Programkereső

Téma: Taxidermia

Spoiler
Moraine 2006 dec. 27. - 23:37:11
(67/287)
Az utóbbi pár hozzászólást nem olvastam el, de az elsõ 50et kb. igen... ebben az egyben biztos voltam, hogy anyázások fognak menni a film kapcsán. :/

Egyvalamit (ezt mindannyian elismerhetjük) elért Pálfi: aki megnézte, nem maradt közömbös a filmje iránt. Emlékezetes és kész. Ugyanakkor ez nem feltétlenül pozitív dolog.

Én beismerem, hogy nyárspolgár vagyok, de alig bírtam végignézni. Ez az a kategória, amire az egyik b.nõm azt mondaná: "megálltam a növésben". :) de legalább nem mûvészeskedek, nem mondom azt, hogy értem, amikor nem értek rajta semmit. sokkolt az igaz.

És valóban, ahhoz képest hogy magyar film, szuperprodukció-színvonalú (gondolom nem volt olcsó). Nagyon ügyesen meg van csinálva.

Az operatõri munka lélegzetelállító (Pohárnok Gergelyre én személy szerint a Fekete kefe kapcsán figyeltem fel, szinte meg se lepõdtem, h ezt a filmet is õ fényképezte - azt is most láttam, hogy jópárszor nyerte el a filmszemlén az operatõri díjat, mélységesen megértem, miért).

Összességében tehát nem tartom jónak a filmet, ugyanakkor kíváncsian várom mind Pálfi mind Pohárnok következõ alkotását (ehhez a dologhoz persze az is hozzátartozik, h a Hukkle tetszett).
Válasz
arpx 2006 dec. 22. - 08:38:07
(66/287)
gyerekek észrevettétek, hogy a szaron milyen jót lehet vitatkozni? könyörgöm.....ennél a filmnél sokkal fontosabb dolgok vannak....pl. az, hogy milyen lesz a mai székletem állaga...

azt meg inkább hagyjuk, hogy az imdb-n 10 pontot kapott...
imdb pontozásban nagyon rossz....
Válasz
hajnaltores 2006 dec. 16. - 21:06:46
(65/287)
TE, ne legyen már ilyen nagy arcod, te tényleg, mit képzelsz magadról??
Válasz
x-tro 2006 dec. 15. - 12:04:56 Előzmény Gamehame
(64/287)
"Az ezt cáfoló vélemények pedig nem érdekelnek úgyhogy kár is erõlködnötök." ---> De akkor minek fórumozol??? Ha nem vagy kíváncsi más véleményére, akkor maradj meg magadnak öreg.
Válasz
marmyk 2006 dec. 15. - 08:38:31
(63/287)
Milyen mûfaj az a mûvészfilm? Ezt komolyan kérdezem, és nem kötekedés, mert tudtommal, mint mûfaj nem létezik. Egyszer már kérdeztem akkor, ezt a választ kaptam – „Szerintem aki ilyen filmet készít nem azért teszi hogy kasszasiker legyen. A saját gondolatait,fantáziáját.elképzeléseit viszi filmre.” - na már most akkor ezek szerint mûvész film. Mert nem hiszem, hogy ilyen film kasszasikernek készül. Kasszasikernek az általad említett Karibi készült.
Válasz
Gamehame 2006 dec. 14. - 21:34:38
(62/287)
Vannak akik azt mondják hogy minden eddigi filmnél naturalisztikusabb és hogy akiket megbotránkoztat az fél a valóságtól. Már elnézést, de a nagy **moderálva**. Van aki itt azt írta hogy a "Barátok közt és Karib tenger kalózai nincs hogyha nem nézünk oda, de álló **moderálva** az van". Sántít ebben ,hogy ha nem nézünk oda zabálóverseny és öndarabológép(+ még jópár dolog) sincs. A film egyetlen mondanivalója hogy piknikusok és leptoszomok dögöljetek meg, mert mindenki undorodik tõletek. Ha ilyen emberek nézik azoknak komoly lelki traumákat okozhat. Az a nagyon kevés ami valóságos benne az is olyan dolog ami lényegtelen a film tekintetében. Esküszöm elõítéletek nélkül ültem be, de akárhogy is akarok a dolgok mögé látni csak álbölcselkedést látok. Üres képek és üres szövegek halmaza egy mocskos fantáziavilágban(amit sokan a valóságnak neveznek). Ráadásul a cselekmény nagyrésze teljesen logikátlan. A nagy baj az ha egy film nem szól semmirõl és nincs mûfaja ráfogják hogy mûvészfilm és sajnos sokan be is dõlnek ennek. Az ezt cáfoló vélemények pedig nem érdekelnek úgyhogy kár is erõlködnötök.
Válasz
hajnaltores 2006 dec. 13. - 15:17:42
(61/287)
Seressanyira reagálnék, természetesen, az sem zavarna, ha Õ lenne az Amerikai elnök...(Békés vagyok most is, ahogyan a végén leszek):"az emberi és állati zsigerek, vagy a hányás unalomig ismételt látványa azonban jogosan kelt viszolygást az egészséges ízlésû nézõk között. A probléma nem a "gyomorforgatóan explicit" képekkel van, hanem azok céltalan, monoton halmozásával és a teljesen kiszámítható történettel. A film "meghökkentõ" képei csak egy szellemi újszülöttnek újak"- Ilyeneket azért nem írnék le picit Magas Lóról beszélsz nem gondolod?Egészséges ízlésû nézõk? Ne viccelj már, Biztos köztük is van olyan, aki már vizsgálgatta a saját szarát reggel a vécében lehúzás elõtt, vagy szeriented nem?Komolyan mondom, szánalmas amilyen gyengén tudtok érvelni...De lehet, hogy titeket Isten teremtett persze elõtte meg is tervezett mindent, nem pedig az evolúció természetes következményei vagytok...Sándor! Te még sosem voltál úgy kanos, mint a Katona barátunk az elsõ felvonásban??? Vagy nem gondoltál még undorral a Dagadt emberekre??Mellékesen közlöm, hogy még véletlenül sem a hányás ismétlésén van a hangsúly, hanem a hányáshoz vágott arcon kispajtás, mely természetes, már-már létszükségletként funkcionál a filmben..Nem a testnedvek tartják össze a filmet, hanem az a szál, amin végig fut...
Válasz
FleshMagnet 2006 dec. 13. - 13:12:42
(60/287)
Köszönjük seressandornak a kiváló ctr+c; ctr+v típusú hozzászólását és külön dicséret a kiváló királyi többeshez...

" Elsõ alkalommal nézve a filmet rettegünk a ránk váró sokkoló jelentektõl, de unjuk is õket, monoton ismétlõdésük miatt." - ez valami bevállt agymosás lenne? Nekem is unnom kéne? Vagy neadjisten rettegnem is kellene mellette?

Rettegni? Mitõl? Az év egyik legõszintébb, arcbacsapós ébresztõjétõl?

Úgy látszik a film pályát tévesztett, mert nem hiszem hogy a rendezõ zsenialitása a "felkavaró és megbotránkoztató" mûfajba szánta ezt a tény, hogy nem mindennapi és nem a mindennapi nézõ számára készült filmet. A vonat kisiklott, a vagonok felborultak és a sínek mellett kiborult szállítmányokon a kedves nézõ, mint a filmben látott zabáló-bajnokok falják, s hányják vissza az információtömeget.

Már a film megtekintése elött is biztos volt számomra, hogy a nézõk 80%-a igen megtermett kis elõitéletcsomaggal ül majd be a vetítõvászon elé, majd csatolja be az öveket, készíti elõ a különféle védõfelszereléseket egy igen extrém élményhez....és hát nem csalódott, megkapta azt amit akart. Adrenalin, émelygés, néha teljes érzelmi káosz....akár csak egy nyárvégi bángidzsámpingolás a balatonparton. Az empátia teljes hiánya, hangos felhorkanások, röhögések.

A film jóslata beigazolódott: "Ti sem vagytok jobbak."

Mert, hogy is idézhetne elõ bármilyen szintû változást egy kissé elkeseredett, ám sejtszintig õszinte alkotás, ha beleütközik a legfélelmetesebb gátba:

"Az ember önnön maga felé irányuló undorába."

Sok sikert.Békesség.
Válasz
seressandor 2006 dec. 12. - 21:18:13
(59/287)
"Jó kis zsigeri filmet csináltam... Ha mutatom a számat, amivel beszélek, akkor miért ne mutathatnám a farkamat, amivel pisilek?" – így Pálfi. A testnedvek azonban nem tartják össze a filmet. A Taxidermia egy kétségbeesett balsiker: keresi a saját identitását, amit sehol sem talál meg. A belülrõl feltörõ hiányt próbálja az emberiség közös szennyésenek alibijével eladni. Bölcselkedõnek szánt monológhalmaza: "Mivégre van, ha feláll az emberi fasz?", "És ha valaminek vége, akkor fontos lesz az eleje is..." teljesen üres és rosszindulatú. Pálfiék szerint a mûvész feladata az ondó, a vizelet, az ürülék, a nyál, a belsõ szervek, és a hányás tolakodó ábrázolása. Állítólag azt keresik a testnedvekben turkálva, hogy hol kezdõdik az ember. Ehelyett csak azt látjuk, hol végzõdik. Elsõ alkalommal nézve a filmet rettegünk a ránk váró sokkoló jelentektõl, de unjuk is õket, monoton ismétlõdésük miatt. Második alkalommal már inkább csak ásítozunk. A félelemmel kevert unalom pedig a legrosszabb, amit egy film kiválthat a nézõben.

-Seres Sándor Budapest, 2006.12.12.-
Válasz
seressandor 2006 dec. 12. - 21:17:27
(58/287)
A disznõölés alkalmával megidézi a film Rembrandt Mészárszék c. képét is, sõt Rainer Maria Rilke korszakhatárt jelentõ Archaikus torzó c. versére is van (szöveges) utalás, de ezek elhalnak a testnedvek és a belek zsíros gõzében, mielõtt gondolat indulhatna belõlük.

A színészek minderrõl nem tehetnek. Molnár Piroska olyan filmlegendákban játszott, mint a Sose halunk meg, az Idõ van, és az Indul a bakterház. Itt nem kért tõle a rendezõ különleges alakítást, hacsak a "teknõs dugás" gyerekes és zavarba ejtõen kínos epizódját nem, de amit kell, azt hozza. Gyuricza István Gothár Péter kedvenc színésze, ottani karakterével landol itt is, Gyuricza hadnagy különösen emlékezetes képeket varázsol a vászonra, õ az elsõ rész ikonja, a szürke Morosgoványi Vendel helyett. Czene Csaba azért nem teljesít rosszul - igaz, a szövege kevés, inkább csak gyertyát kel nyalogatnia és a legrövidebb végtagját különbözõ helyeken lelkesen egrecéroztatnia. Stanczel Adél (Aczél Gizi) és Trócsányi Gergely (Kálmán) halvány alakítást nyújtanak, de ez nem zavaró, kivéve, amikor Trócsányi hosszabban beszél: ekkor az eddigre már edzett nézõ is logopédusért kiált. Stanczel tud beszélni és elég börleszkesen totyog és somolyog ahhoz, hogy a jókedv szikrája megcsillanjon a filmben. A strandolós és a lakodalmas-éneklõs jelenetek kedves humora ígéretes volna, de ezekbõl keveset enged a direktor. Koppány Zoltán (Béla) gyenge színész, zabálni még csak-csak tud, de a szövegét lélektelenül, rossz hangsúlyokkal hadarja el. Marc Bischoff kis szerepeket játszott eddig német produkciókban (Good Bye Lenin!, Lola rennt), de még az õ torz vigyora és barátkeresõ félmosolya a legemlékezetesebb a fimben. Hegedûs D. Géza a gyûjtõ és narrátor szerepében ismét a tõle megszokott professzionális alakítást nyújtja.
Pohárnok Gergely operatõr korrekten komponált képei átgondoltak, egynemûek, csak kissé unalmasak - fõleg, ha felidézzük a Hukkle magával ragadó vizualitását... Kivételek azért akadnak: a film egyik szépen fényképezett jelenete, amikor Vendel fantáziálásai közben egy Andersen-mesekönyvben találja magát.
A maszkokért Pohárnok Iván felel, munkája elég gyenge: pl. a mû-nyúlszáj szélei közelrõl világosan kivehetõk, fõleg felsõ kameraállásból.
A kissé szürke, de helyénvaló zene szerzõje a Kanadában élõ Amon Tobin.
A látványtervezõ Asztalos Adrien egyszerû világot teremtett, de nagy gond nincs vele, legközelebb majd biztosan többet nyújt.

A Taxidermia öt évig készült, ennek ellenére egészen fejletlen (ciszta vagy mióma?) - lett. A közönséget és a szakmát is megosztotta, a nemzetközi zsûrit mégis csodálatba ejtette az idei filmszemlén...

"Jó kis zsigeri filmet csináltam... Ha mutatom a számat, amivel beszélek, akkor miért
Válasz
seressandor 2006 dec. 12. - 21:16:18
(57/287)
A legdurvább betoldás: két nullázás (hányás a zabálóverseny szünetében) között rendezi el Kálmán és Béla sporttárs – még "szaftos" szájjal - a végzet-asszonya Gizi sorsát. Az undorító jelenet idegen Parti Nagy Lajos barátságosan groteszk, és kedvesen korholó világától.
A harmadik epizód a kitömõmûvész Lajos mesterkélt és monoton története, melyet megpróbálnak fûszerezni az ügyetlen társkeresés fel-felvillantásával, és az apa felelõsségének megpendítésével. Lajos halhatatlanná szeretne válni, sõt mûalkotást akar létrehozni – a saját testébõl. A kimódolt szituációt azért izzadták ki a szerzõk, hogy Lajos elmondhassa történetét - abban a pillanatban kell ráébrednie, hogy neki is van saját- és családtörténete, identitása, lelke, amikor a hatalmas motoros kés kioltja az életét.

A nézõk reakciója szélsõséges: néhányan díjazzák a mozi "dekonsruktív esztétikáját", és örülnek, hogy végre az emberi butaságot és rosszindulatot korszerû, és már-már haladó színben lehet feltüntetni. A Taxidermia elhatárolódik a pozitívtól, és a rosszban lustán dagonyázva alibit keres saját semmitmondására. A koszlott rongyok és állati belsõségek közé szorult nemi szervek, az emberi és állati zsigerek, vagy a hányás unalomig ismételt látványa azonban jogosan kelt viszolygást az egészséges ízlésû nézõk között. A probléma nem a "gyomorforgatóan explicit" képekkel van, hanem azok céltalan, monoton halmozásával és a teljesen kiszámítható történettel. A film "meghökkentõ" képei csak egy szellemi újszülöttnek újak. A mûvészmozikban és filmklubokban edzõdött nézõket csak untatja a Taxidermia: mindent láttunk már korábban - és jobban. Azok a tabuk, amelyeket Pálfi György le akar dönteni, a hetvenes-nyolcvanas évekre már mind ledõltek. A fõbb idézett filmek és motívumok: A nagy zabálás - zabálás, mint verseny, eszköz a halál felé, a szexualitás csõdje, Utolsó tangó Párizsban - szex, halál, üresség, torzultság, Francis Bacon filmre adaptált képei. Salo – bélsár a fõszerepben, beteges szexualitás, elmondhatatlanul kegyetlen hatalom, Psycho – kukucskáló szemek, torzult férfiszemélyiség, szülõ kitömése, Az élet értelme – vödörbõl zabáló és sugárban hányó dagadt bélember, "élõ donoros májátületés",
borzalmak között eldalolt fülbemászó blõdlik, A szent vér – amputálás premier plánban, vérfürdõk, horrorisztikus zsarnok-apa, Crash - a vége-jelenet perverz, magukat trendinek tartó testromboló nézõi. A tanú - fateknõ, disznóölés, szocialista ünnepség, magasrangú elvtársak elõtti nyalás, és a Körhinta - ringlispíl és lakodalomban táncoló kamera...
A disznõölés alkalmával megidézi a film Rembrandt Mészárszék c. képét is, sõt Rainer Maria Rilke korszakhatárt jelentõ Archaikus torzó c
Válasz
seressandor 2006 dec. 12. - 21:15:15
(56/287)
Ha az alkotók célja az, hogy a különbözõ társadalmi berendezkedések abszurditását bemutassák, akkor a film komoly hiányosságokkal küzd. Nem látjuk a háború szörnyûségeit, a Horthy korszak anomáliáit, a szocializmus egyenlõsítõ és feljelentésekben gazdag világát, az ÁVH-t, a PB-t, a KB-t, az ÜB-t, a KISZ-t, majd a fogyasztói társadalom problémáit, az elanyagiasodást, a konzumidiotizmust, stb.
Ha a cél annak a testiségnek ábrázolása volt, ami meghatározza az emberi cselekvést, akkor azt specifikálni kellett volna, és eljutni a történettel és jellemfejlõdéssel illusztrált alapos gondolatig. A film azt állítja: kizárólag nemi szervekbõl, belekbõl, húsból és bõrbõl, vagyunk, életünk evésbõl, ürítésbõl, önkielégítésbõl és dugásból áll. Mindennek a mocskos oldalát mutatja. Pedig egyszerûen csak van testünk, amiben vér folyik és a belsõ szerveink testnedveket és szilárd anyagokat termelnek és dolgoznak fel, amelyek egy része beépül, más része salakanyagként távozik. Ezekrõl egy egészséges ember tudomást vesz, de nem hangsúlyozza, nem bálványozza õket, hiszen ennek nincs értelme, oka, célja eredménye, hacsak az oktalan, kamaszos lázadás nem.

A Taxidermia felveti az adaptáció összes problémáját. A film két egymással össze nem függõ Parti Nagy Lajos novella alapján készült, amiket, és a hozzájuk toldott harmadik (saját) sztorit nem sikerült szervesen ötvözni. A filmes sûrítés, vászonra adaptálás sem volt sikeres. Parti Nagy Lajos A fagyott kutya lába c. novellája egy orvos beszámolója betege, Morosgoványi Vendel tartalékos egyenruhaszabó "felfokozott és társtalan" szexualitásáról. Ez az elsõ epizód. (Még a szép filmes ötletnek tûnõ, tartalmát változtató mosóteknõ, de annak forgása is készen adott volt már a novellában.) Egy indokolatlan cezúra után A hullámzó Balaton (Balatony Kálmán története) elnyújtott, de hatáselemeiben megrövidített verziója hömpölyög a vásznon, és ebbõl nõ ki a végén a címadó minitörténet. A két novella ellenáll az összeillesztésnek, nincsenek bennük közös szereplõk, korok, motívumok. A kapocs az elsõ és a második rész között a filmben a megszületõ zabigyerek (Kálmán) - a novella lényge ezzel a változtatással elveszett – rádásul a forgatókönyvírók még meg is ölik Vendelt és képzelt nászát a hadnagynéval valósággá változtatják. A második elbeszélésbõl sajnos kimaradt a Pártkongresszus, a vérsajt, a Nõtanács, az Inota csokoládé, de leginkább Biszku Béla. Az exkluzív hajóútra változtatott április 4-i rendezvény frappáns jelenete is gyengébb lett, a novellában a "felszabadulásunk ünnepérõl" szavalnak-énekelnek, miközben hátul sugárban hánynak... A legdurvább betoldás: két nullázás (hányás a zabálóverseny szünetében) között rendezi el Kálmán és Béla sporttárs – még "szaftos" szájjal - a vég
Válasz
seressandor 2006 dec. 12. - 21:13:57
(55/287)
Becsinált vagy felfújt?

Pálfi György úgynevezett családtörténetének három hõse nagyapa, apa, és fiú. A nagyapa Morosgoványi Vendel felfokozott és perverz szexualitású tisztiszolga, az apa Balatony Kálmán kommunista evõbajnok, a fiú Balatony Lajoska preparátor. Hármójuk egy-egy története alkotja a filmet.
Morosgoványi Vendel a háború alatt egy magányos tanyán egy hordószónok hadnagy tisztiszolgája és családja cselédje. Perverz önkielégítés-orgiákat folytat, és leskelõdik a fateknõben fürdõ, kerti árnyékszéket használó nõk után. A gyertya lángjának hatására kerül nemi izgalomba, egyszer épp egy szál gyufával próbálja meggyújtani a gyertyáját, amikor kihajtogatós mesekönyvében megjelenik A kis gyufaárus lány. Katonánk besétál a könyvbe, leül a kislány mellé, és ráveszi a gyereket, hogy fogdossa õt a kabátja alatt...
Késõbb undorító körülmények között, mocskos szavakat ordibálva kopulálnak a jól meghízott hadnagynéval, vagy talán csak álmodja a vitéz ezt a furcsa nászt, és mindössze egy teknõnyi sós szalonnával közösül... Mindezt pornográf részletességel mutatja a film.
A történet megszakad és egy megszületõ gyermek életét követjük nyomon. Esetleges fogantatására utalva a kisbabának kunkori malacfarka van, amelyet az apja (mostohaapja?) egy rozsdás harapófogóval vág le. A következõ jelenetben disznóként zabáló kövér férfiak "sportversenyét" láthatjuk. Nagyban megy a falás és a sugárban hányás, amelyben nagykanállal vesz részt Balatony Kálmán. A nézõtérrõl szurkol Aczél Gizella sporttársnõ, aki Kálmán felesége lesz, és majd megszüli Balatony Lajoskát.
Egyszer csak a '90-es években találjuk Kálmánt és Lajoskát. Az apa egy szobában már mozgásképtelenre hízva edz egy versenyre, amin soha sem fog részt venni – zabál és ürít. Lajos ápolja, eltartja apját. õ is teljesen magányos, önkifejezésre csak munkájában van módja: közismert preparátor. Folytatódik az ocsmány, gusztustalan dolgok sorozata: emberek kibelezése, feldarabolása, kitömése.

A Taxidermia egy család történetét követi, mégsem felel meg sem a Thomas Mann-i családregény paradigmának (nincs növekedés, majd hanyatlás), sem a Gabriel García Márquez-féle típusnak (elbeszélése nem rendelkezik a ciklikusság ismérvével). Nem is felelhet meg egyiknek sem, mert a hiteltelen atmoszférájú történetcsírák a semmibõl indulnak, és ott is maradnak, a legcsekélyebb érintést sem téve a nézõ lelkén, hiába utal a film pl. a Száz év magányra a kisbaba malacfarkával.

A rendezõ koncepciója szerint hõsei koruk és a társadalom áldozatai. Nehéz a három részben az aktuális korra vonatkozó társadalomkritikát fölfedezni, hiszem maga a kor sem látható. Morosgoványi Vendel és társai ruhája a II. világháborút idézi, de semmi konkrétum: van-e épp háború, mi a feladata a hadnagynak és a közlegénynek. Ha az alkotók célja az, hogy a különbözõ társadalmi berend
Válasz
bbit 2006 dec. 12. - 10:16:26
(54/287)
- - - - - - - - S P O I L E R - - - - - - - - -
A film címe telitalálat. Elõször nem tudtam mit jelent, szóval állatok szakszerû kitömése. A TÖMÉS a kulcsszó!

- A nagypapa még saját kielégítése miatt maszturbált, tömte a tisztje feleségét,... így született a fia Balatonyként.

- Az evõbajnok fiú már magát tömte kajával, el is hízott rendesen...

- az unoka hivatásos preparátor lett, elõbb állatokat tömött, majd az elhízott "kimúlt" apukát, végül saját magát...

Az aberráltság egyre jobban elhatalmasodott a generációk elõbbre haladásával! Képileg nem volt bajom a filmmel, de tény, hogy nem volt valami gördülékeny a történet. Bizonyos jelenetek biztosan örökre emlékezetemben maradnak, ennek ellenére vallom, hogy lehet idõvel bármilyen kultuszfilm, nekem nem vált kedvencemmé.
Válasz
paganus 2006 dec. 12. - 09:57:00
(53/287)
Neked meg ajanlom a <a target="_blank" href="http://www.anyadhogyvan.hu-t" title="www.anyadhogyvan.hu-t">www.anyadhogyvan.hu-t</a>, ha már témánál vagyunk.
Válasz
hajnaltores 2006 dec. 12. - 08:19:08
(52/287)
Szerintem nézd az Eszmeraldát, annak is van mondanivalója, és nem kell lefikáznod...
Válasz
hajnaltores 2006 dec. 12. - 08:16:45
(51/287)
Jajj, kisfiam, nagyon kevés vagy...LEHET, HOGY NEM TÛNT FEL NEKED, DE A TE NÉZÕPONTOD AZ, HOGY ÉRTHETETLEN AZ ALKOTÁS, VAGY TÉVEDEK? TE VAGY AZ, AKI LERAGAD EGY FELÁLLÓ FASZNÁL, VAGY PINÁNÁL, ÉS NEM KÉPES TOVÁBBLÉPNI MERT VALAMI LEKORLÁTOZZA. Azért mert védek egy alkotást, nem kell nekem kiborulnod, természetes, hogy idegbeteg módjára reagálok, hiszen homokba dugod a fejed, és nem látod, hogy mi vesz téged körül...nem a megbotránkozásról van szó kistáska, ha olyat akarnék nézni, lefejezõs videókat töltenék le, vagy még durvábbakat...Bármikor átélhetem a primitív megnyilvánulásokat, elég ha felszállok egy éjszakaira és hallgatom a túliskolázott embereket...Megkéne próbálnod néha a dolgok mögé látni, és azt értékelni nem pedig egybõl ítélkezni (jogtalanul)...
Válasz
paganus 2006 dec. 12. - 08:12:21
(50/287)
Manapság már mindent megmutattak celluloidon, amivel pukkasztani lehet a pógárt. Volt rengeteg f*sz és p*na (pl. Dugj meg, Románc), hányós dagadék (Az élet értelme), vagy akár szarevés is (Salo). A kérdés az, felmutat-e valami újító szándékú mondanivalót a Taxidermia? Nekem a Hukkle speciel nem tetszett, eleve félve közelítek a kritikák által körülrajongott (fõleg magyar) rendezõkhöz, filmekhez. Most akkor megnézzem moziban, vagy várjam meg a rippelt verziót és otthon, egy sör mellett fikázzam a sárga földig? ;-)
Válasz
jupp 2006 dec. 11. - 20:47:58
(49/287)
Ez a kis dedós visszavágásod csak azt bizonyítja hogy téged nem kell komolyan venni. Hogy mi vagyok én? Honnan veszed te ezeket? Na mindegy, fogalmad sincs, tudom.
Viszont azt is világossá tetted hogy idegbeteg vagy és ha a filmnek tényleg ez a mondanivalója hogy az emberek szarnak, hánynak és szexmániások, azt köszönjük párszáz millió éve tudjuk. Ebbõl filmet csinálni primitívség. Persze ha neked jól esik nyugodtan égesd itt magad. Az igazság nagyon tud fájni, gyenge ember vagy. Még a szövegem lényegét sem látod nem hogy egy filmét. A Frédi Bénis írásod meg aztán a gyökérség netovábbja, ne hidd hogy én ilyen ember véleményére adok. Úgyhogy nézd csak a Gyõzikét te kis takony.
Válasz
hajnaltores 2006 dec. 11. - 18:21:19
(48/287)
Még szerencse, hogy nem te vagy Pálffy GYuri...
Válasz