Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Magyarok

Spoiler
10/10
-greghouse- 2013 júl. 15. - 13:12:50 10/10
(28/48)
Ez a te véleményed. Jogod van hozzá. Az enyém más, alább olvasható volt, továbbiakban rágódj nyugodtan és szidd és ócsárold a filmet nyugodtan. Nem érdekel.
Válasz
drProktor 2013 júl. 15. - 11:38:37
(27/48)
„tud nagyon magyar lenni, hogy nem lenget árpádsávos zászlót”
Az a helyzet, hogy ez nem érdem, ez követelmény,
de azonban nemzeti színû zászlóval is lehet visszataszítóan magyarkodni.

Hát elõször is az, hogy magyarok mentek Németországba eine kleine Gastarbeitre,
azért nem hogy nem tipikus, de meglehetõsen periférikus történés,
nem olvastam az eredeti regényt, de el fogom, talán kiderül belõle,
hogy mint is hiteles ez a történet.

Esetleg az egyszerûség erény(pl. Petõfi szerint), a hülyeség azonban nem egyszerûség,
s a hülyeség biztosan nem erény.
Mint magyar érzem magam sértve, hogy pont a filmen szereplõ maroknyi magyar ember szimbolizálja a népemet.
Ez pl. nem hiteles, a legutolsó kis tanyán a legutolsó legegyszerûbb parasztember is tudta,
ki Hitler, ki ellen megy a háború, fölvethetnéd, hogy ravaszságból nem válaszolt
(kvázi nagyon is jól tudta, de nem akarta Gerának kiadni magát,
de ez sem igaz, mert politika-mentesen is hülye volt
(pl. amikor rátámadt Gerára, hogy vasárnap van, s nem tud biciklit venni).
Engem a fiatal nõk is csak zavartak, semmihez nem értettek csak az imádkozáshoz,
SoltiBertalan meg volt lepõdve, hogy a németek Amerikával is háborúban vannak,
még jó, hogy az oroszokról tudott.

Érzelgõs, szenvelgõs, túl patetikus volt.
Ha Fábri, akkor az annál rosszabb, tõle többet vár az ember.

Azt írod, nem fekete-fehér karakterek szerepeltek,
mert a német gazda, meg Gera emberinek lett ábrázolva.
Én sokkal rosszabbul ítélem meg, valami olyasmi,
hogy vannak a csodálatos magyarok és lám-lám még egy két személy bár nem magyar, mégis ember!

1978-ban más világ volt. Én magam is magömlöttem a Székelyhimnusztól,
s ha hozzáfértem volna, faltam volna WassAlbertet – pl. Kicsi Anna sírkeresztje – ebbe
beleilleszkedhetett volna a maga szintjén Fábri.
Mindez nem változtat a tényen, hogy a Székelyhimnusz is meg Wass is úgy,
ahogy van egy orbitális szirupos giccs, s sajnos azt kell mondan,
ha Fábri nem lett az, az csak különleges tehetségének köszönhetõ.
Bár ami azt illeti, a film némely részében, ha kiderül,
nem is õ a rendezõ, hanem Vitézy László, hát azt mondom: na ez az!

Az már csak hab a tortán, hogy pont a mostani politikai helyzetben veszik elõ,k a FizeSS.
Ez egyáltalán nem tetszik: kicsavarják a kezembõl a hatzafiságot
Hagyják békén!
Válasz
10/10
-greghouse- 2013 júl. 15. - 11:30:59 10/10
(26/48)
Voltak még ilyen példák, Dayka Margitból Dajka Margit lett, Bárdy Györgybõl Bárdi, stb., és volt aki visszaváltoztatta a nevét mikor tudta, volt, aki nem. Nem ez a lényeg, kár ezen fennakadni.
Válasz
LexH 2013 júl. 15. - 11:09:36
(25/48)
Fábri nevét életében is sokszor rosszul írták (y-nal), pedig akkor F. Sándor mûsorvezetõ még sehol sem volt. Rendszeresen tervezett a Vígszínháznak díszleteket (Várkonyinak), s a plakátokon többnyire rosszul szerepelt a neve.
Válasz
drProktor 2013 júl. 15. - 10:54:44
(24/48)
Nekem is megáll atz eszem!

Az öntelt fontoskodás netovábbja, nem ismerni föl,
hogy pusztán arról van szó, hogy valaki azt gondolta,
a rendezõ y-nal írja a nevét, mint a sómen.
Válasz
LexH 2013 júl. 15. - 10:53:59
(23/48)
Mindig várom, hogy egyszer az Utószezon címû Fábri-filmet is mûsorra tûzzék. Annak idején kötelezõ volt róla rosszat írni (az ilyen ukázok mindig idõben eljutott a kritikusokhoz). Ha valaki nagyon bátor volt, max fanyalgott rajta. Pedig a film remeklés. Az ötödik pecsét mellett a kedvenc Fábri-filmem.
Válasz
10/10
-greghouse- 2013 júl. 15. - 01:07:29 10/10
(22/48)
Így igaz. Azért is írtam, hogy a Szerelmem ElektráIG voltak jó munkák (szerintem az Égi Bárány volt az utolsó jó munkája a párosnak), bár én továbbra is tartom, hogy a formanyelvi újításon kívül azért olyan nagyon sohasem estem hanyatt Jancsótól, a Szegénylegények tényleg jó, de én minden filmje fölé helyezném Fábri jó néhány munkáját. Még akár a Pál utcai fiúkat is. Az Isten hozta õrnagy úr pedig etalon a vígjáték készítésben, tehát Fábri sokoldalú tudott lenni, még ha kicsit meg is volt kötve a keze. Irodalmi alap kell? Tessék, itt van, Molnár, Sántha, Örkény, remekmûvek.
Jó éjt.
Válasz
10/10
-greghouse- 2013 júl. 15. - 00:55:16 10/10
(21/48)
Köszönöm az értékelést, egyébként Fábrit én is majdnem elírtam, csak gyorsan utána néztem (a felvidéki magyar költõ, Fábry Zoltán neve y-nos), szerintem bocsánatos bûn, ha valaki itt elüt valamit. Ez egy írott kávéházi beszélgetés. (Ellentétben a Hír24 nevû portállal, amely ma vastagbetûs címben "nyavaját" írt.... "profi" újságíróknál azért, ha már nem is tudnak helyesen írni, talán elvárható lenne, hogy legalább azt a nyamvadt helyesírás-ellenõrzõ alprogramot kapcsolják be, ami aláhúzná a hibásat... ez nyilván nagy elvárás néhány mai "profi" újságírótól. Tisztelet a kivételnek, természetesen.)
...Még annyit, hogy azt hiszem, a mi korosztályunknak (Tiberiot is ideértve, így ötven körül már nem gondolom, hogy hazudik az ember a koráról, mert minek), tehát nekünk azért mást jelentett mint a Jim Carrey grimaszkomédiákon felnõtt tiniknek.
...Én legalábbis még tanultam ("középiskolás fokon" is) bizonyos Filmesztétika nevû tárgyat. Sajnos persze teli volt olyan filmekkel, amelyek vagy teljesen érthetetlenek, vagy teljesen elérhetetlenek voltak akkoriban (pl. Bunuel), vagy mindkettõ. Jancsót agyondicsérték, én nem mondom, hogy nem jelentõs a munkássága, mert a filmnyelve tényleg az, de a Szerelmem Elektra már egyértelmû blöff volt, ahogy ezt késõbb Hernádi ezt be is vallotta, aztán a többi még nagyobb blöff.
...Fábritól pedig emlékeim szerint jóformán csak a Húsz órát emlegették. Még késõbb is olyan "nem rossz" megítéléseket kapott akár az Ötödik pecsét vagy a Magyarok is, és - olvasom - saját forgatókönyveit mind visszadobták, csak irodalmi anyagok feldolgozására kapott "engedélyt". És azt csinálta, amit Weöres Sándor és Zelk Zoltán akik szintén nem jókedvükben írtak gyermekverseket, hanem mert csak ezt volt szabad, tehát Fábri is azt csinálta, hogy ha ezt szabad, akkor ezt csinálom, de ezt megpróbálom a legjobban, ami tõlem telik. (Ahogy Weöres és Zelk is mûvészeti magasságban és mégis gyermeki tisztaságban írták a verseiket).
...Akkoriban Jancsót futtatták, késõbb Szabót, a három T-bõl õk támogatottak voltak, Fábri és Bacsó tûrtek (sõt a Tanú tiltott tíz évig (hinnye de szép alliteráció...:-) ), tehát azt akarom mondani, hogy nekünk teljesen érthetõ, hogy most mást jelent, mint tinédzser fejjel. És ez így van jól. Megette a fene, amelyik minden nézéskor ugyanazt jelenti a nézõnek, és másodszor már nem tud újat adni...
No tényleg jó éjszakát.
Válasz
lopata 2013 júl. 15. - 00:46:23
(20/48)
Örülnék, ha megmagyarázná, amit írt. Mitõl áll meg az esze?
Válasz
10/10
-greghouse- 2013 júl. 15. - 00:41:47 10/10
(19/48)
Csak még egy adalék ("mellesleg"): Koncz Gábor pár napja, július 8.-án töltötte be a 75. életévét.
Isten éltesse sokáig! (Amilyen kemény ember, mindenkit túl fog élni.)
Válasz
lopata 2013 júl. 15. - 00:41:07
(18/48)
Úgy látszik, rosszul fejeztem ki magam. Azzal, hogy gregehouse-nak azt írtam, hogy az õ beírását olvastam különös örömmel, azt kívántam kifejezni, hogy õ írt leginkább a szívembõl. Vele értettem leginkább egyet. De természetenalsen nagyon örültem az Ön hozzászólásának is. Azért viszont elnézést kérek, hogy rosszul írtam, -y- Fábri nevét.
Válasz
10/10
-greghouse- 2013 júl. 15. - 00:32:21 10/10
(17/48)
Igen...annak idején én is másként láttam ezt a filmet. Az is igaz, hogy a bemutatásakor kicsit agyonhallgatták, csak miután az Oscar jelölést megkapta, akkor lett amolyan "tûrt" film. Nem volt ez soha olyan borzasztóan ellenzéki valami, csak egy nagyon szép film egy maréknyi egyszerû, tudatlan magyar összefogásáról, egyszerû világlátásáról, arról, hogy mindig, minden körülmények közt próbálták magukat megõrizni. A németek sem voltak sátánok, és a magyarok sem voltak partizánok.
...még most is elõttem van a film néhány jelenete, hogy mennyire nem értik, mi is történik a világban, de nem is akarják érteni. Képi világ (Illés György mestermunka) halottat csak ablakon keresztül látnak, másikat (a hadifoglyot) a szekér (munka) fölött átnézve, az egyetlen halott, akihez közel kerülnek, Ábris, a sajátjuk.
...És furcsamód, mikor hazaérnek és a kocsmában beszélgetnek, a német gazda fiáról is úgy beszélnek, olyan sajnálattal, mint a saját Ábrisukról, pedig soha nem látták. Aztán elmennek a háborúba, mert "menni muszáj."
Jó éjszakát.
Válasz
10/10
-greghouse- 2013 júl. 14. - 23:50:02 10/10
(16/48)
Kösz a kiegészítést, én is tudom, hogy a Tanú Bacsó Péter, valahogy becsúszott.
Nagyon megrázó és nagyon szép film ez, pedig egyszerû történet. (Érdemes tudni, hogy itthon a kritika fanyalgott rajta, miszerint rosszízû magyarkodás lett volna, közben a legjobb idegennyelvû film Oscar díjára jelölték Amerikában, bár nem kapta meg. Legalább annyira megérdemelte volna, mint Szabó Mephistoja.)
...Én úgy látom (és természetesen mások máshogy láthatják a filmet), hogy valóban van benne nemzeti öntudat, bár ezt Fábri nagyon ügyesen csomagolja be a már-már ellenszenves Fábián András figurájába. Magyarokról szól ez az egyszerû történet, és gondolom, a mai pergõs csihipuhi akciófilmeken felnõtteknek talán "lassú".
...És úgy tud nagyon magyar lenni, hogy nem lenget árpádsávos zászlót, nem melldöngetõ, mégis torokszorító.
Az én olvasatomban ez egy maréknyi egyszerû, javarészt tudatlan magyar parasztember kínkeserves küzdelme a fennmaradásért, a túlélésért. Miközben a világtörténelem zajlik, háború van, katonák, hadifoglyok jönnek és mennek, ezek az emberek görcsösen ragaszkodnak a maguk kis apró világához. Mikor megkérdezik Fábián Andrást, hogy "kik harcolnak a háborúban", csak annyit tud, hogy "hát a népek." Hitler meg "valami katonaember." Halvány fogalmuk van csak arról hol vannak, valahol Németországban, mikor bemennek egy kisvárosba, azt hiszik ez Párizs. Nem tudják pontosan mi zajlik. Teszik a dolgukat ugyanúgy, mint otthon, mert meg kell élni, "mert menni muszáj" (Fábián András), no meg hogy megússzák a behívót. Ragaszkodnak apró értékekhez. A halottat el kell temetni, templomba menni kell, a francia hadifoglyoknak adnak enni, ahogy a lengyel asszonyok is odaadják nekik ami kis kincsük van (mert a cigaretta nagy kincs a háborúban).
...És ebben a filmben nincsenek fekete-fehér figurák. (Talán ezért nem tetszett az akkori magyar hivatalos kritikának.) A német "gazda" nem egy kegyetlen náci, nagyon jó ember, sõt, Breuner gazdatiszt is jó ember, teszi a dolgát, próbálja betartatni a szabályokat, õ sem csinál mást, mint próbálja az apró értékeket megõrizni, és túlélni ahogy tudja.
...S amikor a német gazda felajánlja nekik, hogy ott maradhatnak, házat és földet kaphatnak (ma már sokan nem tudják, micsoda hatalmas ajándék volt ez akkoriban egy zsellér családnak), nem fogadják el, hazamennek. Miért? Mert "várnak otthon" (Dániel). Azt is nyugodtan fogadják, mint kimért sorsot, hogy megkapják hárman a SAS behívót amint hazaérnek, és Fábián András kezdeményezésére a Szózatot éneklik mikor háborúba indulnak: "..áldjon, vagy verjen a sors keze, itt élned és meghalnod kell."
...Fábiánné egyetlen apróságot hoz Németföldrõl, egy német nyelvû szentképet, amit nem is ért.
Errõl szól a film, ragaszkodás az apró értékekhez minden körülmények közt, maroknyi magyarnak összetartani, és a Szózat soráról: "itt élned és meghalnod kell".
...Én ezt látom. S ebbe nem kell sem többet, sem kevesebbet belelátni, ez érték önmagában.
Muszáj volt leírnom, még ha senki el sem olvassa.
Válasz
lopata 2013 júl. 14. - 23:37:01
(15/48)
Köszönöm, ez teljesen kiment a fejembõl. Azért színészként Fábry szerintem nem hasonlítható a rendezõhöz...
Válasz
lopata 2013 júl. 14. - 23:22:10
(14/48)
Már nekem sem tetszik. Hogy ezek a balekok hazajöttek ebbe az országba, ahol lám, ez várt rájuk. Nem a SAS-behívóra gondolok, hanem arra, hogy néhány évtized múlva az értelmiség egyik nagy szellemi teljesítményévé válik a magyarságon való gúnyolódás.
Válasz
drProktor 2013 júl. 14. - 22:51:45
(13/48)
ÛNekem nem tetszik.
Pedig magyar vagyok.
Válasz
lopata 2013 júl. 14. - 22:12:12 Előzmény -greghouse-
(12/48)
Örömmel olvastam a hozzászólások többségét, de leginkább az Önét. Szinte mindennel egyetértek, külön köszönet a Bizalomért, szerintem is jobb film a Mephistonál. Talán annyival még kiegészítem, hogy Fábri az én számomra egyértelmûen a legnagyobb. Azt nem tudom, a TAnú hogy kerül ide, Fábry filmjei közé, viszont én megemlítem még az Utószezon, a 141 perc a befejezetlen mondatból és a Hangyaboly címû filmeket. Egyszerûen hibátlanok, csodásak! Jó lenne, ha a tévében ezeket is mutatnák.
Válasz
10/10
-greghouse- 2013 júl. 14. - 13:29:59 10/10
(11/48)
Így van... õk a legnagyobbak. (Bár megjegyzem, Szabó munkái szerintem hullámzóbbak. Oscar ide vagy oda, szerintem a Bizalom c. filmje jobb, de ez ízlés dolga.) Fábri Ötödik pecsétje, és ez a film is a legjobb magyar filmek közé tartoznak. Fábri szerintem egyenletesebben jó, Hannibál tanár úr, Dúvad, Édes Anna, Isten hozta õrnagy úr (szintén minden magyar filmek egyik legjobbja), Húsz óra, a Tanú, ez a film és a folytatása (pontosabban elõzménye, mai divatos angol szóva "prequel"), a Fábián Bálint találkozása Istennel, mind tananyagok. Ha kell tud lírai lenni, drámai, de nagyon színvonalasan humoros is. Fábri volt a legnagyobb.
Válasz
megjottem 2009 nov. 18. - 17:57:09
(10/48)
A filmet még nem láttam. A könyvet (Balázs József: Magyarok), ami alapján a film készült, olvastam.
Ha olyan a film, mint a könyv, akkor remekmû.
Különösen kedves szívemnek, hiszen azon a környéken nõttem fel, ahonnan a szerzõ származik, s erre utalások is vannak a könyvben.
Válasz
feketevipera 2009 márc. 16. - 20:26:11
(9/48)
Fábrihoz méltó, nagyszerû film. Jó a forgatókönyv, a rendezés, az operatõri munka, nagyszerû színészek sorakoznak fel. Láthatjuk az egyszerû magyar paraszt túlélési ösztönének számos megnyilvánulását, azt, hogy a jobb élet reményében önmagát is képes kizsákmányolni. Viszont a magyar paraszt emberséges is, szolidáris a hadifoglyokkal. Mély filozófiai tartalom is van a filmben: pl. a hazaszeretet, a halottak tisztelete stb. És az egyik idõs paraszt néhány mondatban összefoglalja a magyar sorsot: a magyar sosem gyõzött, és aki a magyarral összefog, az vereséget szenved. A film végkicsengése pedig az, hogy a háború elõl nem lehet elmenekülni, az mindenkit utolér - vagy így, vagy úgy. Az álomjelenet pedig egyszerûen hátborzongató, a tiszta fehér fény ellenére félelmetes.
Válasz