Tegnap este véletlenül kezdtem el nézni, de hamar a képernyõhöz szegezett. Nagy hatással volt rám a film. A két fõszereplõ remekül játszik, Anne Hathaway gyönyörû, bár ez kevés lenne egy igazán jó filmhez, a téma teszi azzá. Kell némi érettség és élettapasztalat ahhoz, hogy megértsük a lényeget és azonosulni tudjunk egy beteg ember érzéseivel, önértékelési problémáival. Valószínûleg a legtöbb ember feladná a teljesértékû élet reményét és nem bízna senkiben annyi csalódás után, ahogy õ is. Még egészséges emberként is milyen sok csalódás ér bennünket, mert a mai világ a tökéletes hajszolásáról szól, a problémák elõl pedig, ha tehetjük, inkább elfutunk. A film végén mindenki mérlegre kerül, ha van bátorsága magába nézni és õszintén megválaszolni azt a kérdést, vajon felvállalná-e azt, amit Jamie?

Jó film, szép szerelmes történet... és nagyon jó a két fõszereplõ alakítása.

Csatlakozom az elõttem szólóhoz:) Itt általában nem a em a filmek túlértékeltek, hanem a sok "okostóni" magát túl értékelõ "megmondó ember"...

Miért nézted végig? Ha az elsõ 5 perc után elkapcsolsz, megkímélhettél volna bennünket az érdektelen értekezésedtõl.

Alulértékelt film.A színészi játék kitûnõ.Nekem 9 pontos.

Ez a film olyan, mintha egy napot kaptak volna a készítõk arra hogy villámgyorsan kitaláljanak valami "ütõs" sztorit, de sehogy sem jutottak volna közös nevezõre. Amikor elkezdtem nézni, teljesen másra számítottam. A címével ellentétben szerelemnek szerintem nyoma sincs a történetben, ahogy a drogok helyett meg gyógyszerekrõl van szó, de még azt sem tudták eldönteni, milyen szálon fusson a történet, ide oda csaponganak a témák között, úgy hogy közben a történet semely része nincs normálisan kidolgozva, ahogy a karakterek sem. A film elsõ fél órájában csak valami értelmetlen balf@szkodás a gyógyszerek körül, az ember már rég el is felejti, hogy ez tulajdonképpen egy "szerelmes" történetnek lenne. Aztán megjelenik a nõ, az elsõ másodpercben kiderül, hogy beteg, de azon kivül, hogy errõl harsányan beszámol, semmi egyéb jele nincs a betegségnek. A következõ egy órában a hapsi vagy a gyógyszergyáros sztorikkal kombinál szörnyen vontatottan és unalmasan, vagy szexel ezzel a nõvel. Mind a "kapcsolatuk", mind a kettõjük karaktere tök felszínes, unalmas és egyszerû. Miközben egyik percben drámai, másik percben poénnak szánt de mindkét esetben direkt, erõltetett jelenetekkel próbálják kitölteni a film silány perceit, de ettõl csak még értelmetlenebb lesz az egész.
Aztán persze teljesen hihetõ módon a rossz fiú, aki eddig fûvel fával lefeküdt, és nem akart egy normális kapcsolatot sem, hirtelen mégis azt választja élete céljának hogy haláláig ápol egy beteg,napról napra leépülõ nõt, akvel tulajdonképpen a szexen kívül nem sok mindent csinált eme csekély idõ alatt, mióta ismeri. De hát ez teljesen életszerû. Még 20 év házasság után is nehezére esik ez embereknek, nem hogy önként válasszák ezt...
Összességében egy nagy csalódás volt, minden tekintetben felszínes és egysíkú :/ Kár volt ebbe a témába belemászniuk az alkotóknak.

A pontok és a hozzászólások alapján sokkal rosszabb filmre számítottam. Úgy ültem elé, hogy legfeljebb átkacsolok egy másik, késõbb kezdõdõ filmre, maradtam. Nem bántam meg. Egyébként tényleg nem volt piros karika, pedig elkelt volna egy, még akkor is ha ebben az idõpontban már nemigen moziznak kiskorúak.

Szerintem is le van pontozva. És én is azt gondolom, hogy a drog itt nem rossz értelemben használatos, hanem gyógyító értelemben. talán nem bizonyítható, de azt gondolom, hogy az elhagyatottság burkában az ember hamarabb halad befelé a betegség belsejébe, mint ha van mellette valaki, aki szereti. Pozitív lelki állapottal talán a rossz is jelentõsen lassítható. És az is jó, hogy készült egy film arról, hogy léteznek olyan emberek is, akik nem a lepattanás hívei. Lepattanni a legkönnyeb. A leghülyébbeknek is megy.

Zwick "komoly" (háborús, ügynökös, terrortámadásos stb.) filmjei jobbak. Ahogy Karinthy mondta: a humorban nem ismer(ünk) tréfát. Zwicknek meg tán nem a humor az igazi terepe. Voltak persze jó poénok, de kb negyedórával meg lehetett volna vágni. Hathaway ismét igézõ volt és "ízlésesen" beteg , Gyllenhaal meg annyit túlmozgott és fõleg pucérkodott minden pózban h a fal meg a Brokeback Mountain :) adta a másikat. Mindez és még sok egyéb...khm...nyalánkság (ellentétben az itt feltüntetettel) 12-es karikával. Hadd tanuljon az a gyerek, hát tanulhatott, nem is keveset, ha néz(het)te :) de vissza ne korhatárosítsák! A téma amúgy komoly, Parkinson-kór és NEM Alzheimer, ahogy a Mancs-kritika írja. Hát igen, ez is, meg az is orvos (volt) :/

Nocsak, ez egy baszós-kardozós film kardozás nélkül. Vagy inkább Pfizer reklám. Miért nem lehetett volna inkább egy kamu gyógyszergyár nevet adni? Szóval maradjunk a Pfizer reklámnál, mint filmmeghatározás.

Ez egy nagyon le pontozott film ,részemrõl 10/10

Remek film! Nagyon jó kis pörgõs a sztori, és a két fõszereplõ remekül illik a filmhez. Tényleg fantasztikus ez a nõ... :) Szívesen elfogadnék egy ilyen barátnõt. :D Egyébként ez mitõl lehet, hogy valaki ilyen fiatalon parkinson kóros?

sztem jó kis film, esti kikapcsolásként nagyon jó.

Nem hát. Kifejezetten jó film. Jó a sztori a gyógyszeriparról, a színészek kiválóak, külön full respect Hank Azaria-ért, ahogy Anne Hathaway-t nem is kell említeni: brilliáns mint mindig. Amúgy meg egyértelmû a cím fordítása: csak a sok suttyó azt hallja drog azt hiszi a Transpotting-ban van...

A cím fordítóját viszont megvédeném, a "drog" szó ugyanis eredetileg nemcsak kábítószert jelent, hanem minden olyan szert, ami valamilyen hatással van az emberi szervezetre: mint a kábítószerek, az alkohol, a nikotin, a koffein, és igen, a gyógyszerek is. Eredetileg a gyógynövények hatóanyagait nevezték így: ezért "drogéria" a drogéria is... Szóval a cím és a cím fordítása jó. Csak a film pocsék...

Szerelem nincs, dráma nincs, igazán jó, vicces poén nincs...

Nagyjából annyiról szól az egész, hogy milyen jókat lehet d*gni egy Parkinson-kóros csajjal...

Pocsék...

A leírás egyébként a: Tartozol a haláloddal c. filmé;-)

Sajnos a készítõk nem bírták eldönteni, h mit is akarnak csinálni. Vki (talán a forgatókönyvíró?) 1 komolyabb hangvételû romantikus drámára gondolt, vki (producer?) + 1 könnyedebb romantikus vígjátékra. Hát ez a keverés nagyon nem tett jót neki, pedig egyébként mind2irány mûködne, de a bátyus szexvideójára recskázó öcsike + a súlyos, gyógyíthatatlan beteg barátnõ nagyon ütik egymást.
Jó hír viszont az egyéb értékek kedvelõinek, h Anne Hathaway mellei korlátlan mennyiségben láthatók. (Ezzel próbálták talán jelezni, h ez 1 komolyabb, felnõtt korosztálynak készült mû?)

Nézzed a dagadt öcsikét akkor, meg aZ ÖRDÖG tudja mit, de könyörgöm NE ÍRJ "KRITIKÁT"
...ez egy jó és szép film

S P O I L E R

Csak, mert a leírás botrány:

Jamie (Jake Gyllenhaal) egy elektronikai cikkeket árusító boltban dolgozik eladóként. Rábeszélõképességének köszönhetõen sikeresen mûködik, azonban miután egy alkalommal a fõnök barátnõjével összejön a raktárban, kirúgják.

Szülei, akik anyagilag jómódban élnek, kritizálják amiatt, hogy abbahagyta az orvosi tanulmányait. Öccse Josh (Josh Gad), aki milliomos, megígéri neki, hogy szerez neki egy állás egy jól menõ gyógyszercégnél.

Jamie a Pfizer cégnél kezd dolgozni mint olyan ügynök, aki az új gyógyszereket bemutatja az orvosoknak. Idõsebb partnere, Bruce (Oliver Platt) megpróbálja abba az irányba terelni Jamie-t, hogy Chicagóba kerüljön, mert azzal õ is jól járna, hiszen ott óriási a felvevõpiac. Bruce elmondja Jamie-nek, hogy ha sikerül meggyõznie Dr. Knight-ot (Hank Azaria) hogy az õ gyógyszereiket használja, akkor a többi orvos is követné a példáját. Dr. Knight azonban a konkurens gyógyszergyár termékeit írja fel, az õ ügynökük bizalmas viszonyban van az asszisztenseivel is. Jamie hasonló taktikát követ és sikerül az orvos mellé kerülnie, miután 1000 dollár készpénzzel megvesztegeti.

Az orvos egyik páciense Maggie Murdock (Anne Hathaway), aki a Parkinson-kór kezdeti stádiumában van. Jamie érdeklõdik a lány iránt és az asszisztenstõl egy kis udvarlás után sikerül megszereznie a lány telefonszámát. A lány beleegyezik egy találkozóba egy kávézóban (ahol pincérnõként dolgozik), és pár perc után már a lány lakásán szexelnek. Elõtte megegyeznek, hogy nem kezdenek egymással érzelmi kapcsolatot.

A kórház parkolójában Jamie rendszeresen kidobálja a kukába a konkurens ügynök gyógyszermintáit, míg egy nap az megtámadja, megveri és megrugdossa, és figyelmezteti, hogy hagyja el a terepet, mert az az övé.

Maggie egy alkalommal megkérdezi Jamie-t, ismeri-e a gyógyszergyár új termékét, õ azonban nemmel felel. Másnap megkérdezi mentorát, Bruce-t, mit tud a termékrõl. Kiderül, hogy egy potencianövelõ szerrõl van szó, a neve Viagra. Amikor Jamie elkezdi forgalmazni a szert, özönlenek a megrendelések, a konkurens ügynök a háttérbe szorul.

Jamie megpróbálja meggyõzni Maggie-t, hogy mélyítsék el a kapcsolatukat, õ azonban visszautasítja. Másnap Jamie látja, amint Maggie idõseket visz egy busszal Kanadába, mert ott olcsóbban megkapják a gyógyszereiket. Jamie másnapig a parkolóban, a kocsijában alszik, így várja a lányt, aki meghatódik ettõl a gesztustól, és beleegyezik, hogy járjanak együtt.

Jamie-nek lehetõsége van egy továbbképzõ konferenciára menni, és Maggie is vele megy. Õ azonban az unalmas konferencia helyett az utca túloldalán egy Parkinson-betegeknek rendezett találkozóra megy. Itt néhány elõadó, aki maga is Parkinson-kórban szenved, a többieket segítõ célzattal elmondja a saját történetét. Maggie áthívja ide Jamie-t, aki a büfében egy idõsebb férfival találkozik, akinek a felesége hosszú évek óta egyre súlyosabb Parkinson-kóros. A férfi ecseteli a nehézségeket, amin keresztülmentek, és amikor Jamie elmondja neki, hogy az õ barátnõje is ebben a betegségben szenved, a férfi azt tanácsolja neki, hogy inkább hagyja ott a lányt. A konferencia után a lány elmondja Jamie-nek, hogy szereti.

Jamie keresi az orvosi lehetõségeket, hogy segítsen a lányon. Specialistákhoz viszi, akik különféle vizsgálatokat végeznek rajta. Az egész országot beutazzák, míg Maggie megunja a dolgot. A kijáratnál veszekszenek, és a lány azt mondja neki, hogy ne találkozzanak többet.

Valamennyi idõ múlva Jamie és Bruce egy vacsorával ünneplik, hogy sikerült megszerezniük a chicagói piacot, ahová Jamie-t kinevezték a gyógyszergyár képviselõjének. Jamie hazamegy összepakolni a holmiját, amikor egy kezébe kerülõ videokamera felvétele ráébreszti arra, hogy Maggie fontosabb neki, ezért a lány munkahelyére siet. A fõnöke elmondja neki, hogy a lány most is Kanadába ment egy csoporttal a gyógyszerek miatt. Jamie utoléri az autópályán a buszt, és egy helyen sikerül is leállítania, hogy beszélhessen a lánnyal, aki csak 5 percet ad neki. Jamie ismételten elmondja neki, hogy szereti és nem bánja, hogy majd neki kell gondoskodnia róla, ha súlyosbodik az állapota.

A történet azzal végzõdik, hogy Jamie és Maggie együtt élnek Maggie lakásán (Jamie nem fogadta el a kinevezést), és Jamie orvosi tanulmányokat folytat.