Nekem meg a nyitójelenet tetszik a legjobban, amikor a rómaiak a barbárokkal harcolnak.

Szerintem egy tökéletes film,jó színészek, jó sztori, a zenérõl nem is beszélve...mondjuk én csak az eredeti hanggal,angolul szeretem megnézni,a magyar szinkronnal egyszerûen nem bírom megnézni(de kinek,hogy tetszik)

A háborús részek a legjobbak, amiket valaha láttam. Az egyik fotóról eszembe jutott, hogy az azért mekkora, amikor Maximus ellovagol a katonái között, akik úgy köszöntik: "vezérem". :) Ez a rész még az eredeti változatnál is jobb, de azért aki tud angolul, menjen le a tékába, és vegye ki dvd-n, mert azért úgy az igazi.

Elég vegyesek az érzelmeim a filmmel kapcsolatban. Ami engem zavar, hogy kicsit Robin Hood történetére emlékeztet (az egykori nagy emberbõl földön futó lesz, majd szembeszegül egy korrupt uralkodóval, szövetségeseket gyûjt stb.)
A történelmi hitelesség hiányát nem muszáj rossznak tartani, mert attól még lehet értékes egy történelmi film. Elvégre a történelem tudománya nem csak arról szól, hogy ez-meg ez történt. A film így is bemutatja a kort, megmutatja, hogy mi lett volna ha. Ha csinálnának egy filmet a 3. világháborúról Szovjetunióval és USA-val, megmutatná, hogy mitõl tartott a fél világ a 20. század során.
Amit ki kell emelnem pozitívumként az a harcok koreográfiája. Ismerem nagy részt az ókor hadászatát és komolyan mondom ezt rendesen megcsinálták. Pl. a lándzsás alakulatok pontosan így állnának körbe, ha harci szekerek rontanának rájuk. A kisebb csaták is ügyesen megrendezettek. Szerintem ez tagadhatatlan erénye a filmnek.
A színészek nem olyan kiválóak a filmben, de Joaquin Phoenix nekem nagyon tetszett.

Én ezt vasárnapi fimnek gondolnám... :) Nálam 10 pontos!

Nos, tényleg eltérõek a a vélemények, de ugye izlések és pofonok..
Szorítkozva a lényegre:
-a film szerte a világon nagy siker
-visszahozta az ú.n. szandálos filmeket a világ vásznaira, igy pl. a Trója is ennek a szülötte
-a zenéje ugyancsak kult, a dalbetét és a fõtémák számos más filmes és televíziós produkcióban visszaköszönnek
-igencsak karakteres arcok játszanak benne (bár R. Crowe Oscarja szeintem is túlzó)

Történelmi hitelességet meg ne keressünk benne, bár tulajdonképpen csak Maximus karaktere fikciós, de az már alaposan megváltoztatja a tényeket.

Végig elolvastam az összes hozzászólást.
A vélemények jól eltérõek. De ez így helyes.
Szerintem a film (legyen amerikai ízû) jó.
Volt egy mûvészettörténész fõnököm(már nincs köztünk), igazi latin/olasz buzerátor, Õ azt mondta, biztosan nem így volt, de a történet jól jellemzi a kort. Beszéljünk a film pozitívumairól: nekem a császári pimpi tettszett
(Connie Nielsen), meg ahogy megjelenítették az arénában felhúzott árnyékvetõ vásznakat.

Roviden: Szerintem ez egy nagyon jo film.

Karakteresnek karakteres, de a magyar hangja kellemesebb.

Egyetértek. Russell Crowe-nak például annyira jó és karakteres hangja van, hogy élmény eredetiben hallgatni.

Nem mindegy ám hogy feliratosan nézed-e vagy szinkronosan, mert szerintem a szinkron iszonyú sokat rontott rajta. Én imádtam ezt a filmet mikor betört a mozikba, aztán mikor meghallottam a szinkront az olyan pofáraesés volt.. ó jaj....

Nekem kicsit hosszú a film, ezért elmondható, hogy elég ritkán nézem meg. Ettõl függetlenül jó filmnek találom. Jah és ebben a filmben nagyon odavoltam Joaquin Phoenixért, jól állt neki a szerep és amúgy is jobban szeretem a filmekben a gonoszakat:)

Egészen pontosan 1829 évvel ezelõtt;) Lehet, ha nem is tökéletesen korhût,de szinte tökéleteset igen.És ez nem az.Persze olyan film nem létezik,de ennél sokkal jobbak vannak.Mint már mondtam R.Scott két másik filmje ilyen téren lekörözi ezt.Ezen kivûl vannak még pl.a Nagy Sándor,amelyet lehet hogy sokan ócsárolnak,mégis lehet hogy az egyik leginkább korhû film.És ez a történészek véleménye, nem az enyém.Itt van még, A rettenthetetlen,A hazafi,Alamo-A 13 napos ostrom.Bár ezek késõbb játszódnak.Vagy R.Crowe Kapitány és katonája,ahol Aubrey kapitányként szerintem,jobbat alakitott.

Jó film, jó film, de nekem nem tetszett annyira, egyszer elég volt megnézni. Pedig szeretem az ilyen témájú filmeket, mondjuk a sokat ócsárolt Trója(2004-es) jobban tetszett. Crowe-nak volt azért néhány olyan szerepe, amiért jobban megérdemelte volna az Oscar-t.....

Jó filmnek tartom de nem a legjobb történelmi filmnek.Ugyanis túl sok benne a halivudi giccs és közhely.És nem is tartom túl hitelesnek.Scott mester másik két történelmi mûve,a sokak által unalmsnak tartott Mennyei Királyság és az igazán el nem ismert remekmû az 1492 sokkal korhûbb és élethûbb mint a Gladiátor.Ebben túl sok hiteltelen "hülyeség" van, mint pl. az elõttem is emlitett köztársaság mánia.Abban a korban senkinek eszébe nem juttott volna a császárságot megdönteni.Másik pl.hogy Maximusból egy világmegváltó hõs lesz,ami néha sajnos elengedhetetlen halivúdban.Számomra nem fontos hogy töténelmi filmekben ennyi nyál legyen,fõleg ha az illetõ személy történetesen nem is létezett.Szeretem ha korhû filmet látok egy bizonyos mértékû hõsiességgel,de ennél elvetették a súlykot.Jobb ha olyat látok mint pl.az Alatriste kapitány.Hõsiesség ott is volt, de mégsem csapott össze a spanyol királlyal.Ettõl függetlenül jó filmnek tartom,de nem a legjobb történelmi eposznak.

Ez az a film amelyik elejétõl végéig kerek egészet alkot. Fenomenális alkotás. Mind a zene, a történet, a szereplõk. Mindegy,hogy hanyadjára látom hiszen mindig a hatása alá kerülök több napra. Toronymagasan az egyik legjobb, ha nem a legjobb film a filmek világában. aki nem látta az sürgõsen pótolja!!!

Tízszer láttam ezt a filmet,annyira jó!Ajánlom mindenkinek!

Ez a film is vegyes érzelmekkel teli számomra. Ugyanaz a szituáció, mint a Mennyei királyságnál: mikor elõször láttam, csak legyintettem rá. Illetve most is hibájának rovom föl, hogy néhol túlzottan is patetikus, néhol már-már giccsbe hajlik (pl. finálé kompozíciója: rózsaszirmokkal tele az aréna, a színek meg olyan élénkek, hogy csak na - ez különösen a film elején látható sötétebb, realistább képi világ miatt szembetûnõ).
Aztán másodszorra elkezdett tetszeni. Nem tudom, mi fogott meg benne. Az elsõ képsorok végtére is zseniálisak - kárnak is tartottam, hogy gladiátorosdit csináltak az egészbõl, s nem inkább valami jó kis római-germán konfliktusra helyezték a hangsúlyt. Legalábbis szerintem vannak Julius Caesar történetein túl is izgalmas, elfeledett összecsapások, melyeket filmre lehetne vinni. Igazából a formai megjelenítés, és a (amerikai filmhez képest) hûség tûnt fel nagyon. Gyönyörû stratégiai húzást láthattunk, engem meg az ilyenek meg tudnak fogni, mert az ókori hadviselés és taktikák egyik nagy szeretõje vagyok.

Tulajdonképpen a forma az, ami a filmet számomra jóvá teszi - illetve az az, ami miatt kritiázlom is. Nagyon megnyerõ képsorokkal találkozik az ember, s szépen meg vannak komponálva a harcok is.
A sztori nem valami eredeti véleményem szerint, amiatt nem is vagyok lehidalva. De kiválóan van tálalva. Viszont Ben Hur-érzésem volt egész végig. SPOILER: Ugye ott is teljesen ugyanez a felállás szinte: egy magas rangú illetõt, akit a római vezetés még barátként is tisztel, hirtelen rabszolgának adnak el önös érdekekbõl, az meg bosszút esküszik, és visszatornássza magát. Csak a Ben Hurban fogatverseny van, itt meg kardozás. S a Ben Hurban talán kicsit több mélység van. SPOILER
Russel Crowe tök jó, bár kicsit azt éreztem, mint Orlynál: a karakter kissé gügyén volt megalkotva, nem volt valami szimpatikus. Nem tudom, én nem szeretem azokat a figurákat, akik igazából talpnyalók, tökmindegy, hogy azt egy valóságban is igen bölcs császárnak teszik. Illetve kissé lerágott csont már ez a kettõs motiváció, amit nem is olyan jól és eredetien sikerült nála tálalni. SPOILER: Ugye van egy szerelmi motiváció és egy birodalmi-sík: bosszú a feleségért és gyerekért, illetve harc a római köztársaságért. PFfff... Ez is mekkora baromság volt amúgy: Marcus Aurelius lehet, hogy egy idealista, filozófus császár volt, de kötve hiszem, hogy fel akarta volna adni a császári címét, csak hogy az impotens Senatus kezébe visszakerüljön a hatalom. Bleee... Hülye amcsi imperialista-képzet itt is megjelenik. Demokrácia... Az, bazmeg. Róma nagy birodalom volt, de, hogy Julius Caesar után majd 300 évvel valaki restaurálni akarja a köztársaságot, az kicsit nevetségesen hatott számomra. Marcus Aureliusnak kétségtelenül voltak érdekes írásai, s ha behatóbban tanulmányoznám, valószínûleg lennének "liberális" gondolatok, de ez annyira érzõdött, hogy direkte a demokrácia jegyében lett beletéve a filmbe. Szóval számomra nevetséges volt ez a demokratizálás... Fõleg, hogy a testõrparancsnokok, tábornokok, maximusok, szóval a légió, seregek vezetõi mind-mind hatalmat akartak. Nem egyszer volt rá példa, hogy Róma ellen vonultak, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Egyik sem azért vonult volna Róma ellen, hogy majd demokráciát, meg köztársaságot hozzon. LOL SPOILER.
Commodus tetszett volna, ha nem tették volna ennyire mocskosul aljassá. Tudom, hogy a valóságban is egy rohadt szemét volt, egy aljadék (Caligula után talán a legdegenráltabb császár - bár azért Nerot nem körözi le), de azért talán árnyalhatták volna jobban a karaktert. Az már nagyon lerágott csont, hogy "õsgonoszok" jelenjenek meg a filmben. Nem volt igazi ellenfél sem, így nálam elmaradt a gyõzelmi katarzis. Ha már a film klisék halmaza (megjegyzem: jól keverve azért), akkor valami epikus csatát kitalálhattak volna. Kár, hogy a film így ingadozott e téren is, mint képi világban sem volt egységes. Az elején nagyon epikus, utána tele lesz klisékkel, majd kapunk egy lezárást, ami kicsit stílusfilmes-ízt ad az egésznek.
Ugyanaz a bajom, mint a 300-zal: egyszerûen ott is beleesett abba a hibába a rendezõ, hogy egész végig jól adagolta, egész stílusosan a kliséket, de a végére berakott egy olyan megoldást, ami megtörte a film stílusát kicsit. Ha már ez egy tökös-harcolós film, akkor ne adják már olyan könnyen a végét. SPOILER: Ne már csak pofánhúzzák Xerxest, meg ne már csak egy buzis-pedofilos eunuch Commodus legyen a legyõzendõ ellenfél. Ilyen filmeknél katarzis kellene. Nekem legalábbis. Vagy pedig eleve olyan stílusa legyen a filmnek, hogy én ne ezt a fajta katarzist várjam. SPOILER.

A többi szereplõ közül még a rabszolgakereskedõ tetszett, bár a végére õ is ellaposodott kicsit.

S még egy kicsit a lezárásról: a 300 sok elemet átvett ebbõl a filmbõl, mert ez az erõltetett nõi szál is eléggé domináns volt. Nõ nélkül nem lehet eladni egy filmet, fõleg nem úgy, hogy a nõ csupán olyan szerepet tölt be, amilyen szerepe kellene, hogy legyen egy antik történelmi filmben. De nem: a nõ itt is felszólal, és mintegy kioktat. Féreértés ne essék: én a nõk egyenjogúsága mellett vagyok, de történelmileg nem hiteles, hogy egy nõ ekkora szólási jogot kapjon. Még akkor sem, ha õ a császár lánya. De nem is értem: az elején még érvényesül is ez, mikor SPOILER Mondja Marcus Aurelius, hogy "ha férfi lennél, jó császár lenne belõled". De erre a végén egy beszédet mond, mint ahogy késõbb Gorgo a 300-ban. Na ne már. SPOILER.

Szóval hemzseg azért ez is az amcsi kliséktõl, és kisebb hibáktól, mind történelmi, mind filmes szempontból. De összességében élvezhetõ, többször megnézhetõ, izgalmas film. Bár nálam akkora kult nem lesz, mint a 300, hogy még ma is felordítsak néha: "THIS IS SPARTA!!!" :D.

8/10

Ez a kedvenc filmem, nagyon jó.

Igen, a zene valami fenomenális nagyon szép, de ez igaz a filmre is!