Téma: Gladiátor

10/10
Zitike 2007 dec. 14. - 02:23:40 10/10
(48/528)
A fanyalgóknak üzenem:
Ez sodró lendületû, látványos, nagy formátumú film, amely nem vitaalapnak vagy politikai üeznetként készült, hanem a szórakoztatás (értsd: érzelem-kiváltás, mókuskerékszerû napi robotból való kikapcsolás) céljával. Szerintem nem kíván több értéket szállítani, mint maguk az ábrázolt korra jellemzõ gladiátorjátékok. Az élvezeti értékét Ti magatok csorbítjátok azzal, hogy szõrszálhasogató szándékkal, írásban vitatkoztok róla. Ehelyett inkább nézzétek meg még egyszer, de most lehetõleg lazítva, vagy lealább is kevésbé szigorú elvárásokkal!
gemini22 2007 nov. 23. - 19:38:05
(47/528)
Kedves resti!

Nem kell bocsánatot kérnie a "tanáros stílusért", nem éreztem kioktatásnak. :) Természetesen én is magamból indulok ki, és közben elfelejtem, hogy pl. egy átlagos amerikai mozinézõnek valószínûleg kevesebb ismerete van az ókor történelmérõl, mint egy magyar gimnazistának, márcsak az oktatási rendszerek különbségei miatt is. Ha így nézem, akkor valóban jobb lenne, ha a hollywood-i filmgyárak is törekednének a történelmi hitelességre, hogy ne alakuljon ki az emberekben hamis kép arról, milyen volt a múlt. :)
Asys 2007 nov. 18. - 15:26:36
(46/528)
Nincs tökéletes film!Ez ,,csak" közelíti azt,nagyon!:-)
Asys 2007 nov. 18. - 15:24:20
(45/528)
Bárki bármit mond: a Gladiátor 1000 év múlva is nagy film lesz!A zenéjére pedig nincs jobb szó:GYÖNYÖRÛ!Lisa Gerrard:Now we are free...;-)
8/10
resti 2007 nov. 17. - 21:50:08 8/10
(44/528)
Kedves Gemini22!

Igaza van.
Ha végigböngészi a hozzászólásaimat, pontosan ezt fedezheti fel bennük.

A többiek hozzászólása is pontosan azt segiti, hogy megértsük a film üzenetét.

Vagyis, egy ilyen történelmi témájú, ám nem történelmi hitelességû film szerepe (ha már elkészitették), hogy üzenjen (mellesleg mindegyik filmnek van valamilyen üzenete), s ezt az üzenetet mi vegyük. Legyen rá "antennánk"!

Ugyanakkor a kivánságok minden egyes hozzászóló részérõl jogosak.

Szeretnénk, s azt kivánjuk, hogy igyekezzen a Hollywood-i filmes birodalom lehetõleg minél jobban megközeliteni a történelmi valóságot a történelmi témájú filmjeikben. Legyen hû. Miért? Mert sokan vannak, akik csak a moziig jutnak el, s a megfejtés már fölösleges utánajárás a számukra.

Feltéve, de nem megengedve, hogy éppen ez a céljuk, akkor ez lehet a legrosszabb helyzet. S, hogy ne legyünk becsapva, magunknak kell elvégezni a válogatást, s erre a gyerekeink figyelmét is felhivni, amig lehet.

A tömegével elénk dobott filmek befejezése általában úgy készül a bevált amerikai recept szerint, hogy az a nagytöbbség számára a megnyugvás érzését hozza. (Nem feltétlenül happy end.) Valószinû, hogy azért, mert nem akarják sokkolni a végkövetkeztetéskor. Gondolom.

Ez persze hamis, s nem életszerû abban az értelemben, hogy az életben nem vagy csak jó és vagy csak elfogadhó a befejezés, hanem sajnos olykor kudarc is. Ezt csak kevesen veszik bele a filmjükbe.

A Gladiátort is meg lehet fejteni, amint a példa mutatja, és már ez is fejleszti az intellektust.

Bocsánat a kicsit tanáros stilusért!
-resti-
gemini22 2007 nov. 16. - 23:00:45
(43/528)
Én szeretem ezt a filmet, nem a történelmi hitelességéért nézem. Bármennyire is szeretem a törit, megbocsáthatónak tartom, ha egy fikcióban nem ragaszkodnak a valósághoz. Egy játékfilmhez nem lehet, vagyis nem szabad úgy hozzáállni, hogy na ez most jó nagyot hazudik errõl vagy arról, ez-az nem is így volt stb. Nem dokumentumfilm, hanem egy szórakoztató mû, aminek még esetleg jó üzenete is van. :)
8/10
resti 2007 nov. 16. - 22:36:56 8/10
(42/528)
Az általános butitásnak sokféle útja lehet.
A "Kenyeret és cirkuszt!" - modern változata az egész filmgyár.

Kodály Zoltán mondja egy helyen: "Csak mûvészi érték való a gyermeknek."

Nyilvánvaló, hiszen, ha nem lesz mihez mérnie késõbb a moziban látottakat, a rádióban hallottakat, akkor minden jó lesz neki. Butitható lesz. Csak annyit kell tudnia, hogy megértse a reklámot és aszerint cselekedjen.

Ezért nem mindegy, hogy hogyan kalauzoljuk a gyerekeinket ebben a média- és fogyasztó világban.
Együtt megyünk-e vele a moziba, beszélgetünk-e róla utána.
Vagyis alapvetõen ez egyszerû, csak törõdni kell vele.
-resti-
8/10
resti 2007 nov. 16. - 22:30:14 8/10
(41/528)
Kedves Brambilla!

Természetesen nem azért utaltam az amerikai történészre, mert ez aztán a tuti, hanem csak azt szerettem volna, hogy akit érdekel, azoknak legyen egyfajta forrással több, amit átbogarászhat.

Én találtam benne érdekes részeket, mivel azonban nem vagyok történész, ezért óvatosan bánok vele.
Ez a fajta (amerikai történészi) hozzáállás az, amikor ügyesen forgatja azt a keveset, de a mi csavaros európai agyunk meg ráérez, hogy ez még nem elég ahhoz, hogy meggyõzzön. Csakhogy ebbõl a szempontból én az átlagosnál tájékozottabb vagyok (egy kicsit csak), s ezért én utánamegyek dolgoknak, mások meg nem annyira. De ez legyen az õ gondjuk.

Az a véleményem, hogy ez a sokféle utánaolvasás számunkra a lényeg.

Én szerettem ezt a filmet, s nem annyira a történelmi hitelességéért, nem is a Hollywood-i zamatért, hanem mert volt benne egy üzenet, ami hozzám szólt.

Amikor elolvastam a két korábbi -hivatkozott- forgatókönyvet is, akkor végképp világossá vált bennem, hogy most is csak és kizárólag üzletrõl van szó és punktum. Azt figyelték minössze, hogy melyiknek a segitségével tudnak nagyobb kasszát csinálni. Mindkét forgatókönyv érdekes volt. Igen visszás volt az, amikor Maximus alkudozik a császárral, majd sereggel jön vissza Rómába. Akkor már inkább ez a látott verzió az elfogadhatóbb.

Azt hiszem, hogy egy feszesebb vágással (kihagyásokkal) jobb lett volna. Ráadásul én ott fejeztem volna be, ahol belép a kapun, vagyis meghal és kész.

-resti-
4/10
zszoltan 2007 nov. 16. - 11:13:36 4/10
(40/528)
"Indiana Jonest tegyék kötelezõ tananyaggá az iskolákban történelem órán!"
Jajj! (Mást nem is tudok mondani rá hirtelen.) Bár minket annakidején az 1492-re vittek el. Azóta sem értem, miért. (Persze lehet, hogy azóta már az akkor szervezõ tanár sem érti.:) De azért egy évekre elõre megtervezett központi oktatási terv egészen más.)
Brambilla 2007 nov. 16. - 10:44:05 Előzmény resti
(39/528)
Érdekes volt olvasgatni a cikket, csak beleolvastam, nem néztem át az egészet.
Végül is elég sok variáció van, a "magyar áláspont" nem egészen ez, de azért érdekes volt.
Nem tudok konkrétan állást foglalni, de hát ezt is egy amerikai történész írta, akik közül nem sokat értékelek nagyra.
Például egy amerikában igen elismert történész profeszor könyet írt arról, hogy a magyar a világ elsõ antiszemita, rasszista népe, és ennek alapjául Kézai Simon Gesta Hungarorumát vette, mert abban a középkori szövegban különbséget tett a különbözõ emberi "fajták" közöt, persze minden negatív megjegyzés nélkül.
Szóval nem biztos, hogy az amerikai történészeknek hinni kell, nem biztos, hogy nekik van igazuk.
Brambilla 2007 nov. 16. - 10:34:31 Előzmény resti
(38/528)
Van rosszabb és nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek rajta, amikor meghallottam.
Amerikában most azt akarják elérni, hogy az Indiana Jonest tegyék kötelezõ tananyaggá az iskolákban történelem órán!
Hát hová hülyül ez a világ!
Történelmi forrásnak vagy hiteles adatokkal alátámasztott munkának terkinteni az Indiana Jonest?
Emese13 2007 nov. 15. - 18:52:59
(37/528)
Szerintem egy nagyon jó filmrõl van szó. Lehet, h a történelmi háttér nem nagyon hiteles, de kitûnõ a zene és a színészek sem utolsók. J. Phoenix nagyon jól játszott benne és R. Crowe is.
8/10
resti 2007 nov. 08. - 20:31:29 8/10
(36/528)
Kedves Mindenki!

Úgy látszik, néhány napig foglyul ejtett a téma.
Az alábbi helyen egy teljes elemzést találtam, amely a "Gladiátor"-t vizsgálja apró részletekbe menõen történelmi szempontok és hitelesség szempontjából.

Fontos, hogy a filmmel nem vitatkozik, hanem a látott részleteket elemzi, illetve elmondja, hogy az adott idõben ez, vagy amaz lehetett-e avagy sem.
Volt-e kengyel a lovakon akkoriban, lehetett-e németjuhász kutyája a parancsnoknak, milyen lehetett az erdõ, ahol a csata folyt, és (ezeket csak kiragadtam), magyarázatot ad arra is, hogy a forgatókönyvirók miért sûritették össze az idõt a film kedvéért. Nem mondja, hogy rossz, csak megjegyzi, hogy ez film, ami a valóságban pedig úgy volt, hogy... és kifejti.

A link:

http://ablemedia.com/ctcweb/showcase/wardgladiator1.html
A cim:
The Movie "Gladiator" in Historical Perspective
by Allen Ward, University of Connecticut

Kellemes kikapcsolódást!

Remélem, azok, akik morogva nézték a filmet, némileg megnyugszanak, mert igazuk is van, s a film sem egyenlõ a történelemleckével.

-resti-
8/10
resti 2007 nov. 07. - 22:25:21 8/10
(35/528)
Kedves Böngészni vágyók!

Biztosan megtaláltátok ti is, de ezért közreadom.

Ime a Gladiátor forgatókönyvének elsõ, illetve második verziója, azaz a linkek, ahol megtalálhatók.

http://www.angelfire.com/movies/ridleyscott/script/gladiator_seconddraft.txt

http://www.angelfire.com/movies/ridleyscott/script/Gladiator_FirstDraft.txt

Ezek kissé elgondolkodtathatnak bennünket, hogy vajon miért nem ezek valósultak meg.
Továbbá nyomokban felfedezhetjük azokat az alakokat, akikbõl gyúrták Maximus alakját. Olyannyira, hogy az elsõ változatban még a neve sem Maximus.

Azt is ki lehet olvasni belõle, hogy mennyire elnagyoltak voltak, de végig Hoolywood-i izû.

(Továbbra is tartom, hogy a látott verzió nem a legrosszabb film, s moziélménynek is elmegy. Alkalmas a továbbgondolásra igy, ahogyan van.)

Jó olvasást!

Üdvözlettel: -resti-
8/10
resti 2007 nov. 02. - 21:00:25 8/10
(34/528)
Kedves Emberek!

Megengedve, hogy léteznek bõvebb források is a történelmi hûség, vagy hûtlenség tanulmányozására, találtam egy linket, ahol irnak errõl is. Tanulságos.

(A filmtõl -szerencsére- nem veszik el a kedvünket, de õk is figyelmeztetnek, hogy az amik már csak ilyenek. Nem nagyon izgatja õket a tényszerûség.

http://www.an-no.hu/index.php?cikk=1533

Üdv.: -resti-
8/10
resti 2007 nov. 01. - 12:47:44 8/10
(33/528)
Kedves Brambilla!

Köszönöm a kiegészitést, ami a hitelesség-témát illeti.

Megerõsitesz az érzéseimben. S megerõsited azt is, hogy ugyan már, ha történelmi témához nyúlnak a tehetõs producerek amerikában, vagy bárhol, miért nem fektetnek annyit a témába, hogy legalább hiteles adatokat mutassanak fel a filmekben. Lehetne. (Már-már forrásértékûen is lehetne. Szerintem.) Ugyanakkor az az érzésem, hogy a filmet magát, mint mûfajt, eszközt, egyre többen tekintik, vagy akarják forrásnak is tekinteni. Itt gyökerezik a felelõsség-érzésem hangsúlyozása.

S végül, azt gondolom, ha ezek az általunk itt boncolgatott kérdések és alkérdések összeállnak egy hiteles filmkalauzzá, amit mellékelünk a késõbb moziba betérõknek a jegy mellé, magát a filmnézés játékát és élményét nem veszi el tõlünk.
Tudjuk, hogy X jó benne, tudjuk, hogy Z kevés, és igy tovább.

A történelmi hûségért pedig tessék megnézni a lexikonokat.

Üdvözlettel: -resti-
Brambilla 2007 okt. 29. - 21:13:42
(32/528)
Szóval történelmi hitelesség...
Valójában Maximus nem létezett.
Commodus hatalomra jutása zavaros, de késõbbi életébõl teljesen elképzelhetõ, hogy kimyírta a papát. Egyébként az õ karaktere elég hiteles, Rómában az új Nerót látták benne, de õ túltett az elõdön azzal, hogy többször személyesen harcolt a gladiátor viadalokon, tehát ez is passzol. Istennek, az újjászületett Herkulesnek képzelte magát. Viszont igazából egy puccs következtében távozott az élõk sorából, az újévi ünnepség elõtt a gladiátorok felett tartott szemlét, amikor a testõrsége megölte, a Senatus pedig még aznap megválasztotta császárnak Marcus Aurelius egykori hadvezérét, Helvius Pertinaxot.
Attól függetlenül a Gladiátor még egyértelmûen a jobb amcsi történelmi filmek közé tartozik, az egyetlen dolog ami nagyon nem tetszett az a köztársaság visszaállításának a gondolata, na ez biztos nem fordult meg egy császár fejében sem.
4/10
zszoltan 2007 okt. 29. - 19:27:34 4/10
(31/528)
Érdekes. Kösz az infót. Engem például a legjobban az zavart, hogy egy császár értékes feje mit keres az arénában. De ezek szerint egyes császárok ezt másként gondolják. :)
dark_angel 2007 okt. 29. - 14:38:34
(30/528)
azért azt megcáfolnám,hogy J.Phoenix végig ugyanazt a gõgös arckifejezést mutatja,pl remekül tud sírni:) mind1 sztem jól játszik,történelmileg lehet hogy nem hû a sztori,de sztem ennél a filmnél nem is volt cél,mert pl Maximus létezett e egyáltalán azt nem tudom,de Commodus császárnak utána olvastam és nem éppen így nézett ki az élete,de annyi legalább igaz,hogy sokszor harcolt az arénában.
8/10
resti 2007 okt. 29. - 14:25:26 8/10
(29/528)
Kedves Maddox!

Köszönöm, hogy szántál pár sort a szenvedélyes gondolataid leirására.

Értem, s remélem, jól értem, amit a film negativ oldaláról mondasz.

A filmhez néha nem is kell cselekmény. Másként is be tudja mutatni, el tudja mondani az üzenetet. Ha van cselkekmény, akkor persze könnyebb. Az a megállapitásod, miszerint ez a történet egy klipphez is kevés, éppen ezért nem elég erõs. Nem a történettõl lett, vagy nem lett jó ez a film. A film mindössze alkalom arra, hogy a rendezõ és a szinészei üzenjenek. Elsõsorban a rendezõ - gondolom. Van üzenete a filmnek? Van. Eljut? Ha van befogadó, akkor igen, ha nem, nem.
Megengedem azt is természetesen, hogy ez, ez esetben könnyedénn megfejthetõ, különösen azok számára, akik rengeteg hasonlót látnak, néznek, s számukra az elsõ 10 perc után ott van a megoldás. Lehet nekik más tv-csatornára váltani. Vagy már csak csemegéznek, hogy elõre bemondják, itt fog váltani, itt jön egy mellékszál, vagy na, ebbõl lesz a mellékszál, stb. Valljuk be, ez a fajta megfejtõsdi is intellektuális kikapcsolódás lehet. S mi más célja volna egy ilyen tipusú filmnek?

Mivel az emberek döntõ többsége nem elég képzett arra, hogy megértse a magasiskolát, egyszerûen nem kaptak elég alapmuniciót a megfejtéshez, a ráhangolódáshoz, ezért a számukra ezek a közepes szinten mozgó igényes kommerszek jelentik A! kikapcsolódást.
(A filmrendezõknek ezért kellene sokkal komolyabban venniük a történelmi filmek esetében a történeti hûséget.) Az amik képesek megváltoztatni a Bibliát is, ha a sztorijuk azt kivánja. (Nem részletezem az ezzel kapcsolatos véleményemet, sejtheted. Pl. Egyiptom hercege - animációs film. Már a tizenéves fiam is rájött a csalásra. Õt már nem féltem.)

Ami a szóban forgó film megoldásait illeti, és alakitásait, könnyen lehet, hogy semmi másról nincsen szó, mint egy amerikai közönségnek szóló, régi európai világot, kort bemutató, kasszára kacsintgató alkotásról. Hiszen az amerikai filmgyártás - mint tudjuk- ... csak errõl szól. (Egy-két mûvészi alkotás meg becsúszik.)

Hadd érzékeltessem ezt a furcsa értelmezési felosztást egy zenei példával: Nem mindenki kedveli, szereti a klasszikusokat (Beethoven, Mozart), annál is kevesebben kedvelik a diszharmónikusokat (Bartók, Pendereczky). A legtöbben a lakodalmas mulatóst hallgatják. Ha valaki idõben kezdi és nyitott, el lehet kalauzolni a kommersz zenétõl a magasabb szférákig, méghozzá azokon a lépcsõkön keresztül, amelyek egy picit mindig hozzáadnak az õ kommersz szintjéhez. Jó tanár, jó mester kell, nélkülük nem megy.

Ha valaki nem érti Jancsó Szegénylegények c. filmjét, egy megfelelõ klubvezetõ, és filmes szakember segitségével, egy éven belül eljuttathatók oda, hogy nagyonis megértik. (Megtörtént.)

A lépcsofokok azok a filmek lehetnek, mint pl. a Gladiátor, vagy a legalább hasonlók. Jó közvetitó tud lenni. (Kalauz segitségével, de errõl már irtam az elõzõ levelemben.)

Innentõl egy kritikus mondja el a Gladiátor-beli szinészek alakitásáról, meg a rendezõ szinészvezetésérõl, amit kell, mert én arról nem szivesen beszélek, csak az érzéseimet tudnám elmondani.
Talán majd egy másik "dolgozatban".

üdvözöllek: -resti-