Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Csempészek

Spoiler
10/10
egyed88 dec. 06. 05:15:41 10/10 Előzmény LajtaJ
(19/19)
Nagyon igazad van!Nekem is ugyanez volt a meglátásom!
Válasz
perry júl. 27. 15:03:28 Előzmény dorog
(18/19)
4. Igazad van, így távolról már fogalmam sincs miért írtam 50s éveket. 5. De köszönöm a kijavítást !
Válasz
dorog júl. 26. 23:23:10 Előzmény perry
(17/19)
"a Csempészek a magyar paraszti élet képeit villantja fel az 50's évekbõl." Azokból bajosan, mivel 1) csendőrök is szerepelnek benne, 2) a fizetőeszköz a pengő. Maga az ismertető is azt írja, hogy a főszereplők "csempészésből élnek a 30-as években".
Válasz
9/10
Zsolt_72 2023 márc. 14. - 15:23:04 9/10
(16/19)
Véletlen futottam bele, de cseppet sem bántam meg a reá szánt időt. Megszólalni sem nagyon tudtam a végén… szerintem „ajánlott” kategória.
Válasz
10/10
LajtaJ 2022 dec. 07. - 14:19:13 10/10 Előzmény Yuliusz
(15/19)
Az impérium váltás után sok magyar állami hivatalnok (tanárok, vasutasok, postások stb.) hagyták el Romákiát, akiket nem vett át a romák állam, vagy nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a romák államra. Sokuk számára a megcsonkított Magyarország sem tudott hirtelen egzisztenciát biztosítani. Éveken át ők alkották a külvárosi pályaudvarokon félretolt vasúti vagonok lakosságát, ők voltak a vagonlakók.
Válasz
10/10
LajtaJ 2022 dec. 04. - 08:10:21 10/10 Előzmény Rebbeka
(14/19)
Garas Dezső a falusi kocsmáros szerepét játszotta...
Válasz
fourdogs 2022 aug. 05. - 08:51:39 Előzmény Rebbeka
(13/19)
Ha t é n y l e g nem derül ki, akkor semmiképp.
Válasz
Rebbeka 2018 jún. 30. - 01:27:15
(12/19)
A fenykepen ott van Garas Dezso, de a szereplo listaban nem latom, csak tobbnyire szamomra ismeretlen szinesz nevet. A hozzaszolasokbol szamomra nem derul ki, hogy erdemes e megnezni.
Válasz
Obi wan Kenobi 2018 jún. 29. - 12:49:10 Előzmény LajtaJ
(11/19)
Köszi a felvilágosítást, már majdnem azon voltam, hogy letöltöm, de így lemondok róla. Történelmi hűség szempontjából amúgy is "gyanúsak" '45 után készült filmek, mert a többsége propagandacéllal készült.
Válasz
10/10
LajtaJ 2015 júl. 02. - 17:16:21 10/10 Előzmény Yuliusz
(10/19)
Csak nem a falvakban!

Ha sikerült idegeneket betelepíteni Erdélybe, azokat csak a városokba, fõleg a nagyvárosokba tudták betelepíteni, hiszen a gyárak ott tudtak megélhetést biztosítani számukra- A falvakban nem voltak gyárak, oda nem vihettek regáti románokat, mert nem tudták biztosítani számukra a megélhetést.

Ha megfigyeled az erdélyi települések lakosságát, akkor láthatod, hogy a falvak lakossága többnyire még ma is magyar (ez még inkább így volt annak idején), csak a városokban sikerült növelniük a tolvajoknak a betelepített idegenek számát, hiszen az ipari létesítmények csak ott voltak képesek nagy tömegben felszívni a képzetlen regáti munkaerõt, valamilyen megélhetési forrást biztosítani számukra. Aztán ezeknek a gyütt-ment idegeneknek tömegesen húzták fel az ócska panel lakásokat (kiegészítve a hozzájuk tartozó panel templomokat, a hagymakupolás honfoglalás másik szimbólumait), hogy ennek eredményeként tömegesen rombolják le a magyar tulajdonosok gyönyörû kertes családi házait (ld. Kolozsmonostor).

Azóta ez a betelepítési folyamat még jobban felgyorsult a tolvajok részérõl, hiszen csak Kolozsvárra legalább 250 ezer regáti bocskoros idegent telepítettek be, hogy Erdély fõvárosának magyar etnikai jellegét átfordítsák.

Sajnos ugyanez a helyzet a többi erdélyi nagyvárosban is (70 évvel ezelõtt gyakorlatilag egy román sem élt még Ngyváradon, most pedig már többségben vannak). A betelepítési folyamat mostani fõ célpontja Marosvásárhely. Egy szabályos frontvárost csináltak a Székelyföld fõvárosából, ahol a betelepített idegenek folyamatosan provokálják az õslakos magyarokat.
Válasz
tramonto 2015 jún. 02. - 21:36:10
(9/19)
Így igaz, ahogy írod. Sõt a kommunizmusban kimondottan program volt a román ajkú lakosság betelepítése magyarok által lakott területekre.
Válasz
Yuliusz 2015 jún. 02. - 18:42:08 Előzmény LajtaJ
(8/19)
1918 és 1922 között közel 200 000 magyar hagyta el Romániát, ugyanakkor egy államilag irányított folyamat részeként nagy számban románok telepedtek le Erdélyben.
Vagyis, az 1930-as években bõven jöhetett román menyecske a határon túlról.
Válasz
HUJBI75 2014 febr. 03. - 16:25:26
(7/19)
mivel Biharugra a magyar-román határtól nincs messze és dédnagyapám a cselekmény idején itt élt, vélhetõen volt rálátása a dolgokra. aztán hogy a megfilmesítéshez mennyire kellett megerõszakolnia a saját írását, az már más kérdés. a Talpalatnyi földet elolvsava sem fogunk gyakran találkozni TSZ-ekkel.
Válasz
10/10
LajtaJ 2014 jan. 04. - 17:18:42 10/10
(6/19)
Nagyszerû színészekkel megrendezett szép film, de sajnos teljesen történelmietlen, hiteltelen.

Ugyanis mivel a '30-as években játszódik, ezért nem igaz, hogy a trianoni gúnyhatár "román" oldalán román falvak lettek volna, román lakossággal. A határ mindkét oldalán ugyanis ugyanolyan magyar falvak, magyar lakossággal, semmi külnbség sem volt köztük, hiszen Trianonban a gúnyhatárt a magyar Alföld kellõs közepén húzták meg a magyargyûlölõ idegen kezek.

Ezáltal a szépséges Anyica nem élhetett a túlsó faluban, csak egy szép magyar menyecske. Anyica apja, aki a román király parancsára fújta a háborúban a trombitát sem élhetett ott vele, hiszen ott csak olyan háborús veterán élhetett, aki korábban magyar katona volt.

A kor szellemének megfelelõen Trianon problémáját még ilyen formában is megkerülték, elhazudták egy 1958-ban készült magyar filmben.
Válasz
géGyula 2011 márc. 22. - 00:22:49
(5/19)
A SZÖVEGSZERKESZTÕ ÖRDÖGE:

A 6. hsz helyesen:


Én még a fiatal Agárdit soha se láttam(nég filmen sem), annyira szerettem, hogy nem is bírom meghatottság nélkül nézni.
BaraMargit érdekesen kajla tenyeres-talpas partner volt. De, hát vannak ilyen emberek, ez a realizmus(?).
Van valami technika, esetleg a felvevõ lencséjére szereltek valami szûrõ szerû ketyerét bizonyos régi filmeken(minél régebbi, annál inkább) a nõi szereplõk valami sápatag viszfényben látszanak, mint ha a konturok lennének elmosva, ettõl nyilvánvalóan valami féle angyali, földöntúli hatást vártak, engem általában nevetésre ingerel(Asta Nielsentõl MarleneDietrichig, s a „békebeli„ ill. 50-es évek beli magyar filmekig elõfordul. Érdekes, mint ha pl. Gtreta Garbo esetén nem tapasztaltam volna, már amennyit én láttam filmjeit
Szóval ez a Csempészek ahhoz képest, hogy 59-es, egészen figyelemtreméltó, afféle horror. És igazán hatásos.
Remekek voltak a lagzi vendégei, amint táncoltak. Statiszták?!
Válasz
10/10
DarkGirl 2010 jan. 11. - 18:40:48 10/10
(4/19)
Szerintem jó film volt. 10/10
Válasz
feketevipera 2009 aug. 13. - 19:46:36
(3/19)
Igen feszült hangulatú film, amelyben két család (és azon belül egy-egy ember) személyes tragédiája összefonódik két nép (illetve két nép paraszti rétegeinek) nehéz sorsával. Külön pozitívum a nagy mûvészek szerepeltetése, a mára már eltûnt népi életmód ábrázolása, a fényképezés stb. Összességében egy jó filmet láthattunk, köszönet érte a Filmmúzeumnak.
Válasz
euTanázia 2009 júl. 09. - 22:41:55
(2/19)
Nem hiszem, hogy a végkimenetel központilag irányított lenne, inkább az események hozták szükségszerûen így.
A nagy magyar paraszti nyomor vonult itt végig, verte az esõ, meztélláb taposott a sárban és a tiszta égbõl csak kis darabka jutott.
Visszaszámolva három meghatározó pillanat: Bara Margit és Agárdy Gábor tiszta mosollyal összekötõdõ kettõse, tetszhalott dermedtségük a nádsátorban, és fölöttük az egyetlen aki szabadon távolodik, a rendületlenül daloló csalogány.
Többnyire ború kevés derûvel, ám mívesen vésve.
Válasz
perry 2008 jún. 20. - 19:43:01
(1/19)
Máriássy neorelista film vonulatában a Csempészek
egy külön fejezetet jelent. Míg Az egy pikoló világos, Külvárosi történet, a legnemesebb olasz neorealizmus eszközeivel ábrázol, addig a Csempészek a magyar paraszti élet képeit villantja fel az 50's évekbõl.
Teszi ezt a kor magyar filmszínészeinek nagyszerû játékával.
Bara Margit ez méltatlanul besározott zseniális magyar színésznõ fantasztikus játékával. De itt lehet említeni Agárdy, Bodrogi, Bánhidi, vagy Horváth Teri nevét, és ez még csak a fele a listának, felsorolhatnánk az egész stábot.
A határ választja el Anyicát és Mihályt és a csempészet pedig közel hozza egymáshoz õket.
A tragédia a kiszolgáltatottság pedig ellenállhatatlanul hajtja õket a tragédia felé.
A Csempészekben kevés dialógussal igen erõs képi világot teremt Máriássy Félix.
Apró gesztusok, lírai átkötések, montázsok váltják egymást.
A társadalmi dráma mellett a két ember lírai tragédiája az ami izgalmassá teszi a filmet.
A véletlen által egymás mellé sodort szerelmesek kapcsolata pillanatnyi menedék a megállíthatatlan végzet elõl; az idill álomszerû, Máriássy filmjei mégsem a drámára, hanem az életképek lírai sorozatára koncentrálnak.
Válasz