Ez a film iszonyú erotikus.

Nem igazán tetszett. A szinpadias megoldás egyáltalán nem. Keira sem volt erre a szerepre a megfelelő, talán most először nem tetszett az alakítása. Jude Law sztem hozta a szerepét elég jól. Aaron T. J. /Vronszkij /megint nem tetszett, külsőre nekem egyáltalán nem illett sem a korba, sem a cselekménybe, /pl. folyton az ugrott be hogy festett haja van/de játéka sem győzött meg..... Nem kötött le ahogy kellett volna, kicsit untam... 😒

Nos, elég egyedi interpretációja egy nagy klasszikusnak. Én szerettem az egyediségét. Egyedül Keira K. nem tetszett benne. Nem értem, miért ő az egyik legfoglalkoztatottabb színésznő a kosztümös darabokban, egyáltalán nem áll jól neki. Ráadásul az ő főszereplésével készült film remake-kek rendre elbuknak a korábbi változatokhoz képest. Igazán egyetlen filmben szerettem csak, egy mai darabban a Beginn again-ben. Abban hiteles tudott lenni.

Megnéztem. Harmadik nekifutásra sikerült végignézni. Az első kettő elbukott azon, hogy kapkodtam a fejem, hogy a díszletek ki-be vándorlásán kívül most mit is kellene észrevennem. Mire rájöttem, hogy változott a jelenet, vége is lett.
Sajnos az eredeti regényre nem emlékszem, így nem tudom összevetni. A pozőr beállítások és a merev jelenetek jól álltak Keirának. Miután a feléig eljutottam és hozzászoktam a rendezéshez, a maradékot már sikerült befogadni.
Egy biztos. Nagyon szép a film. Gyönyörű környezet, gyönyörű ruhák, kellemes zenék és szép színészek. Ez végül meggyőzött, hogy nézzem végig.

Világ szégyene! A huszon-vége Keira Knightley mint Anna! Jáááj. hogy adhatták ennek az angol ropinak a világirodalom legcsodálatosabb nõi szerepét! Semmi köze ahhoz a nõhöz, ami Anna Karenina a könyvben és lehetett a valóságban. Nincs semmi távolabbi, mint egy angol 21. századi színészlány és egy 19. századi, kelet-európai nemes asszony, aki ráadásul kb 30 feletti. :D Nevetõgörcs, sírógörcs- elmondhatatlan! Gondolom ,annyi igaz lehet, hogy Keira elolvasta a könyvet és megpróbált valami kelet-európai akcentust erõltetni. Tiszteletreméltó , hogy ennyire szeretik az angolok az orosz kultúrát, de ez a szerep nem volt neki teremtve, hogy finoman fejezzem mki magam! :D :D(ez volt a Kritikus Tömeg-rõl a véleményem)

Kedvemre valók ezek a válaszok. :)

A Helen McCrory-Kevin McKidd-Stephen Dillane (BBC minisorozat, 2000)-féle verzió volt eddig a kedvencem, utána következett a sorban a Sophie Marceau-féle mozi; a sorrend nem változott... Sajnos ennél az új változatnál a szereposztás mindent elrontott :-( Anna egy érett, házasságban élõ, gyermekes asszony. Már nem naiv, hanem magabiztos és érzelmes, de általában higgadt nõ, akit csak egy valódi, eget rengetõ és érzéki szerelem tud kibillenteni a nyugodt és kiszámítható életébõl. Keira Knightley ennek talán pont az ellentéte, naiv, inkább hisztérikus, mint érzelemgazdag, felületes, semmitmondó, hiányzik belõle az a kisugárzás, ami szükséges ehhez a karakterhez, és eleve túl fiatal(os), az arcán nem hagytak nyomot az élet dolgai...Vronszkij kicsit volt jobb annál, mint amit vártam, de ez is kevés volt ahhoz, hogy elfeledtesse, hogy egy nyálas képû nyikhajt látok (ez lehet a mai ideál? OMG) Karenin nem lett volna ilyen jó, ha a többiek nem ennyire gyengék hozzá képest, de fogjuk rá - õ nem volt idegesítõ annyira.. Viszont néhányan azért így is jók voltak, nekem pl. Matthew Macfadyen mindig szimpatikus volt, de eddig inkább higgadt karaktereket alakított, nagyon meglepett ez a szerep - jó értelemben. Levint hagyjuk, ott egy mély érzésû, filozofikus férfira lett volna szükség, kaptunk egy picsogó kölyköt, hát na... A párja pedig rendben van, hogy elsõ bálozó, de ennyire gyermekalkatú színésznõt kár volt választani, akceleráció ide vagy oda, szerintem régen is komolyabban néztek ki a hasonló korú lányok.
A külsõségeken elbámészkodtam, a színházas megoldás szerintem jó volt, mert mozgásban tartotta az ember figyelmét - ezt persze inkább a színészi játéktól vártam volna. A kosztümök mesések voltak, a zene is jó volt. Eccerjó.

A film remek egyszeruen lenyugozo. A csodalatos konyvhoz nem sok koze van, ha ettol eltekintunk
akkor nagyon kellemes latvany. A zene is nagyon jo. Egyszoval igazi jo szorakozas!

Egyszerûen ettõl a Keira Modor Knightleytõl engem kiráz a hideg. Az egész nõ egy merõ görcs. Egy természetes pillanata nincs. A mimikája annyiból áll, hogy szomorú jelenetnél tátja a száját, boldog jelenetnél meg rém ellenszevesen és természetellenesen vicsorog, mint egy cápa. Az meg mindennek a teteje, amikor fülig érõ vigyorral mondja Vronszkijnak, hogy ha elmenne vele, soha többé nem láthatná a fiát. Ez olyan vicces?!?!?! Anna Kareninát se csíptem, de ez a "színésznõ" még 100x ellenszenvesebbé tette az amúgy is az karaktert.

Aaron Taylor-Johnsonnal nem lett volna gondom, csak annyi, hogy tényleg túl takonypóc a szerephez. Egyébként pont ilyen nyálas bájgúnárnak képzeltem el Vronszkijt a regényben is, szóval nálam ez rendben volt.

Jude Law viszont kifejezetten tetszett. Tökéletesen magáévá tette Alekszej Alekszandrovics karótnyelt ugyanakkor emberséges karakterét. Még a hangját is elvékonyította :D Õt is kb. ilyennek képzeltem a regény alapján, és végre nem magyarázták félre a kedvenc szereplõm jellemét (mint pl. a 97-es verzióban.)

Az elnagyolt Levin-Kitty szálat meg kb. ki is hagyhatták volna. Bill Weasley kész vicc volt Levinnek, már csak alkatánál fogva is. A Kittyt játszó színésznõ meg annyira jellegtelen volt, hogy észre sem vettem.

Egyébként a film összességében nem volt rossz. Nekem bejött a színházas dolog, a képi megvalósításon, ruhákon meg csak legeltettem a szemem. Csak Keira Knightley, brrr.

Speciel bírom Keira kisasszonyt , de osztom a véleményt : Sophie oda-vissza veri ebben a szerepben.Továbbmegyek : az a feldolgozás a finom bársonyosságával elragadott , a képernyõhöz szögezett , sõt beszippantott. Ez a mostani ... nem is tudom mit írjak... Egyetértek azzal a véleménnyel , ami egy kísérleti színház kísérleti darabjának kezdõ lépéseihez hasonlítja. Nézése bármikor szüneteltethetõ vagy urambocsá abbahagyható.

Szerintem képi világát és formai megoldásait tekintve érdekes film, azonban kihagyja azokat a tartalmi lehetõségeket, melyeket a szokatlan formai eszközök teremthettek volna, így csupán egy az adaptációk sorában, önmagában nem kiemelkedõ alkotás.

Bõvebb véleményem itt:

***moderálva***

Uram Isten! Hány van ebbõl?!

Elolvasgattam a kritikákat, ami azért volt nagyon jó, mert pontosan megfogalmazták, hogy nekem mi volt a bajom ezzel a filmmel.
Egyrészt egy szappanoperává silányították ezt a nagyon komoly drámát. Már az elsõ pillanatban olyan érzésem volt, hogy ez bizony egy vígjáték lesz, és végig az egész film alatt nem tudtam átérezni a tragédiát, amit a szereplõk elvileg megéltek. Amikor Anna a vonat elé vetette magát, nem is értettem miért teszi.
A másik, amit a kritikusok nagyon találóan megfogalmaztak: a három férfi szereplõ bizony kasztráláson esett át, Tolsztoj forogna a sírjában, ha ezt látná. Vronszkij fenekén még ott a tojáshéj, ráadásul iszonyatosan unszimpatikus, velem ugyan senki nem tudja elhitetni, hogy egy 30-s nõ számára õ hozza el a végzetes szerelmet. Néhány jelenetben az volt az érzésem, hogy enyhén homokos is… Karenin a jóságos apukát játszotta, szinte vártam, hogy mikor csókolja homlokon Annát. Ezzel ellentétben a válásba nem egyezik bele, ami teljes ellentétben van az álatal addig játszott karakterrel.
Hol van az orosz sztyeppén nevelkedett kemény férfi Levin figurájában? Õ is a hollywoodi álomgyár kreációja, csak nem értem, hogy mostanában miért nem képesek egyetlen hiteles férfikaraktert sem összehozni odaát.

Keira Knightley alakítása borzasztó, egy csontos vénasszonyra hogy tudták rábízni a végzet asszonyának eljátszását? Sophie Marceauval egy lapon sem említhetõ!

imádom!!! egyik kedvencem, már rengetegszer láttam. nekem kifejezetten tetszik ez a színházas megoldás

Mindenhol:)

Akárhogy is próbáltam nézhetetlen. Szeretem a mûvészfilmeket és odavagyok a kísérleti filmekért.... De ahogy ezt néztem azt éreztem, hogy egy darab egy próbáján vagyok (nem a fõpróbáján!), csiszolatlan az egész. A színészi játék szörnyen modoros, nyilván a színházi hangulat keltés miatt, de ez a vásznon szörnyû. Amúgy az alapötlet jó, ötvözni az elõadómûvészeteket, és mindentiszteletem a látványtervezõé, ügyesen összerakta a dolgokat, de sajnos így is nézhetetlen. :(

***SPOILERHEGYEK!!!***

Vegyes érzéseim vannak ezzel a filmmel kapcsolatban. A kivitelezés persze gyönyörû. A színházas ötlet nagyon tetszett. Szeretem, ha valaki okkal kísérletezik a formával. Szerintem ez az ok itt megvolt. Nem is az, hogy színház az egész világ - ez manapság is elmondható. Sokkal inkább az, hogy ennek a régi, a miénknél sokkal kifinomultabb kornak a mindennapjait sikerült frappánsan megindokolni. Mindaz a girland, pompa meghajlás, lefojtott érzelem ma már nincs. Leginkább még a színházban lehet találkozni vele a szándékosan túlstilizált díszletekben, a kényszerû túljátszásban, hogy a kakasülõrõl is lássék. Szóval ez tetszett. Anélkül, hogy nagyon belemennék a részletekbe, két dolgot láttam problémásnak. Az egyikrõl nem tehetnek az alkotók. Az erkölcsi túlhaladottság. Valaki írta ezen a fórumon, hogy ma már egy félrelépés, egy válás nem tud így végzõdni. Legalábbis nem ez a tipikus. Mennyire igaza volt! Ha egyáltalán megszívja valaki, az is a férfi. Neki kell lemondania a közös gyerekrõl és õ megy a híd alá, ha úgy alakul. De a vonat alá õ sem. És persze nincs neheztelés meg kiközösítés vadidegenek részérõl, csak tudomásulvétel vagy közöny. Szóval a dráma ab ovo nem tud (akkorát) ütni, mint annak idején. A másik gondom Vronszkij figurájával volt. Azzal a mondattal vezetik fel, hogy kedvenc idõtöltése a csábítás. Valóban, láthatóan odafigyel a külsõjére. Még a csákója is csibészesen félre van csapva, ami katonáéknál tilos, vagy ha nem, akkor mindenki csapja félre - ugyanabban a szögben. De nekem nagyon úgy tûnt, hogy õszintén szerette Annát. Óvta, kiállt érte, elviselte a paranoid(nak tûnõ) vádaskodásait. Tény, hogy az utolsó jelenetbõl kiderül, hogy lemondott a közös gyermekrõl. De ettõl még õ szent is lehet, nem csak gazember. Talán lelkifurdalásból vissza akarta adni azt az aprócska részt Annából a megcsalt férjnek, amit sikerült átmentenie - ha már az igazi odaveszett. Talán csak nem akarta elszakítani a féltestvérétõl. Talán a legjobb körülményeket akarta neki biztosítani. Talán nem tartotta magát elég jó apának. Talán nem akarta, hogy a kislányra is fröccsenjen abból a sárból, ami Annára és rá fröccsent. Nem tudom, nem ismerem a korabeli viszonyokat, sem az alkotók szándékait. Ott van például a lóversenyes jelenet. Ebbõl kiderül, hogy Vronszkijnak a ló csak addig volt fontos, amíg hasznára vált. Amint haszontalan lett, türelmetlen lett vele és minden megrendültség vagy búcsú nélkül puffantotta le. És akkor megint ott vagyunk, hogy nincs egyetlen egyértelmû jelenet, amelyben Annával hasonlóan bánna. Mielõtt elmennek az operába, Anna megcsókolja, õ pedig úgy tesz mint a nõk rúzsozás után, mintha el akarná távolítani a csókot. Tkp. lehetséges, hogy addigra kényelmetlenné vált számára Anna, különösen, hogy feltûnt a színen egy kõgazdag hercegkisasszony, akinek az anyja is gyönyörû és özvegy volt. Csak éppen volt annyira gavallér és lelkiismeretes, hogy ne akarjon szavakkal szakítani. És talán õt is zavarta Anna kiközösítettsége, mert ez óhatatlanul rá is átháramlott valamelyest. Ugyanakkor készen állt a közös vidéki életre és lemondott a karrierrõl a seregben. Szóval fogalmam sincs. Nem vágyom szájbarágásra, de ha csak egyetlen képkocka erejéig mutatták volna Anna halála után, abból már lehetne következtetni. Nekem a tippem az, hogy könnyedén tovább lépett, és pont ezért nem törõdik vele a film a továbbiakban, de nem örülök neki, hogy ezen agyalni kell. Másrészt viszont talán Anna is felelõs. A viszonyért, a válásért persze mindenképpen, de a kapcsolatuk lejtmenetéért is. Felelõs, mondom, de nem ez a megfelelõ szó. Talán itt a Geréb-probléma lépett fel. Talán azokat a kapcsolatokat, amelyek megcsalással, árulással indulnak - Vronszkijnak ott volt Kitty! - szükségképpen belengi a gyanakvás. Hiszen ha egyszer képes volt rá, akkor miért ne tenné meg még egyszer? Na és persze le kellett mondjon a fiáról, aminek a súlyát, aligha mérte fel elõre. Utal is rá, csak persze Vronszkijra kivetítve, mondván, sok mindenrõl lemondott és ez megmérgezte a kapcsolatukat. De hát itt alighanem saját magára gondol: a gyerekére, a társadalmi kapcsolataira, a biztonságra, kiszámíthatóságra. Vronszkij száját egyetlen panasz nem hagyja el. Szóval nekem lényeges dolgok nem kellõképpen tisztázottak és ha van egyáltalán a történetnek a mához szóló üzenete, akkor az az, hogy az ember fontolja meg minden fontos lépését alaposan. Ami szerelmesen kábé lehetetlen és itt le is nulláztam a sztorit és magamat. Ja, nagyon tetszett a pokróc a piknikelõs részben. Hatalmas ország - hatalmas pokróc. Esküszöm, legalább 4x4 m.

Nekem nem igazán jött be ez a feldolgozás. Elõször is ez a színház a filmben-koncepció számomra nagyon zavaró volt. Én szeretem a színházat is és a filmet is, de mindkét mûfaj más formanyelvvel operál, a kettõt ötvözni nem túl szerencsés. Itt is inkább a mesterkéltség az, ami lejön az egészbõl, holott látszik, hogy rengeteg energiát beleöltek, hogy szépek legyenek az átmenetek. A jelmezek, díszletek kifogástalanok, de valahogy mégis olyan fából vaskarika-jellege van az egésznek ami lépten-nyomon kizökkent.
Keira Knightley-t láttam már néhány kosztümös szerepben, most tetszett a legkevésbé. A játékát is kicsit erõtlennek éreztem, egyáltalán nem az a vérbõ orosz dáma volt, inkább olyan, mint valami balettpatkány a Kirov-balettbõl, alkatilag különösen vézna volt a szerephez. Jude Law Kareninje közepes volt, amúgy sem kedvelem, el tudtam volna képzelni mást is helyette, Aaron Johnson Vronszkija viszont egyenesen röhejes volt, teljesen hiteltelen, egy tejfelesszájú nyikhaj. A többi szereplõ elfogadható volt, a zenéje érdekes, a látvány pedig, ha el tudunk vonatkoztatni ettõl a felemás jellegtõl, amit a színházasdi okozott, akkor elsõrangú.
Mindent összevetve egy gyenge közepest adok rá.
5/10

Egyetértek, nekem sem tetszett ez a feldolgozás. Keirát én sem tartom jó színésznõnek, pláne nem szép nõnek. Egyszerûen képtelenség, hogy rá osztották ezt a szerepet. Számomra az õ jelenléte/alakítása élvezhetetlenné tette az egész filmet, a többi (hiteltelen alakítások, vonzónak a nem nevezhetõ Vronszkij, idegesítõ, az eredeti történethez nem illõ díszletek) már csak hab a tortán.