Programkereső

Téma: Jane Eyre

Spoiler
Anditos 2012 jún. 30. - 21:25:09
(63/123)
Az egyik legnagyobb könyvélményem, szinte mindegyik filmadaptációt láttam. Még az 1941-es Orson Welles félét is, amiben korának ünnepelt szépsége Jane Russel játszotta Jane Eyre-t szépen kisminkelve, a második világháború idején divatos frizurával. Nem sok köze volt a regényhez. Nekem a Zeffirelli-féle változat a legkedvesebb, ott volt Jane kellõen fiatal és "csúnya", Rochester pedig kellõen öreg és egyáltalán nem jóképû.
Ez a változat nem olyan rossz, bár a szereplõk kinézete nem hû a regényhez, ez nagyon zavaró és csalódás. Tulajdonképpen az elõttem szólók már megírták hogy mik a hibái a filmnek, és egyet is értek velük, de legyünk elnézõek, ebbõl a könyvbõl nehéz tökéletes filmet készíteni. És talán egy nõi rendezõnek jobban sikerülne. :)
Amit nagyon sajnálok, hogy egyik feldolgozásban sem tartják érdemesnek bemutatni a jós cigányasszony jelenetét, pedig azt szívesen megnézném már egyszer. :-)
Válasz
Cameron66 2012 máj. 25. - 19:41:52
(62/123)
Nekem sokkal jobban tetszett, mint a többi verzió. http://blogolok.ingyenblog.hu/?p=163
Válasz
1/10
niknikk 2012 ápr. 09. - 04:17:41 1/10 Előzmény sanderb
(61/123)
Egyetértek. Kettõjük kapcsolatának semmi súlya,

*****SPOILER*****

az egyik pillanatban még közömbösek egymás iránt, a következõben pedig szerelmesek. A kornak megfelelõ illemszabályokkal sem törõdött túl sokat se a rendezõ, se a forgatókönyvíró. Csattannak a csókok, a lány hálóruhában rohangál az udvarban, de fél szemmel még Mr. Rochester öltözködésének is szemtanúi lehetünk. A történet végére sem egészen így emlékszem...

*****SPOLER VÉGE****

A színészi játék jó, legalábbis Fassbender alakítása mindenképp. Wasikowska kapcsán nem vagyok meggyõzõdve ugyanerrõl, bár lehet, csak hogy a rendezõ dirigálta rosszul.
A szinkron valóban katasztófális.
Számomra egyszernézhetõ, talán eredeti hanggal nem ilyen csapnivaló.
Az már csak hab a tortán, hogy érzésem szerint Charlotte Brontë nem éppen ilyen külsejû szerelõket álmodott meg. A '96-os változatnak a nyomába sem ér.
Válasz
7/10
sanderb 2012 márc. 25. - 19:33:49 7/10
(60/123)
A könyvhöz képest sekélyes feldolgozás, a '96-os adaptációhoz képest nyers, semleges hatású. Mia alakítása értékelhetõ egyedül, de õt meg agyonvágta a szinkron. Sajnálom, de szerintem ez nem tett hozzá az eddigi Jane Eyre filmográfiához semmit. 10/7
Válasz
Pheithó4 2012 márc. 04. - 10:54:02 Előzmény Elena*
(59/123)
Ez az a "mû" amit rengetegféleképpen lehet értelmezni. Lásd a feldolgozásokat és itt a véleményeket is, amik azért, ha jobban megnézzük nem is különböznek annyira... Egy könyv újraolvasásakor, egy film újranézésekor új és új élményekkel gazdagodom, mert másképp látok, eltelt X év, másra vagyok fogékony... Ettõl, pont ettõl jó/klasszikus egy könyv, egy film, hogy ennyire más dolgokat látunk benne...
Válasz
Elena* 2012 febr. 28. - 22:22:21 Előzmény parpadlin
(58/123)
Igen, tényleg érdekes, hogy ennyire máshogy látjuk, de azért ha õszinték akarunk lenni, ez nem az a mû, amit rengetegféleképp fel lehet fogni, értelmezni. Szerintem jó és stabil alap, készültek ebbõl a történetbõl más jó történetek, filmek (ha jól tudom, pl. a Rebecca is egy Jane Eyre sztori, ami persze azért önálló, a kiindulópont éppcsak felsejlik, illetve ami most beugrik, az egy elég B film, de annak idején nagyon szerettem, a Felhõvalcer), de a mondanivalóját túlságosan nem lehet másként értelmezni. Szerintem nem annyira furcsa, hogy Bronte nem merte felrúgni a konvenciókat, ezt akkoriban férfi írók sem nagyon tették meg az 1800-as években, ha igen, az botrány volt. De ettõl függetlenül nagy újítás volt, részben épp amiatt, amit te is írtál.
Egyébként nincs bajom a feldolgozásokkal, sõt, abszolút egyet értek, lehet rágni a gumicsontot, csak nem mindegy, melyik történettel kezdünk, illetve hogyan nyúlunk hozzá.
Válasz
Tilla 2012 febr. 28. - 20:53:25
(57/123)
S ne feledjük, hogy a Könyv megjelenésekor nem a szerelmi történet miatt keltett feltûnést, hanem, mert abban a korban új volt, hogy egy nõ nem tárgya, hanem alanya a mûnek. Hogy önálló, öntudatos, nincs rászorulva Rochester gondoskodására, sõt nem is fogadja el. És nagyon fontos, hogy milyen úton, milyen körülmények között jutott el a hõsnõ a szerelemig, s ebben is önmaga marad, nem oldódik fel személyisége az erõsebb egyéniségû Rochester hatására.
Válasz
10/10
parpadlin 2012 febr. 28. - 18:14:40 10/10 Előzmény Elena*
(56/123)
SPOILER-t tartalmaz!

Nagyon érdekes, ahogy a fórum kapcsán kiderül, az alaptörténetet mennyire máshogy látja mindenki, és ennek megfelelõen a filmet is. Amit írtál, nagyon érdekes vélemény. Viszont elgondolkodtató, hogy Bronte végül is nem merte felrúgni a társadalmi konvenciókat, hiszen Jane és Mr. Rochester azon az áron jönnek össze a végén, hogy Jane-t gazdaggá, Rochestert pedig özveggyé teszi és megnyomorítja, tehát a kettejük között lévõ társadalmi különbséget és akadályokat megszünteti. Ez a film valóban új szemszögbõl mutatja be a mûvet. A regény elég komplex és sokszínû ahhoz, hogy több, különbözõ szemléletû feldolgozást is elbírjon. Azt hiszem, a következõt meg az utána következõt is örömmel meg fogom nézni.
Válasz
Elena* 2012 febr. 27. - 21:18:16
(55/123)
Azzal egyetértek, hogy más, mint a többi. De, hogy jó lenne, azzal nem. Totálisan ki van herélve az egész könyv, a karakterek. Én ezt a könyvet nem tudom úgy tekinteni, mint egyszerû szerelmes történetet, mert nem az. A szerelem nem elsõ helyen áll, és ha valaki így állítja be, akkor csak a neveket használta fel a történetbõl, a lényeget kinyírta.
Nyilván olvastad a könyvet, tehát pontosan tudod, hogy Rochester nem volt szép, sõt! Még Toby Stephens is egy szépség ahhoz képest, ahogy Bronte leírja õt. Fassbender egy bájgúnár ehhez a szerephez, Mia W. meg túlságosan ártatlan, ami szintén hibás beállítása a filmnek. A könyv ereje nem abban rejlik, hogy milyen szép a szerelem, hanem, hogy két teljesen ellentétes egyéniség (mondhatni a jó és a rossz, vagy a tisztaság és a rothadás), akik súlyos terheket cipelnek a hátukon képesek úgy egymásba szeretni, hogy még a szigorú társadalmi konvenciókat is felrúgnák (ki így, ki úgy). Minden intõ jel, minden akadály ellenére szenvedélyesen alakul a kapcsolatuk, és nem csak cseppenként adagolódik a szerelem, hanem nagyon is testi jelleget ölt néhány ponton. Persze ízlések és pofonok, de szerintem ez egy méltatlan feldolgozás. Unalmas, vontatott, semmi olyasmi nem volt benne a képeken kívül, ami kicsit is megsajdította volna a szívemet. Borzasztó kevés volt ez, még egy egyszerû szerelmes filmnek is. A rendezõ vagy túl fiatal ehhez a sztorihoz, vagy semmit nem értett meg belõle. Szerintem a feldolgozások lényege nem az, hogy úgy gyúrjunk egy történetet, ahogy a saját szánk íze kívánja. Nem lehet bizonyos dolgoktól elrugaszkodni, mert akkor az már nem az adott történet, hanem csak egy átköltés hasonló nevû szereplõkkel.
Feldolgozás azt jelenti, hogy az adott sztorit egy más nézõpontból láttatja (akár másik korba helyezi a történetet, akár valami nagyon más szituációt állít be, mégis alapvetésként megmarad a mondanivaló stb), és megpróbál valami többet, valami olyan vonást adni a rendezõje, hogy tudható legyen, ez az õ véleménye, az õ hitvallása, akármije. ebben a feldolgozásban csak a lényeget vette ki a rendezõ, így nem maradt semmi, csak az üres lufi, szép képek, szép szereplõk, steril párbeszédek. A rendezõ véleménye számomra annyi, hogy butítsuk le Bronte zseniális könyvét egy olyan szerelmes történetté, amely bárhol, bárkivel megeshetne.
Mindegy egyébként, egyszer érdemes megnézni, és persze valszeg sokaknak tetszik, fog tetszeni, mert sokaknak elég az, hogy Fassbender ahhh, de jóképû és szép férfi, W. pedig az Aliz-ban is milyen jó volt, és illenek is egymáshoz stb. Mindenki döntse el, mi tetszik. Köszöntem a figyelmet!
Válasz
Pheithó4 2012 febr. 27. - 17:59:07
(54/123)
Olvastam a könyvet, láttam a BBC-s feldolgozást, ami tényleg ragaszkodik a regény minden mozzanatához és hitelesen vissza is adja a hangulatát. Ez a 2011-es adaptáció (amit csak azoknak ajánlok megnézésre, akik már olvasták, látták...)viszont merészen bánik a karakterekkel, történésekkel egyaránt. Más mint a többi! Ez a fiatal rendezõ nagyon különleges látásmóddal rendelkezik... A színészek pedig pontosan beleillenek ebbe az egész újragondolásba...
Válasz
Elena* 2012 febr. 27. - 11:03:45
(53/123)
Nagyon gyenge film, bár tagadhatatlan, hogy képileg csodálatos. A fényképezés, a díszletek és a hatáskeltés remek, az összes feldolgozás közt talán a legjobb, de a színészek csapnivalóak, Fassbender is, bármilyen kiváló egyébként más filmekben.
A regénybeli Rochester egy csalódott, durva, kiégett ember ugyan, aki "megverten" él magányos kastélyában azzal a tudattal, hogy mindent elrontott, amit el lehetett (kvázi vége az életének), de a mélyben ott szunnyad a tûz, a szenvedélyessége (részben ezért vonzó mégis, mert egyébként csúnya férfiként írja le Bronte), melyet Jane szít föl a megjelenésével. Jane Eyre, aki nem fél a férfitól, hanem a gyerekkorában átélt élmények és eredendõ, természetes tulajdonságai miatt egyenrangú félként tekint a ház urára, és ezt minden szempontból tudtára is adja. Jane nem egy kis virágszál, mint Mia W., hanem bár vékonyka és csúnyácska, de talpraesett és vonzó személyiség, aki tisztában van a külsejének hiányosságaival, ám azzal is, hogy csak azért mert árva, mert nincstelen, még igenis értékes ember, akivel nem lehet játszadozni (ezért nagyon erõs az a jelenet, amikor Rochester és Jane a kertben beszélgetnek, és Jane azt hiszi, Rochester elveszi az Ingram lányt). Én egyik a filmben szereplõ karakterben sem véltem felfedezni ezeket a vonásokat, és mekkora csalódás volt a kerti jelenet!
Az én véleményem az, hogy Toby Stephens-nél jobb Rochester nem lesz (William Hurt ugyanolyan rossz választás volt erre a szerepre, mint Fassbender), ugyanis az õ arca/játéka sugározza legjobban azt a fajta nyerseséget, temperamentumot, elemi vonzerõt, de fõleg SZENVEDÉLYT, ami a könyvben annyira magával ragadja Jane-t és az olvasót is. Egy Fassbender-szerû színész egyszerûen nem elég karakteres ehhez a szerephez. Nem elég vad hozzá. :)
Tobey Stephens és Ruth Wilson között izzott a levegõ, apró mimikai játékok, a szemek rebbenése, a mozdulataik és egyebek miatt végig megvolt a ember érzése, hogy ez a két ember egymásnak lett rendelve. És ez független attól, hogy a BBC sorozata több részben adott lehetõséget nekik, hogy kibontsák a szerepeiket. Hiszem, hogy mozifilmben ugyanilyen jól mûködtek volna. Ez a film nálam 10/6
Válasz
7/10
beo71 2012 febr. 26. - 20:44:26 7/10
(52/123)
Profi munka:tökéletes képek,korhû hangulat.de a legjobb a színészi játék.J.Dench-rõl nem érdemes beszélni,õ vérprofi.Fassbender és Wasikowska szenzációs,miattuk érdemes újranézni ezt a történetet.7/10.
Válasz
10/10
parpadlin 2012 febr. 26. - 15:53:34 10/10
(51/123)
Elõször azt hittem, unni fogom a sokadik Jane Eyre feldolgozást, de aztán magával sodort a film. Tény, hogy a BBC minisorozat teljesebb, hiszen ott több idõ is van a történet kifejtésére - talán a minisorozat az eddigi legmodernebb szemléletû feldolgozás. Viszont ennek a filmnek a hangulata magával ragadó, és a történet is kerek. Tetszett, hogy ennyire kidomborította a film a fõszereplõk közötti lelki kapcsolatot és szellemi egyenlõséget.
Válasz
frenchbullie 2012 febr. 24. - 09:30:48
(50/123)
Üdv! Off A napokban néztem meg (magam sem tudom hányadik alkalommal:-) a BBC-s Jane Eyre-t. Szerintem Toby Stephens felülmúlhatatlan Mr. Rochesterként. A történetet pedig igen profin összehozták a készítõk. De azért ezt a változatot is meg fogom nézni alkalomadtán.
Válasz
2/10
sugar3 2012 febr. 24. - 09:08:53 2/10
(49/123)
Talán ha elõtte olvastam volna már a könyvet és emiatt tudtam volna elõre, hogy mit kellene kifejeznie a szereplõk játékának - akkor TALÁN bele tudtam volna képzelni...

Ez azelsõ feldolgozás, amit láttam, de igazán csapnivaló. A színészi játékok szenvtelenek és kifejezéstelenek (kivéve a házvezetõnõ, aki hozza a szokott profizmusát). Mr. Rochesterrõl végig nem lehet tudni, hogy egy szadista kényúrt, vagy egy megtört embert akar-e eljátszani. De ugyanígy gyenge az operatõri munka és a zene is. Remélem, egyszer, más színészekkel majd sikerül jól filmre vinni a könyv történetét.
Válasz
Pheithó4 2012 febr. 22. - 11:17:33
(48/123)
A szereplõgárdából kimaradt/nem is értem/ Judi Dench - Mrs. Fairfax /házvezetõnõ/ nem egy elhanyagolható szereplõ, a színésznõrõl nem is beszélve!!!!!!
Válasz
Pheithó4 2012 febr. 22. - 11:14:31 Előzmény MM88
(47/123)
Teljesen igazad van. A film csodaszép. Szerintem aki nem olvasta még, ezután el fogja...
Válasz
9/10
MM88 2011 nov. 28. - 23:47:17 9/10
(46/123)
A könyvet 3-szor olvastam, minden filmet láttam, és nekem eddig egyértelmûen ez tetszett a legjobban!
Kifinomult, intelligens feldolgozás, végig, még a pozitív jeleneteknél is érzõdik valamiféle tragikusság, és ez nagyon jó, mert ez volt a regény sajátossága is. Persze nem lehet tökéletesen visszaadni az olvasmányélményt!
A fõszereplõnõ szerintem nagyon jó választás volt, nem szép, de mégis szuggesztív. A görcsös színészi játékot sem rónám fel Mia Wasikowskának, mert Jane is ilyen a könyvben: zárkózott, már-már merev.
A fanyalgóknak pedig annyit mondanék, hogy bazi nehéz jó filmet csinálni, hát még jó adaptációt!! Megjeleníteni vmit vizuálisan, ami azelõtt verbális volt, ez egy õrült nehéz átkódolást jelent.
Szerintem ezt a szakadékot a lehetõségekhez képest nagyon jól áthidalták.
Ja, és Jamie Bellért külön jó pont: jó színész, jó pasi, jó filmekben játszik! mindig öröm látni.
Válasz
8/10
Smonika 2011 nov. 19. - 11:19:42 8/10 Előzmény lambton
(45/123)
Igazat adok!
Szerencsére elõbb olvastam a könyvet, mint bármelyik fimet láttam volna. Szerintem nem is érdemes a próbálkozás, hogy filmre vigyék, mert annyira sajátságos a hangulata a könyvnek, hogy nagyon nehéz visszaadni valamit is belõle.
Nehéz és nyomasztó a történet, de ennek ellenére nem bírtam letenni. Nagyon érdekes stílus, nem is tudnám igazán jellemezni. Egyértelmûen érezhetõ belõle az írónõ zaklatott lelkivilága.
Válasz
8/10
Smonika 2011 nov. 19. - 11:13:32 8/10
(44/123)
Hát hát hát....

Többet vártam a filmtõl. Ez már a harmadik adaptáció, amit láttam, de egyiktõl sem voltam elragadtatva. Ezen kívül a Zeffirelli rendezést, és a minisorozatot láttam.

Talán azért nem tetszett igazán egyik sem, mert a könyv az egyik nagy kedvencem, és többször is elolvastam sok évvel ezelõtt. Kialakult bennem egy elég részletes kép a szereplõkrõl, a helyszínekrõl, a hangulatról, mindenrõl.
Természetesen nem azt várom, hogy a film tökéletesen adja vissza az én elképzeléseimet, de eddig mindegyik elég távol állt tõle.
Ebbõl is sok fontos rész és párbeszéd kimaradt, és a végét is összecsapták.
Valamint az sem tetszett, hogy ugrált az idõben.

Nem baj, most megint elõveszem a könyvet és újra átélem a saját verziómat :))
Válasz