Programkereső

Téma: Kódjátszma

Spoiler
biffco 2017 szept. 24. - 23:19:56 Előzmény LajtaJ
(108/128)
szerinted is turing azért csinálta a gépet hogy "hmmm basszunk ki magyarországgal csatoljuk el tölük a területeket ugyhogy megcsinálom most ezt a kodfejtö gépet, meg a komplett sémát mögé "
vagy pl einstein is azért találta ki az e=mc2 marhaságot mert "hmmm irtsuk már ki a japánokat atombombával, ugyhogy most felfedezem a realtitiváselméletet"?
szerintem is.
Válasz
okaokax 2017 ápr. 21. - 20:53:37 Előzmény LajtaJ
(107/128)
Lehet, hogy neked jobb lett volna Hitler gyõzelme, a normálisan gondolkodó magyar embereknek nem.
Válasz
offtopic
tombenko 2017 febr. 12. - 23:36:15 Előzmény LajtaJ
(106/128)
Ezzel sokan mások is így vannak.
Válasz
elemes 2017 jan. 07. - 00:14:41
(105/128)
Visszacsatoljuk Trianont is!
Válasz
LajtaJ 2017 jan. 07. - 00:03:45 Előzmény tombenko
(104/128)
Magyar vagyok, ezért Trianon óta nem tekinthetem igazságosnak a határokat!
Válasz
tombenko 2016 dec. 31. - 19:08:16 Előzmény LajtaJ
(103/128)
Igazságosabban, persze... Már akinek.
Válasz
LajtaJ 2016 dec. 25. - 00:44:43
(102/128)
A film ismertetõjében az olvasható, hogy \"aki nélkül ma lehet, hogy egészen máshogy nézne ki Európa és a világ térképe\".

Hát a világnak, benne fõleg nekünk magyaroknak valóban sokkal jobb lenne, ha másképpen, igazságosabban nézne ki Európa térképe, hiszen többek között az ilyen Alan Turing-féle köcsög Sztálin rajongóknak (cambridge-i négyek bandája) is köszönhetõ, hogy a II. világháború után még súlyosabb formában (újabb három falut elvettek tõlünk Pozsony határában) ránk kényszerítették Trianont.
Válasz
btz1983 2016 dec. 03. - 20:01:17
(101/128)
M néztem meg ezt a filmet. Nagyszerû film volt. Bár megtörtént eseményen alapul, nem hiszem, hogy minden így történt valójában. 9 pontot adok rá!
Válasz
pb69 2016 nov. 01. - 15:59:44
(100/128)
Jó kis film ez, nagy kár, hogy nem lett még jobb, noha a lehetõség megvolt benne. A sztori jól felépített és érdekes, a karakterek jók, a színészi teljesítmények kiválók. Több témában is van mondanivalója és elgondolkodtató. Szóval alapvetõen tetszett, mégse mondanám kiemelkedõnek, mert sikerült pár olyan sablont beleerõltetni, ami visszahúzza az egészet.
Fõképp Turing a problémás, pontosabban az õ ábrázolása. Ez nem egy életrajzi dokumentumfilm, nem az a baj, hogy nem teljesen valósághû. A sztori egyes motívumait lehet másképp súlyozni, a kevésbé jelentõs mellékszereplõk dolgait mindenfélével fûszerezni, így szórakoztatóbbá, érdekesebbé, drámaibbá, úgy általában filmesebbé téve az alkotást. De ha már egyszer az egész film (játékfilm mivolta mellett is) középpontjában egyetlen ember áll, akkor õt illene valósághûbben bemutatni, elvégre ez adná a lényeget.

SPOILER!
Nem tudom miért kellett megint elõhúzni ezt az autista antiszociális tudósképet. Szerintem az ilyen filmeknek pont az lenne a lényegük, hogy közelebb hozzák az emberekhez a Turinghoz hasonló zseniket, de megint inkább a hétköznapi "halandók" számára érthetetlen csodabogárként mutatják be a fõhõst.
Miért kéne egy zseniális matematikusnak ennyire sótlannak lennie, aki nem érti a poénokat és iróniát, sõt nehezére esik az átlagemberek szavait is értelmezni? Miért rúgna bele egy ilyen ember az elsõ adandó alkalommal az amúgy szintén rendkívül tehetséges kollégáiba, vagy miért akarna tök egyedül dolgozni, teljesen elzárkózni a csapatmunkától?
Attól még, hogy valaki egy adott terület kiemelkedõ agya, nem kéne nehezére esnie, hogy a hétköznapi szitukban normálisan viselkedjen. Mondjuk meg tudjon inni egy pohár sört... Vagy hogy ne kezeljen úgy egy általa épített gépet, mintha egy élõlény lenne, aki a legjobb barátja...

A másik komolyabb problémám a befejezés volt. Azért az, hogy Turingot az érdemei ellenére meghurcolják, elítélik, kényszerkezelésre utasítják, majd öngyilkosságba kergetik, az talán többet érdemelt volna pár kiírt és narrált mondatnál. Szerintem hatalmas kihagyott ziccer, hogy a halála már nem fért bele a filmbe, nekem így komoly hiányérzetem támadt.
Ha már a gyerekkori traumáit és elsõ szerelmét ilyen mélységben taglalták, akkor a halálának is juthatott volna játékidõ. Ha a valóság nem elég, abba lehetett volna hollywoodi drámát tölteni, temetéssel, a többiek reakcióival. Valamely szereplõ felháborodhatott volna, hogy ez egyáltalán megtörténhetett egy ilyen emberrel, ill. hogy mennyire értelmetlen és méltatlan az egész.
Válasz
Gerion 2016 szept. 28. - 13:32:05 Előzmény Jettero Heller
(99/128)
https://en.wikipedia.org/wiki/Joan_Clarke
Válasz
LajtaJ 2016 szept. 28. - 02:02:41
(98/128)
A kis köcsög megérdemelte a sorsát!
Többek között az õ és a többi amerikai, angol idiotizmusának is köszönhetõ, hogy a véreskezû Sztálint támogatva, a kommunisták megszállhatták egész Kelet-Európát, valamint Magyarországot is
Válasz
tvhangya 2016 aug. 18. - 23:15:33
(97/128)
Sziasztok! Bocsi, de valamit nem értek. 1951-ben mi a fenén dolgoztak még az Enigmán Manchesterben? Vagy valamit kihagytam??? Nem '41-rõl van szó? Mert utána mutatják a tengeralattjárókat... 1951-ben már nem mentek német tengeralattjárók Anglia felé. Tényleg bocs, ha valamit félrenéztem, de kétszer is kiírták az '51-et. Nem értem...
Válasz
10/10
Nira1900 2016 júl. 31. - 15:58:28 10/10
(96/128)
SPOILER lehet benne ****

Nekem tetszett, és tudatosult az is, hogy nem dokumentum-, hanem játékfilmet nézek. Lehet, hogy voltak valószerûtlenebb részek (bár szerintem a kifogásolt jelenetek többségét néhányan nagyon okosan megmagyarázták), nem érdekel, nekem kerek volt így.

Azt hihetnénk, az orosz kém-vonal lesz a végén az, ami Turing vesztét okozza, erre éppen a homoszexualitás...
Szépen köszönték meg a zsenijeiknek a munkát az angolok... De csodálkozni nem lehet, hiszen korábban pl. Oscar Wilde-ot is tönkretették emiatt. :(
Válasz
10/10
end33 2016 júl. 12. - 18:04:17 10/10
(95/128)
Régen láttam már ilyen szinvonalú színészi játékkal megoldott fõszerepet. Benedict Cumberbatch fantasztikusan játszott, szerintem minden ellenkezõ véleménnyel ellentétben, végig élvezhetõ és jó film.
Válasz
9/10
Jettero Heller 2016 máj. 07. - 18:17:48 9/10
(94/128)
Nagyon emberi történet volt, és ezt nagyon szépen ábrázolták.
Touring története sokkal emberibb, mint John Nash-é. Ebbe a rengeteg titkolózásba csoda, hogy nem golyózott teljesen bele.
Nagyon megérintett, mert azt ábrázolja, hogy mennyit jelentenek az emberi kapcsolatok. A rendkívüli emberi tettek sokszor nem azonnal, hanem csak utólag kapnak elismerést - vagy akkor sem. Mégis voltak ilyenek.
A nõi szál furcsa nekem, gyanús, hogy csak a filmben történt így. Majd utána olvasok, ha létezik errõl történeti anyag. 9/10
Válasz
moxika 2016 febr. 13. - 15:53:27
(93/128)
Bármi bárhogyan is volt. Nekem a film után hányingerem lett. Ez pedig azt jelenti, hogy a film hatással volt rám. És ezt nagyon komolyan mondom, ezek elismerõ szavak. Hogy mitõl? Nah azt nem sorolom, de nekem az ereimbe vágott ahogy a világ ekkor mûködött és ezt remekül, nagyon drámaian küldték át a filmmel. Mindenki a maximumot nyújtotta ebben a filmben, jól van itt minden megcsinálva, tessék csak nyugodtan megnézni.
Válasz
7/10
fantyoyo 2016 jan. 27. - 15:10:57 7/10
(92/128)
ahogy itt is említette valaki, valóban nagyon béna a film szerint megoldás, amely természetesen a lehetséges legutolsó pillanatban pattan ki. a jelenet feltûnõen emlékeztet arra, ahogy egy másik hasonló film hasonló karakterû hõsének, john nash-nek megvilágosodik a csodálatos elméje. egyáltalán, a két film között bántóan erõs a hasonlóság, gesztus szinten még a fõhõs autisztikus ábrázolása is. mindkét film mentségére legyen mondva, hogy a csúcs matematika problémáit elég nehéz filmen könnyen fogyasztható módon tálalni, de azért tény, hogy lehetne kevésbé arra törekedni, hogy még egy mûkörömszalon alkalmazott számára is érthetõ legyen.

különben pedig a történet, és a fõhõs tragikus sorsa feltétlenül filmre kívánkozik, s ahogy az itteni vélemények egy része is mutatja, a meleg emberrel szembeni elõítéletek máig alapot szolgáltatnak arra, hogy újabb és újabb mûvek foglalkozzanak a mássággal.
Válasz
Peppo 2016 jan. 01. - 11:19:05 Előzmény csabaga
(91/128)
Igen, néha bejön, sokszor meg nem. Bár 1940-ben ehhez azért sokkal több kellett, mint hogy a németek kikerüljék a Maginot vonalat. Ott a franciák elkúrtak még néhány dolgot, ahogy az azt megelõzõ években is hibát hibára halmoztak.

A Csendes-óceánon meg nem volt más választásuk. Ha bombázókat akartak küldeni, és melléjük vadászfedezetet is, továbbá gondoskodni akartak az utánpótlás biztonságáról és a felderítésrõl, akkor kellettek az útba esõ repterek. Még ha õk nem is használták mindet, azt azért biztosítaniuk kellett, hogy a japánok se tehessék.
Válasz
csabaga 2015 dec. 30. - 16:24:19 Előzmény Peppo
(90/128)
A nagy és váratlan gyõzelmek pont ennek az elvnek a figyelmen kívül hagyásával születtek.Pl.a németek gyõzelme a franciák ellen 1840-ben.
Bár ott a végén csak megállították a páncélosokat(a német parancsnokság),ez alkalmat is adott az evakuációra a szövetségeseknek.
Válasz
Peppo 2015 dec. 27. - 01:26:06 Előzmény csabaga
(89/128)
Ugyanazért, amiért szárazföldön elfoglalják az útba esõ erõdöket, városokat, stb. Nem szerencsés, ha az átvonuló sereget/flottát, vagy ami még rosszabb, az utánpótlást szállító konvojokat oldalba kapja az ellenség, aki elõbújik az erõdökbõl miután unatkozni kezd.
És azért is, mert a Japán elleni invázióhoz kellettek nehézbombázók, amelyek megpuhítják a védelmi vonalakat, lebombázzák az infrastruktúrát stb. Azokat meg nem indíthatták a repülõgép-hordozókról, csak kiépített repterekrõl, ezeket viszont el kellett foglalni. És ha lehet, minél közelebb a célponthoz, mert azért ezeknek sem volt végtelen a hatótávolsága.
Válasz