdvözlet bloglakók!

Látom az érdeklõdés folyamatosan Derdák Tibor kinevezése, nem kinevezése, stb felé irányul. Egyesek, pl. Romologus alapos kutatómunkát végeztek. Továbbra is maradt azonban néminemû homály és icuri-picuri dezinformáció.

Jómagam nem egy, hanem csak fél évig voltam kinevezett igazgató (mellékes körülmény).

Soha nem voltam Derdák Tibor "egyházi felettese". Kicsit hülyén is jönne ki, ha mondjuk egy megyéspüspök dolgozna hittantanárként a saját egyháza által fenntartott intézményben, azaz munkáltatója a saját alkalmazottja lenne egyben. Ezzel persze nem azt akarom sugalmazni, hogy valamiféle tótumfaktum lennék a Buddhista Egyházban, igazából semmiféle címem vagy jogköröm nincsen.

Tibor a megpofozás (vagy ha úgy tetszik "meglegyintés") napján valóban nem volt ASZM-ben, ez a filmbõl is kiderül. Ezzel semmiféle baj nincsen, hetente több napot is távol volt, általában az iskola ügyeiben rohangált mindenfelé.

Orsós Jánost senki nem rúgta ki a Buddhista Fõiskoláról. Az igazgatóváltást követõ "diplomáciai egyezkedések" során biztosítékot kapott arra, hogy természetesen semmilyen retorzió nem éri, fejezze be utolsó évét. Amennyire én tudom, õ döntött úgy, hogy nem veszi fel az idei tanévet. Hogy Derdák Tibor neve ebben a kontextusban hogy merül fel, nem értem. Vagy tizenöt évvel ezelõtt volt a fõiskola hallgatója, akkor is már több egyetemi diplomával a zsebében.

Könyvem sajnálatos módon valóban részét képezte az igazgatói pályázatot kísérõ kulturkampfnak. Azóta megjelent, megvehetõ, megrendelhetõ. Ha valaki értõ olvasással végigböngészgeti, egyértelmûen láthatja, teljes képtelenség mindaz, amivel vele kapcsolatban megvádoltak.
(itt rögtön megjegyezném, nem kívánom, hogy a blog innentõl kezdve a könyvrõl szóljon, tekintve, hogy a film kapcsán indították, aminek könyvemhez semmi köze.)

Kicsit sarkított állítás az, hogy az egyház "megmenteni" akarta volna az iskolát Derdák Tibor igazgatása után. Az semmiféle apokaliptikus krízisbe nem került. Tibor érdemeit az egyház elismerte, ezért is kapta a címzetes igazgatói kinevezést.

Az igazgatóváltás pályázat útján történt, ezen hárman indultunk, Somogyi megnyerte. Mellesleg a pályázat idején õ rendelkezett egyedül az intézményvezetõséghez szükséges végzettséggel. (Takács-utálók örömére megjegyzem, a pályázaton 0 szavazatot kaptam.)

Többen célozgatnak Tiborral való személyes konfliktusomra. Nem szerencsés ötlet, tekintve hogy eddigelé sem õ, sem én nem nyilatkoztunk róla, tehát csupáncsak feltételezgetések fognak elhangzani. Nem is hiszem, hogy magántermészetû problémák nagyközönség elé tartoznának.

Ha bárkinek ezentúl velem (és nem a filmmel) kapcsolatban támadnának kérdései, tisztáznivalói, privát üzenetben megteheti.

Takács

Azt írod "Valójában nincs mit védeni, mert nem történt semmi kivetni való." Aztán azt írod "Az alkotó egyoldalúsága addig vállalható, ameddig vétlen embereket nem sért vele." Nincs itt ellentmondás? Ha nem történt semmi kivetni való, miért sértõ egy tényt megemlíteni? Az események, amiket leírsz, hitelesnek tûnnek, de nem biztos, hogy csak egy olvasata van mindennek. Én is utána érdeklõdtem dolgoknak. Az igazgató tényleg nem Indiában volt, de nem volt Szentmártonban sem a "pofonügy" idején.. Másrészt én errõl az "alkalmatlanságról" egészen mást hallottam, hogy miért vették el Derdáktól az iskolát. Ahogy én hallottam személyes ügy volt a háttérben Takács részérõl az õ megjelenõ könyve kapcsán.

Sziasztok!
1. Kafa folytasd! Érdekelne!

2. Sapiens, nagyon jókat írtál. Amivel én sem értek egyet, az a kultúrák "összemérése". Mindegyik értékes, csak különféle történelmi helyzetben lehet az egyik elõnyös és hátrányos. A leghátrányosabban és vannak elõnnyé tehetõ elemek. A Film errõl is szól. Errõl is szól?

3. Mint írtam, kicsit nyomoztam. A Tigris Gimnázium igazgatói sorban: Lengyel Judit (lemondott és távozott), Takács László (egy év megbízás), Derdák Tibor (egy év megbízás), Somogyi Antal (öt év megbízás). A film Derdák igazgatása alatt készült, Takács László igazgatóhelyettes volt. Derdák Tibor a pofozós ügy idején nem volt Indiában.
A legutolsó váltás oka, az elõdök alkalmatlansága. A fenntartó buddhisták az új igazgató személyében látták az iskola fennmaradásának zálogát. A változást a baranyai cigányszervezetek, a helyi plébános (aki cigánypasztorációban nemzetközi tekintély) és még sokan mások üdvözölték.
Az új igazgató mindig pártonkívüli volt. Elõdje SZDSZ-es, egy ciklusban a parlamentben is volt. Somogyit vagy tíz éve az akkor SZDSZ-es Kafa (nem engedte meg, hogy kiírjam a nevét, de azonos az itteni Kafával) vette rá, hogy a MIÉPtõl szórólapokat meg egyebeket fogadjanak el, cserébe cigány helyi jelölteket vittek be képviselõtestületekbe és polgármesternek. Az SZDSZ az akkor azonos választókörzetben tevékenykedõ Derdáktól nem akart elvenni forrásokat, ezért nem támogatta õket. Kafa, ne haragudj, de te emiatt érzed magad sértve, és nem tudsz tárgyilagos lenni. Megértem a kirohanásaidat, de az akkori traumát már el kellene felejteni.
Somogyi elismert közoktatási szakember. Úgy tudom, félig cigány, félig környékbeli paraszt. (Ez – a paraszt szó – nem sértés, nemcigányt jelent. Ott a cigányok tagadják, hogy nem lennének magyarok. A gádzsó szót nem ismerik a beások, egyébként is sértõ felhangja van, én sohasem használom.) A buddhisták vele mindent egy lapra tettek, és bejött nekik. Anyagilag és tanügyigazgatásilag rendbe tette az iskolát. Ugyanis a hatóság is be akarta zárni. Elõdjének pedagógiai vezetõ címzetes igazgatói posztot ajánlott. Takácsot beosztott tanárként alkalmazta tovább. Derdák nem fogadta el, hanem új egyházat és iskolát alapított a Csereháton. Én mindkettõjüket megértem!
Mindez rendben is lenne, lett két iskola, száz is kevés volna. A baj ott kezdõdött, hogy elkezdték egymást lövöldözni. Derdákot és társait kirúgták a buddhista fõiskoláról. Kafa elõszeretettel írja, hogy többek közt Orsós János nem képesített tanár. Azt kell hozzátenni, hogy ezután még messzebb került ettõl ez a kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezõ fiatalember. Nem részletezem, nem is ismerem az összes ütésváltást. Annyit említek csak, hogy Somogyin a támadói egyetlen fogást találtak, ezt a MIÉP dolgot. Kafa rögtön lelkiismeret-furdaltan bevetette magát barátja védelmében. Valójában nincs mit védeni, mert nem történt semmi kivetni való. Úgy tudom, Somogyi is ezen az állásponton van, ezért nem szólalt meg akkor sem, itt sem.
És valóban, miért lenne ez baj? Lehet vitatkozni róla, de nekem ez a kutatási területem. Akkor és ott ehhez értékítéletet társítani negatív sztereotípia. Ez a szakkifejezés használatos a rasszizmusra is, mert az is ugyanaz a pszichológiai jelenség.
Sajnos, bármennyire is szeretem, imádom a filmet, a végfelirattal ugyanazt teszi, mint ami ellen küzd. Ezt tárgyilagosan be kell látnom. Tisztelem Derdákot, a magyar cigányság csak tisztelheti. Ha ez a film „emlékmû” neki, ahogy valaki írta gunyorosan, én azt mondom, megérdemli! Viszont azt is kell látni, hogy a film egy ponton túlcsúszott. Az alkotó egyoldalúsága addig vállalható, ameddig vétlen embereket nem sért vele. Az angoltanárnõs ügy a filmben vállalható. A végfelirat az egyetlen, ami nem.
Természetesen nem hagyom ezért a néhány másodpercért az egész filmet leírni. A tárgyilagosság meg az ilyen naiv libától is, mint aminek Kadred nevez, ezt megköveteli.

Sztem nagyon jókat írsz, csak pár apróság. "Az igazgatójuk az egy nagyon kedves barátunk, õ ezt nem fogja hagyni, mert õk már nagyok." - mondja az anya, és közben bevágják az igazgatóhelyettes képét. Tévesen arra gondoltam, hogy késõbb készült ez a snitt, és a szakállas a mostani igazgató, ezért mondja ezt az anya." Fordítva, elõzõ évben a szakállas volt az igazgató és az anya "most" évelején sztem még nem tudta hogy már nem õ az, sztem azért van bevágva hogy lássuk hogy róla beszél. A vége felirat sztem azért van mert elgondolkodtató azért, hogy tényleg nincs-e világnézeti vagy ideológiai háttere egy ilyen igazgatóváltásnak. Nem lehet tudni, meg nyilván nem tennék a kirakatba akkor se ha lenne, azért egy cigány faluban. De egyébként tényleg baromi gyorsan megy a felirat.

Szia Szápiensz!
Örülök a véleményednek! Nem tudom, ki vagy, csak azt látom, hogy érdekel a kérdés. Én Pécsett lakom és ugyan nem Alsószentmártonból költöztem a városba, de magam is cigány vagyok. A megye másik csücskében egy sváb-beás cigány-nem tudom milyen cigány-magyar faluból. Ez a négy csoport kulturálisan összemérhetetlen volt. Leginkább mindegyik kultúra sajátosságait erodálja a fogyasztói rend. Mindegyikben van valami értékes, mindegyik van valami, ami ugyan nem biztos, hogy értéktelen, de az érvényesülésben hátrány. A tanuláshoz való viszony a magyaroknál a legkedvezõbb. A svábok olyan praktikus szakmákra törekedtek, amit ez a változó világ értéktelenné tett. A cigányok mindkét csoportja az iskolával, mint idegen dologgal állt szemben. Mielõtt általánosítanánk, én magam fõiskolát végeztem, volt túlkoros magyar és sváb gyerek, és minden meg az ellenkezõje is. Alsószentmártoniakat ismerve azt tudom, hogy az általános iskola: idegen faluban van, nem veszi figyelembe, hogy más a szókincsük, attitûdjeik, elõismereteik. Még az anyanyelvüket is tévesen tanítják, mert románul tanulnak a saját nyelvük helyett. Ez olyan, mint a cseh helyett oroszul tanulnának. Igaz a Tigrisben is argyelánul tanulnak a muncsány helyett, ez meg olyan, mint a szlovák a cseh helyett.
Folytatom, ha érdekel. Írd meg!

Kafa

Tegnap végignéztem a filmet, ma végigolvastam ezt a fórumot. A filmet végigröhögtük a
barátnõmmel, kábé mint a kamaszok a felvilágosító órát, ami azt jelenti, hogy a film
"karcos", nem propagandafilm. A propagandafilmben feketék-fehérek a karakterek, itt nem. A
neten azért kerestem rá további részletekre, és azért találtam rá erre a fórumra is, mert
egy csomó minden homályos maradt.
Hogy ne a sorok közül kelljen kiolvasni a "világnézetemet", röviden leírom. A kultúrák
különböznek, és nem egyenrangúak. Ezt pozitív értelemben nem tabu leírni: gyors netes
keresés eredménye:

"A családi körülmények nála nem voltak jónak mondhatók, mégis önerõbõl képes volt a

nehézségeken úrrá lenni. Iskoláztatása során két fontos jellegzetesség emelhetõ ki. Egyrészt
a zsidó kultúra alapvetõ felismerése, hogy a szülõk gyermekeiknek a minél magasabb szintû
iskoláztatással adhatják a legtöbbet." - írja Czeizel Friedmanról.
De ennek ellenpontjáról beszélni, hogy vannak nem hatékony , önsorsrontó kultúrák is, tabu.
Pedig ha van pozitív véglet, szükségképpen van negatív is.

Arra számítottam, hogy a film a Kistigris "propagandafilmje" lesz, azaz vidám, szegedi
kannán zenélõs, táncolós romák ("õsi, romlatlan kultúra"), akik "beszoknak" a Kistigrisbe,
mert ott nagyon érdekes órákat tartanak érdekes emberek, akik párbeszédekbe szõve elmondják az érettségi teljes tanagyagát.

A kocsmás-videojátékos inzertek jók voltak, pont mert mítoszrombolók. (Kábé annyi õsi, romlatlan kultúrájú roma van, mint ahány erdélyi parasztbácsi, ezek csak urbánus
képzelgések)

A tanórai jelenetek õszinték és megdöbbentõek. Egyrészt a színvonal, ahogy középiskolai környezetben általánosiskolai tananyagot tanulnak. (pl. csermely-folyó-folyam) Másrészt a "fegyelem" meg a tekintély kultúrájának a hiánya. Annakidején gyerekkoromban az volt a divat mifelénk, hogy az apa az elsõ szülõire elmenve közölte a tanárral, hogy neki nincs ideje szülõire járni meg ilyesmi, ha rossz a gyerek tessék neki lekeverni párat, mint ha tõlem kapná, nem szeretném, ha nagyon elkanászodna a gyerek. (És ebben nem a pofon a lényeg, nem is volt jellemzõ.) A filmen több jelenet is utal arra vagy mutatja, hogy a fegyelem hiánya komolyan zavarja a tanórai munkát.

Az "otthon nem olyan körülmények között van az Alex, hogy bárki is bántaná" - mondat közben a háttérben verekedõ fiúk látványa tényleg megapoén. Vissza is néztem, másodszorra láttam, hogy csak játszanak, de mondjuk mi annakidején nem így játszottunk ennyi idõsen.

Másodszor meg azért néztem vissza, mert nem értettem a sztorit."Az igazgatójuk az egy nagyon kedves barátunk, õ ezt nem fogja hagyni, mert õk már nagyok." - mondja az anya, és közben bevágják az igazgatóhelyettes képét. Tévesen arra gondoltam, hogy késõbb készült ez a snitt, és a szakállas a mostani igazgató, ezért mondja ezt az anya.
Hogy ki a két narancssárga-sárga pólós szülõ(?) az nem derül ki. Az kiderül, hogy az elhivatott és tehetséges angoltanárnõt ki akarták rúgni, számomra nem jött át, hogy végül mi lett a sorsa. (Most már, innen a fórumból tudom) A film után azt tartottam valószínûnek, hogy a konfliktus után még maradt, megnyugodtak a kedélyek.

A film vége aztán teljes döbbenet és értetlenség. Kiderült hogy elment egy csomó ember, de hogy miért? Ja, alapból olyan gyorsan szalad a szöveg, hogy többször vissza kellett pörgetni a filmet (ez .flv formátumnál nem egyszerû), moziban totál érthetetlen lenne. Aztán a
semmibõl elõbukkan az új igazgató neve, meg az 1998-as dátum, ettõl elsõre meg is zavarodtam, hogy akkor most mi történt, mikor? Aztán meg a MIÉP-tõl, hogy ez akkor valami
buddhista rövidítés is, vagy mi van? A tõle bevágott idézet elég közhelyes, annak helyére mehetett volna valami magyarázat, de inkább az egészet kivágnám, elég a név.

Ezért kerestem rá a neten, így találtam erre a fórumra, ahol kezdett tisztulni a kép.

Még a temetõs jelenetet említeném, nagyon érdekes képileg, hogy hogy néznek ki ugyanezek az emberek fehéren. Ha állóképek lennének, ott lehetnének akár átlag iwiw-ismerõseink átlag parti-fotói között. Szóval a rasszista gátat megkerülve belopja a szereplõket a szívünkbe, ami persze manipuláció, node a rasszizmus is az, és többé-kevésbé mindenkiben genetikailag kódoltan ott van. A szegregált romákban is, nem "kirekesztõ" értelemben, de amikor nem "fehérekrõl", hanem "magyarokról" vagy "parasztokról" beszél, akkor ezzel azt érzékelteti, hogy nem csak a bõrszínben van különbség, mintha a bõrszín a kultúrát is determinálná. (Nekem azért szúr ez szemet, mert a "polgárosult" cigányokkal állok rokonságban illetve ismeretségben, úgy mint Kalányos unokatesó, meg a gimnáziumi tanítványaim, akik tényleg csak a bõrük színében különböznek)

A film az egyház szerepét is megvilágította. Azt hittem, Derdák nagy buddhista, a film ezt nem erõsíti és nem cáfolja, de kiderül, hogy erre Horn Gyula szerencsétlen vatikáni paktuma miatt van szükség, azaz az állam leveszi az egyházi iskolák fenntartásának terhét az önkormányzatokról, azaz nem viselkedik világnézetileg semlegesként. Az ebben a fórumban elhangzott vitához csak annyit, hogy ebben a speciális esetben a helyettes nem csupán helyettes, hanem a fenntartó egyház delegáltja is, így igazából felettese az igazgatónak.

Igaz ez a hatalma csak a megbízatási ciklushatárokon érvényesül, mint ahogy az jelen esetben látszott is.

Te meg ne légy na... Nem írom le többször. Inkább tanulj az elõzményekbõl!

Ne prejudikálj!

Várjuk meg a rendezõt. (Bár megjósolható: ahogy eddig sem, most sem lesz kielégítõ válasza.)

Nyugodj már le! Azért én is tudok pár dolgot a film hátterérõl! Várjuk meg, mit mond a rendezõ! Biztos vagyok benne, hogy beigazolódik a jószándéka!
Naívul hangzik? Írjak egy rosszindulatú verziót? És kinek használnék vele? Mégegyszer: miért húzzak le egy teljes filmet, ami kiváló, egy pici hibagyanus dolog miatt!

Na ne! Ekkora naivitás nincs!

Kinek az érdekében?

Én elismerem a film erényeit. Sõt, képzeld, a politikai elkötelezettségem is kb. olyan, mint amerre nyomul a film. Engem mégis zavar, mert átlátszó, és emberket bánt meg. Egyértelmû kinek az érdekében?

Te meg nem tudod a film elemeit egymástól szétválasztani! Ami jó az jó! Hogy valami nem tökéletes, attól még lehet nagyon jó,