...nagyon beteg film a jobbik fajtából! 10/10*

Beteg film, beteg volt aki az alapötletet kitalálta,ilyen egy normális ember agyában nem fordul meg,még képzeletben sem.Már bánom hogy megnéztem.

Nagyon jó film. Keverednek benne a stílusok, és amikor már azt hinné a nézõ, hogy mindent ért, belevisznek egy újabb csavart. Ugye bosszúfilmként indul, aztán egy szörny elõl való meneküléses õrületbe csap át, míg a vége egy színtiszta torture horror lenne. De nem az. Ez a film a sokkolás eszközét használja fel az emberi aljasság megmutatására. Horror klisébe ágyazva kényszeríti a nézõt állásfoglalásra. Látszik is mindez abból, hogy ez a film valamilyen fajta reakcióra készteti a nézõt. Nincs középút. És befészkeli magát az ember agyába. Valami olyasmi beteges gondolkozásnak a lenyomata, ami minden nap körül vesz minket, csak szemlesütve elmegyünk a tények mellett, bizony a civilizációnk beteg, testileg, de legfõképpen agyilag. Persze amikor a nézõ pofájába tolják ezt a betegességet, akkor elsõ reakcióként tiltakozni kezd, mintegy kívûlrõl szemlélve az eseményeket. Ennek a filmnek az a legnagyobb erénye, hogy a szinészi játék miatt abszolút nem marad kívûl a nézõ, a fõszereplõ leányzó akkorát játszik amekkorát kevesen. Szinte a testünkön érezzük a fizikai és lelki fájdalmát.

A cím találó, mivel tényleg mártírrá válik a szereplõ, annak ellenére, hogy nem maga választotta ezt az utat, de a megvilágosodásánál mintegy azonosul ennek a beteg szektának a küldetésével, tehát valóban mártírrá válik.

Odab@sz. 9/10
Igaz ennél a filmnél igencsak megoszlanak a vélemények, vagy inkább polarizálódnak: valakinek nagyon tetszik, valakinek meg nagyon nem. Példa erre az, hogy beajánlottam egy barátomnak, õ meg miután megnézte, küldött egy sms-t, hogy reméli, a pokolban fogok megrohadni :-)

Borzasztó, undorító!
10/1 Értelmetlen gyilkolászás és kínzás! Aki erre kíváncsi az beteg...

Fuh, ez azért elég beteg film volt. Még néha nekem is sok volt :P
Amúgy egy erõs közepes.
5/10

Drámának túl horror, horrornak túl vontatott, kisfilmes ötletekkel meg túl nagyjátékfilm. Amúgy vannak benne olyan ötletek, amibõl remek rövidfilm lehetett volna, de így laposra lett nyújtva mint a rétestészta. Valahol olvastam, hogy "Laugier akkor kezdett neki a forgatókönyvnek, amikor megismerte a mártír kifejezés (egyik?) jelentését", nos így felbuzdulva biztosan születek ötletei, amiket megpróbált összegyúrni, de nekem valahogy mégis darabos az egész, mintha 2-3 részfilm lenne összeillesztve. Persze ettõl még lehetne jó is, meg a ötletesek voltak a váltások, de mégsem ütött egészében a film. Mondjuk ki: nem a filmnek köszönhettem hogy ébren maradtam, hanem a töménytelen kávénak.

A film jellegében a francia ujjlenyomat nem vitatható, de más fr. filmek ezt valahogy jobban hsznosítottál (Vidocq, Elveszett gyerekek városa, stb...)

Ugyanitt (http://www.filmtett.ro/cikk/1710/martirok-avagy-a-fajdalom-szimfoniaja-pascal-laugier-martyrs-martirok) azt is olvastam, hogy felajánlották neki egy Hellraiser újraértelmezést, kíváncsi leszek mit hoz ki belõle ha elvállalja, az ugyanis tényleg alapkõnek számított a mûfajban anno.

engem a vége ütött ki de nagyon, SPOILER: valahogy reménykedtem, hogy megússza a lány, erre a végén, jött az elevenen megnyúzás, és még mindig élt, hát az mellbevágó volt, és mindezt a szenvedést, azért kellett kiállnia mert egy unatkozó milliomosokból álló csoportnak éppen ahhoz van kedve, hogy kutassa mi van a halál után, hát talán magukon kellett volna kísérletezni, nem szerencsétlen nõkbõl, testi-lelki roncsokat csinálni..

Érdekes. Ez a legtökéletesebb megfogalmazása annak, amit a filmrõl gondolok. Nagyon megérte megnézni, több okból is. Különleges - ez a fõ ok. Különbözik az amcsi kliséhorroroktól, bár azért itt is voltak megjósolható részek. Ezen kívül az alakítások is nagyon jók voltak. Voltak negatívumok, például picit idegesítõ volt a film elsõ felében a folyamatos bõgés, meg sírás. Érthetõ volt az oka, de akkor is sok volt. Ugyanitt az eleje picit gagyinak is tûnt. (Nem a lövöldözés, az király volt.) A történetben nem voltak túl nagy csavarok, viszont a vége zseniális volt. SPOILER az lett volna tökéletes szerintem, ha a lövéssel van vége, a csajt már nem vágják be újra, és elindult volna valami kemény rockzene a stáblista alatt.
Összegzés: 10/7

Hadd. két d-vel.:D
:P
Bocsi, de te hívtad fel rá figyelmemet.:D

Sajnálatos módon a film címének és tartalmának semmi köze a "mártír" szó eredeti jelentéséhez.
A gyengébbek kedvéért:"Vértanú (idegen eredetû szóval: mártír) olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”. A tántoríthatatlan, áldozatos, önmagát feláldozó hõs."
SPOLIER:
Ebben a lányzó esetében viszont semmiképp sem beszélhetünk vértanúskodásról, mivel saját akaratán KÍVÜL került bele az adott helyzetbe.

Ha már valamivel feltétlenül összefüggésbe akarjuk hozni a film végét, az inkább a nirvána lehet:"Amikor valakinek a kozmikus játéka véget ér, belép a nirvánába. Ha valaki fáradt lélek, és végleg felül akar emelkedni a konfliktusokon, a kozmikus erõk hatalmán, akkor örülnie kell a nirvánának. A nirvánában megszûnik minden földi tevékenység, eltûnik minden vágy, szenvedés, kötõdés, korlát és halál."

Spolier vége.

Én úgy gondolom,ez volt életem eddigi legjobb horrorfilmje...tuti adrenalinbomba!Vitatkoznék azonban,hisz mennyire jó a storyja!Ha figyeltek a filmre,pont az a jó benne,hogy a csattanó is ott van a végén,hisz a titkot csak a nõnek mondta el a csajszi,õ meg ahelyett,hogy elmondta volna mindenkinek inkább fõbe lõtte magát...szóval értelmetlen volt megannyi kínzás,ami a nézõt nagyon felhúzza...
Ha belegondoltok,a story is jó,mert kit ne érdekelne az,hogy mi van a túlvilágon?Csak éppen a kínzók kicsit más eszközökhöz nyúlnak,mindent megtesznek azért,hogy a titkot felfedjék!Ez nem egy helyen megtörténik a valóságban,csak éppen más az oka...hja és sok a vér?Azért itt más a lényeg,nem a véren volt a hangsúly...Az igaz,hogy ez brutális horror,és pszichológiailag megvisel a film...napokig nem tértem magamhoz:)Szerintem a film nagyon ajánlott,én megfejeltem egy 10/10zel

De itt egyáltalán nem a bosszú a lényeg(ami egy gagyi, kiszámítható dramaturgia, mint a motelban) hanem a vége, amit most nem írnék itt le.

Ennél komolyabb kérdéssel (horror)film nem foglalkozhatna

ha már nincs port.hu kritika:

kiknek ajánlom

- akiket érdekel egy, a tucathorror-thrillernél kicsit egyénibb, meglepõ fordulatokat is tartalmazó film

- szeretik és igénylik a mûfajhoz tartozozó sok vért és egyéb kötelezõ elemeket


kiknek nem

- akiknek a Flatliners tanulságánál valamivel több kell egy jó filmhez

- akiknek az emberi szenvedés ábrázolásában Pasolini vagy Gaspar Noé a mérvadó, és nem a Fûrész

6/10

Nehéz eldönteni, hogy dicsérjem a filmet, mint alkotást, vagy ha kritikát fogalmaznék meg, én nem is tudom mit lehet erre mondani.
Ép lelkû és ép eszû emberként végig tudtam nézni, bár többször kellett figyelmeztetnem magamat rá, hogy "maradjak a fenekemen, ez csak egy film". Az eleje és a második harmada a filmnek tulajdonképpen jól nézhetõ. Szokványos drámai és horror kellékek ismert változatai fordulnak meg. Nem okoz komolyabb megdöbbenést. Ami az igazán rettenetes, az, hogy szokványos végjátékra kanyarodik a történet, és tulajdonképpen várjuk a befejezést.
Amit már megszoktunk más filmekbõl. (Pavlov-feltételes reflex) És ez az a megnyugvás pillanatot idézõ jelenetsor, amikor kezdünk higgadni a szörnyûségek ellenére is.
De hirtelen ismét fordulatot vesz a film. Az ajtónyitásos puskás jelenet után másodszor.
Újra visszaránt a horror és a rettegés világába. Úgy, ahogyan eddig még talán egyetlen, e mûfajt képviselõ film sem eddig.
A titka az, hogy az átlag thriller-horror filmek szereplõi iránt kevésbé érzünk szolidaritást, empátiát. Az események felgyorsulása elõtt egyszerûen nincs erre lehetõség, hogy kialakuljon.
Ebben az esetben más a helyzet, a cél az, hogy igenis alakuljon ki minél szorosabb lelki kapcsolat a fõszereplõvel.
Aki az utolsó harmad legbrutálisabban meggyötört áldozatává válik.
Nem akarjuk már félbehagyni a filmet. Várunk, hátha jön valaki megmenteni a lelkünkkel már-már összenõtt fõhõst, egyre inkább hiába.
A megmentõ egészen a végéig várat magára, viszont eddig ritkán tárgyalt alakjában jön el. Végre!

Összefoglalva a vélemény

Elmarasztaló kritika:
Professzionálisan megszerkesztett, de annál is betegebb, elfajzottabb lelkületû alkotás. Rettenetes.

Bõvebben: Igazán jól kidolgozott, rafinált arculcsapás
a "Happy End" -en felcseperedett, fõként amerikai és nyugat-európai nézõk számára. A thriller a horror és a dráma mesteri elegye. Mondanivalója nem hagyható figyelmen kívül.

"-Ne ringasd magadat többé hazug ámításokkal. Hát mivé lett az ember. Íme az ember. Istentelen, kegyetlen, és gonosz.
Nincs kivétel. A döntés rajtad áll, Te milyenné válsz!?"

Durva film, betegek ezek a franciák az tuti.

A legjobb horrorfilm, amiben még "értelem" is van. A felépítettsége valami hihetetlen. Aki bírja gyomorral (szerintem a Fûrész ehhez képest egy vidámparki szórakozás volt, amit 7 részen keresztül lehet feleslegesen magyarázgatni), mindenképpen nézze meg, nem fog csalódni. 10/11

Azon gondolkodom néha,mennyi embernek gond,ha mindig ugyanazt nézi.Aztán jön valami,ami más...azzal se tud sokmindent kezdeni.
Ez a film valóban túlmerészkedik egy átlaghorror határán(mit nevezünk persze átlagnak...)provokatív,ugyanakkor tragikus,mindamellett végre van egy film,ahol a brutalizmusnak van valamiféle-nem mondom,hogy épeszû- célja...és annak egy beteges logikája is.
Szóval,van egy horror,ami mer más lenni:nem jó ez se.Félreértések elkerülése véget:tisztelni azt a véleményt is,hisz valahol a befogadó határait feszegetjük,mi az amit még el tud fogadni mint valaminek a bemutatását,ábrázolását.Tûréshatárok..talán errõl van szó.
Ám legyen szabad arra is fekhívni a figyelmet,a horror mint olyan erre is épül.Ne csak megijedjünk,meg huj de véres...sokkoljon,borzasszon el,maradjon velünk a látvány,élmény vagy nevezd ahogy akarod.Tetszik,nem tetszik,errõl szó a -filmes-horror elvileg,és ezt ez a mozi többé kevésbbé hozza is.

Elõször is egyetértek azzal, aki azt mondta: "Ez egy elmebeteg film!". Több ponton fontolóra vettük, hogy ugrunk benne vagy lekapcsoljuk, ám türelmesen végiggyûrtük és bármennyire sokkolt minket, utólag (ill. már rögtön utána) már más véleménnyel vagyok róla. A film 2 részre osztható (ezt mások is írtak), az elsõ fele inkább az ijesztgetõs horror (SPOILER ON - Lerágont csont téma, hogy egy halott szelleme vár feloldozást - SPOILER OFF), a második inkább lélektani. Itt kevesebb a vér, bár a hideg brutalitás marad, a lelki terror (az ember megtörése) kerül elõtérbe. Míg a film elsõ fele tipikusnak mondható, a vége felé már baromi kíváncsiak vagyunk, hogy mi és egyáltalán miért fog történni? Azt gondolom, a beletekergetéssel elrontottuk volna az "élményt", ahhoz ugyanis, hogy a filmet átérezzük, szükség volt arra, amit a kezdetektõl építettek és aminek a része volt a sok kegyetlenkedés és szenvedés. Egy biztos, elmesélni ezt a filmet nem lehet. Aznap este mi már csak errõl beszélgettünk, sõt a másnap reggel, ébredés után is ez volt az elsõ gondolatom. Itt természetesen a "miértekre" gondolok, ami - akárki akármit is mond - egy értelmes kérdés egy látszólag értelmetlen filmben.

SPOILER ON

Hoppancs, azt írod: "mivel elvileg azt az üdvözült, túlvilági érzést kutatta, amit a megkínzott mártírok élnek át, mikor eljön a vég. Ez alapján nem értem, miért gondolta, hogy ha simán fõbe lövi magát, akkor ugyanazt fogja érezni õ is... Ha jól emlékszem (már régen láttam, úgyhogy bocs, ha nem) pont az embertelen gyötrelem által kiváltott speciális állapot titkát akarták megfejteni..."

Arról nem esik szó, hogy mi van odaát, hogy egyáltalán van-e bármi, de érdekes, hogy a barátnõmet is a jók és a rosszak jutalma ill. büntetése érdekelte, pedig sem a keresztények pokla/menyországa, se pl. a buddhisták karmával kapcsolatos teoriái nem bizonyítottak. Van egyfajta hitvilágunk, különbözõ vallásoktól függetlenül valahogy mind egyfajta bírálatra épül, de egyáltalán nem biztos, hogy ez ténylegesen így mûködik, már ha egyáltalán mûködik bármi is és nem úgy ér véget az életünk, mintha elvágták volna.

Azt hogy a nyanya fejbelõtte magát, lehet magyarázni azzal, hogy ezt a saját földi szenvedésének (öregedés, betegségek, magány, stb) lezárásaként, egy szebb túlvilági lét tudatában (feltételezzük hogy ezt súgta neki a kiscsaj) teszi, de lehetne azzal is, hogy semmi használható infót, megerõsítést nem kapott és így végsõ elkeseredésében. Mondjuk ezt én kizárom, mert ebben az esetben inkább kapaszkodna tíz körömmel, az utolsó napig, óráig, percig az életébe... Amit én nem értek, az inkább az, hogy miért nem árulta el, osztotta meg a titkot a többi odagyûlt idõs emberrel, aki nyilván a 17 évig tartó kisérletezés támogatói voltak, ennek a tudásnak a megszerzése okán. Azért nem tette, hogy ne könnyítse meg a hátralévõ éveiket? Mondván bûnösök, szenvedjék csak végig? De hát õ maga is az (bár itt megint a bûn-bûnhõdés elvét feltételezzük). A másik lehetõség, hogy csak, merõ geciségbõl :D

Amúgy nem "az embertelen gyötrelem által kiváltott speciális állapot titkát" akarták megfejteni, hanem az ebben az állapotban (a már itt sem, de még ott sem állapotában) tapasztalt élményt.
A film végén kiderül, hogy a mártír szó eredete a "tanú"-ból jön, tehát azok az alanyok, akik képesek túllépni a félelmeiken és a fájdalmaikon, így éberek tudnak maradni abban a pillanatban vagy idõszakban (attól függõen meddig tart az agónia) tanúi, így akár "híradói" lehetnek a halálon túli életnek.

Mivel semmiféle bizonyított tény nincs ennek létezésére, ezért találunk ki magunknak olyanokat, mint a menyország vagy a reinkarnáció. Aztán fene tudja, nem zárhatjuk ki ezek létezését sem, a lényeg viszont az, hogy a film nem öncélú, nem felesleges, hanem - bármilyen furcsa is - képes gondolkodásra ösztönözni, bár - ahogy a kommentek egy részét elnézem - van aki teljesen reménytelen eset (beleértve azt is, aki annak örül, hogy mennyire véres vagy éppen ennek mennyiségét kevesli...)

SPOILER OFF

Talán most írok elõször véleményt, de ez a film kierõszakolta belõlem. Úgy olvasom sokaknak tetszett, amin nagyon meglepõdtem. Jó nekik, én bánom hogy megnéztem! Nagyon!