És milyen szomorú véget ért szegény.

Ez a film nagyon nagyon nagyon...nem találok rá kifeezést mert olyan egyedi hogy nincs rá szó!Miután megnéztem,megnéztem még egyszer annyira tetszett!
Letaglózott,lenyûgözött,megfogott...volt mondanivalója, gyönyörû ,érdekes , szélsõségekben gazdag volt és ez egy olyan alkotás amit mindenkinek látnia kell...mert én mondom ehhez fogható egy sincs!
Csodálatos a képi világ ,a zene! Feltétlenül nézzétek meg :)

Nehéz napjaim vannak...

Milyen úriasszonyosan fejezted ki magad... :)

jaja, tényleg jó film.
De azért elmondanád pár szóban azt a mondanivalót?

A fényképezés és a zene remek, a rendezés a látványterén nagyon jó, kár hogy nincs több ilyen egyedi film.

Az elég eklektikus képsorokhoz a jelentést összerakni azért nem sikerült teljesen szerintem. Néhol elég zavaros és nehezen értelmezhetõ, így emiatt lecsúszott az ötösrõl.

Annyira tetszett, amiket leírtál. Én is hasonlókat éreztem a film kapcsán. Kevés filmen sírok, de a patkányos jelenet hazavágott -igaz, a rágcsálók engem is mindig meghatottak, például a szürke egér a Tajtékos Napokban. Nem ismertem különösebben a Pink Floydot, csak arra emlékeztem, hogy gyerekkoromban az idõsebb barátaim égõ emberes bakelitborítókkal meg állathangokkal ijesztgettek. Soha nem nyúltam drogokhoz -klasszikus értelemben-, olyan generációhoz tartozom, ami a mobilját tartja a legtöbbre, de átérzem Pink állapotát. A fal csak megerõsíti azt az érzésemet, hogy bizonyos filmek köré a választékos elemzések csak újabb falakat vonnak.

demiértnem adták le? mikor kivolt írva?

10/10, azt hiszem nem kell többet mondanom :D

Hogyha neked ennyire sokat jelent ez a film akkor egyáltalán nem meglepõ, sõt szinte adja magát, hogy miért Road Warrior a neved:D

Ez a film a jó filmek közé számítódik nálam. Habár számomra olyan szürreálisan pesszimista volt, és lehetetlenül nihillikus, hogy néha egész egyszerûen nem tudtam komolyan venni. Nálam olyan 1 óra után kezdett unalmassá válni. Dagályos lett a rengeteg zsúfolt jelenet miatt, amik már nem egészítették ki egymást.
De érdemes kivárni a végét! A "tárgyalás" majd a katarzis megéri a 20 perc pici unalmat.

Szerintem a legnagyobb elõnye az, hogy csodálatosak a képi megoldások, különbözõ animációkkal kombinálva.

Összeségében ajánlom.

/Lehet, hogy kicsit SPOLER-es/

Üdv! Sokszor szerettem volna már írni ide, de csak most tudtam rászánni magam. :)

Nos, én is azon emberek táborát bõvítem, akiknek ez a film egyet jelent a fiatalságával. Akiknek az életében egy komoly mérföldkõ volt.

Még olyan 8 éves lehettem, mikor az HBO vetítette A Falat (1995). Máig emlékszem, akkor még olyan spotokat gyártottak, amiben csak 2-3 másodpercet vágtak be a filmbõl, alul egy sávon a címével, aztán már jött is a következõ és így gyors egymásutánban tizenvalahány film. Épp egy ilyen spot ment, mikor megláttam egy rajzolt falat, amint kinyúlik belõle egy üvöltõ, elkeseredett arc. Az is csak 2-3 másodperc volt, de nagyon elkezdett érdekelni. Lehet csak a rajz miatt, de nagyon látni akartam. Viszont épp kirándulni mentünk a sulival, ezért megkértem anyámat, hogy vegye fel nekem kazira. Egész két napos kirándulás alatt, csak az a pár képkocka járt a fejemben. Aztán hazaértem és anyám közölte, hogy ez nekem még sok lesz. Persze én erõsködtem, hogy de látni akarom. Jópár évvel késõbb elmondta, hogy csak azért engedte megnézni, hogy lássam, mit mûvel egy emberrel a drog. Mondhatni elrettentõ példaként. Nem jött be. :)

Megnéztem és a rabjává váltam. Teljesen másra számítottam, de az elsõ pár perc után már minden a fejemben elõre legyártott lehetõség tovaszállt. Egyszerûen magával ragadott. Tudni kell, hogy én addig rock zenével még soha nem találkoztam. Talán ezért van, hogy máig a hideg kiráz, ha meghallom az Another Brick In The Wall-t, a Comfortably Numb-ot vagy a Goodbye Blue Sky-t, de bármelyik más dalt írhatnám.

8 évesen persze inkább a vizuális élmény és a zene fogott meg. Akkor még nem tudtam háborúkról, depresszióról, drogokról, csalfa asszonyokról, derékbatört karrierrõl, diktatúráról... Csak azt láttam, hogy a férfit senki sem szereti és mindenki bántja, erre õ is elkezd bántani mindenkit.

A patkányos jeleneten csak, ha rágondolok is sírok, bár ez betudható annak, hogy gyerekként is nagy rágcsáló rajongó voltam. :) Bár a King-Kong összes létezõ feldolgozásán is bömbölök, pedig õ rágcsálónak igen nagy. :)

Mindenesetre onnantól kezdve sokáig nem el telt el hét Pink Floyd nélkül. A toplistámon megelõzte még a vasárnapi Disney délutánt is, pedig az aztán nagy szó. :) Számomra A Fal lett a lázadás szinonimája. Mikor a tanárok célpontjává váltam, mikor megbántottnak és megalázottnak éreztem magam, mindig az Another Brick In The Wall képsorai állítottak talpra. Igaz leginkább haragot és gyûlöletet ébresztett bennem, ezek pedig nem jó tanácsadók. De persze az iskolát nem gyújtottam fel. :)

Idõsebb koromban, mikor elkezdtem keresni a saját stílusomat, a Pink Floyd volt a kiindulási pont. Átböngésztem az öregem '82-es kiadású Rocklexikonját. Így ismertem meg a Deep Purple-t, Iron Maiden-t és hasonló bandákat. Aztán persze lényegesen eltértem az eredeti irányvonaltól, belépve az internet világába pedig sokkal keményebb zenék kezdtek el érdekelni. De a Pink Floyd mindig ott volt a repertoárban.

Tiniként is sokszor megnéztem a filmet és akkor már értelmet nyertek olyan képsorok is, amiket azelõtt nem tudtam értelmezni. A háború, fasizmus, a gyermekét egyedül nevelõ anya, a drog, szerelem... és A Fal.

A Fal volt az a film, ami sok dolgot megvilágosított elõttem. Tudom, hogy nem kéne így piedesztálra emelni, mert sokak szerint feleannyi mondanivalója sincs, mint amennyit én látok benne, nekem mégis sokat jelent. Megértettem, hogy mindenkinek van egy fala, csak nem mindegy mekkorára emeli azt. A Fal számomra a múltba történõ beletemetkezést jelenti, a téglák pedig a rossz emlékek, amikbõl a falat húzzuk. Ha nem vagyunk képesek megszabadulni a rossz dolgoktól és folyamatosan a múltba temetkezünk, egyszer csak azt vesszük észre, hogy nem látjuk a jelent és semminek nem vagyunk képesek örülni. Érdektelenné válunk minden iránt mint, ahogy Pink is, aki csak naphosszat bámulta a TV-t és nyomta magába a cuccot, hogy valahogy felejtsen.

Nekem A Fal sok nehéz idõszakon segített keresztüljutnom és mára a lázadás mellett leginkább az élniakarás szinonimája is lett. "Felnõtt" fejjel próbáltam más szemszögbõl is nézni, próbáltam megfogni a mûvészi értékeit, elemezni technikai oldalról, de akárhogy is ültem neki, egy idõ után mindig elõtört belõlem a gyerek és magával ragadott.

Elnézést, hogy ilyen hosszúra nyúlt, de sok-sok év után szerettem volna másokkal is megosztani A Fallal kapcsolatos érzéseimet. Még annyit szeretnék mondani, hogy nem tudok a filmrõl objektíven véleményt alkotni, ugyanis konkrét véleményem sincs róla. :) Számomra ez nem az a film, amit bármilyen szempontból is véleményezni lehetne.

Köszi, hogy foglalhattam a helyet.
RoadWarrior

Értem én, hogy Rock és Rock között is van különbség, ezt egy korábbi, ill ugye a legelsõ hozzászólásomban meg is írtam. Viszont ettõl még mind a kettõ Rockot játszik.

Nekem egy bajom van ezzel: nevezetesen két kedvenc nótám tekereg a film és a lemez között, az egyiken az egyik van, és a másik meg nincs, a másikon a másik van, és az egyik hiányzik.
(Mother, Hey You) (vagy hogy kell írni.)

alapmû.. most is beleborzongok ha hallok egy számot is a filmbõl..
the show must go on....

Ez most arra volt elég, hogy valamit válaszoljál.
Az én negatív véleményemen nem javítottál, és még csak a zenekar mellett sem tettél le semmi pozitívumot.

Nem, nem, nem kívánok rajta vitázni. Én csak írtam egy véleményt, melyet te kommentáltál. Ennyi.
Egyébként össze lehet õket hasonlítani hisz Rock zenét játszik mind a kettõ. :-)

Nem nagyon lehet egyikre se mondani hogy jobb a másiknál,csak azt hogy más...a maga mûfajába mind kettõ óriás.Én mind a kettõt nagyon szeretem és attól függ melyiket hallgatom szivesebben és melyik tetszik jobban hogy éppen mien kedvem van.Egyébként ajánlanék egy harmadik együttest ami körülbelül a kettõ egyvelege,a neve RUSH, sajna hazánkban nem túl ismert ,(vagy csak én nem ismerek olyat aki ismeri),nagyon jó zene az is.....