Spiler
Szándékosan túl sok az ismeretlen változó a történetben. Ha legalább a fõszereplõ, mármint az, amelyiket legtöbbet látjuk, annak érthetõek lennének a tettei, akkor kialakulhatott volna egy Lynch-i hangulat, de ez így nekem nem jött be.

Érdekes megfigyelések, de amit itt felsoroltál, azok inkább a te szemléletmódodról árulkodnak. Nem lehet könnyû a barátodnak lenni.

teszek egy próbát vele, köszi

Ahogy néztem , az " Idõbûnök " cimû spanyol film járt a fejemben.Az is hasonlóképpen játszik az idõvel.Mindkettõ film nagyon bejött.Ajánlom mindenkinek.

nem volt rossz,Száraz Dénes nagy színész.

Mit jelent az a szó, hogy ratyi?

Ratyi film,nem estem tõle hanyatt.

hasonlóan látom én is.

Igen, Pest, sok minden árulkodik róla, de semmi konkrétum. Olyan forgatási helyszíneket választott a rendezõ, hogy az átlag pesti szinte egyikre sem ismeri fel (kivéve azokat, akik pont azon az úton járnak, pont abban a gyárudvarban dolgoznak), nekem csak egy volt ismerõs, a kelenföldi metró végállomás jellegzetes épülete a záró képsorokban.

Ami a megvalósítást illeti: a közelmúltban láttam néhány ilyen "szinte hibátlan" filmet, amelyeknek volt egy közös vonása. (Vagy közös hibája?) A "nagy" amerikai filmekben van egy olyan munkatárs, akit úgy hívnak, hogy látványtervezõ. Ez az ember foglalkozik azzal, hogy az egyes jelenetek helyszínét gondosan megtervezze, szinte reneszánsz festmény precizitásával. A háttér legyen életszerû, de csupán "-SZERÛ": a valóságos helyszíneknél letisztultabb. Ami a háttérben van, az segítsen minket (nézõket) abban, hogy egy pillantással kontextusba tudjuk helyezni a jelenetet. De a filmekben ez a háttér mégis mûvi: sokkal letisztultabb, homogénebb, nincsenek benne szembetûnõ, de fölösleges, zavaró részletek. A filmbeli háttér legyen életszerûtlenül tiszta, rendezett, vagy leginkább homogén.

A Hurokban ez akkor ugrott be nekem, amikor a fõszereplõ elõször megy le a kórház mélygarázsába. Az amerikai filmekben a mélygarázs homogén, és vagy tök üres, vagy többé-kevésbé egyforma, jellegtelen autók sorakoznak benne, majd a fõszereplõ odamegy az egyik autóhoz és cselekszik. Nincsenek olyan momentumok, amelyek pusztán a létezésükkel, kontrasztjuk révén megzavarnák a figyelmet. Ha nincs hangsúlyos szerepe a mélygarázs lepattantságának, az olajfoltoknak, pocsolyáknak, az ott tébláboló embereknek, feliratoknak, szemet szúró lámpáknak, akkor a mélygarázsban ne legyen málló festék, a világítást rejtett lámpák szórt fényével kell helyettesíteni, a padló legyen tiszta és homogén, és legyen ott sok egyformán jellegtelen autó. Más fontos jelenetekben a lakásban ne legyen "életszerû" tárgyak sokasága: egy igazi lakásban irreális tisztaságot és rendet kell teremteni, majdhogynem ikea áruház-szerû, szimbolikusan minimális berendezéssel, hogy ne kelljen a verekedés közben a szememmel keresni a fõszereplõket. Legyen egy pillantással felmérhetõ: ki hol áll, ül vagy épp fekszik.

A film azonban szép, kellõképpen csavaros, néhány momentumában agyzsibbasztó, és ha nem is eredeti ötletbõl építkezik, azokat jól kombinálta, és sikerült a történetet úgy felépíteni, hogy csak utólag gondoltam a hasonló filmekre. Szóval a fenti (szerintem) gondatlanságok ellenére a rendezõ rengeteg apróságra odafigyelt, hogy segítsen a nézõknek összekötni a párhuzamos síkokat (a gyárudvaron a háttérben kiabáló nõ "ne álljon már oda, csak nem képzeli, hogy itthagyja, nem tud máshova állni, az a mi helyünk" -- egy órával késõbb ugyanezt a mondatot halljuk). Meg még jópár szituáció, ahol az ismétlõdés adta "ismerõs" érzésre ráépít egy váratlam fordulatot, "annyira tudtam", és mi is tudjuk, aztán mégse... egy filmes sablon zseniális alkalmazása).

Szóval az apróbb (korábban felsorolt, megvalósítási) hibák miatt vonnék le egy pontot, egy másikat pedig azért a jelenetért amit nem akarok elrontócozni, arra gondolok, ami film végefelé, a "...csak egy különbség va n köztünk..." mondat után történik, na azt a jelenetet én nagyon másként szerettem volna látni. Szóval ezért jár a második pont levonás.

Ja, és az utolsó fél percben látható két momentum, hát az nagyon üt :-))) igaz, hogy agyoncsapja a film (addigra körvonalazódó) logikáját, mégis nagyon el van találva, teljesen paff lettem tõle, ez annyira ott van, hogy jár plusz egy pont, szóval 9 of 10.

Többször nézõs és még harmadikra is lesznek "aha" pillanatok.

Végre egy magyar film, ami nem gagyi. Persze az ötlet egyáltalán nem új, a rendezõ meg is említette konkrétan mely filmekbõl jöttek az ötletek, de a megvalósítás szinte hibátlan. Jó az alternatív világ is.. persze tudjuk, hogy Pesten vagyunk, valamikor a 2010-es években, de ennyi, tovább nem érdekel senkit, csak a sztorira figyelünk. 7/10

és, mondd, melyik, filmhez, hasonlított,?

Már láttam, ilyen filmet. Ez volt, annak, a gyenge másolata. Attól sem ájultam el, de ebben, a színészkedés túljátszása, már túl sok volt.
Jó lenne azt mondani, legalább, jól eljátszották, de nem,.

Le sem akartam szedni.És az elején kb 20 perc után ki akartam kapcsolni.De végül nem bántam meg hogy nem tettem.
Magyar film ellenére és amikbe bele lehet kötni.Nem lett rossz film.
6,5/10

Hát pedig pont a Tiszta szívvel volt a jó film, a Hurok pedig egy nagy rakás... zagyvaság, aminek a sztoriját külföldi amcsi filmbõl (De ja vu) lopecolták össze.

come on...

Végre egy jó magyar film. Jó a story, jók a színészek. Felveszi a versenyt a nagy költségvetésû amcsi filmekkel. 10/10

érzelmek nélküli technikai film, csalódás

Nagyon tetszett. A Liza után végre egy újabb jó magyar film. (a tolókocsis Tiszta szívvel már nem jött be ennyire)
8/10

Nekem ez a film nagy csalódás volt. Az elõzetes és a szereplõk ismeretében jóval többet vártam.
A sztori alapötletét nagyjából Denzel Washington 2006-os Deja Vu c. filmjébõl lopecolták el, és aztán bontották ki,és ültették át a mai magyar valóság viszonyai közé.
Száraz Dénes nem tetszett: kevés és alacsony színvonalú eddigi színészi "munkásságával" nem lett volna szabad rá osztani ezt a szerepet, egyszerûen erõlködött és nem tudott megbirkózni vele.
A nõi fõszereplõ és Hegedûs D. Géza jó teljesítményt nyújtott. A lányt most volt alkalmam megnézni a Társasjáték c. sorozatban, és megszerettem a játékát.
Anger Zsolt is jó volt, de vele más a probléma: kicsit már unalmas, hogy mindig azt a rosszfiú/bûnözõ karaktert osztják rá (pl. az Aranyélet c. sorozatban is dettó ugyanezt játszott, szívesen megnézném egyszer valamilyen más profilú szerepben is (pl. egy sima vidéki iskolai tanár vagy efféle). Nyilván errõl õ kevéssé tehet, amit kínálnak, valószínûleg elfogadja.
A film pozitívuma a helyszínválasztás (lepattant külváros) volt.

Szerintem nem véletlen, hogy nézettségileg már most óriási bukásnak lehet minõsíteni ezt a "produkciót".

a Slipstream pedig csak 3 különbözõ film címe az imdb szerint