Téma: Acu hercegnõ

offtopic
dorombka 2013 jan. 11. - 12:22:48
(213/1793)
Ez is nagyon hasznos volt.
offtopic
dorombka 2013 jan. 11. - 12:20:22
(212/1793)
Megint tanultam.
Csak fura volt, hogy minek örökbefogadni egy felnõttet.
offtopic
UsagiYojimbo 2013 jan. 11. - 12:01:54
(211/1793)
Ázsiában többfelé elõfordult az is, hogy "férjet vettek örökbe".
Ez azt jelentette, hogy a család lányát hozzáadták valakihez, aki viszont felvette a család nevét. Azaz a férj költözött a feleség családjához, és vette fel a felesége nevét, és nem fordítva.
8/10
napraforgó 2013 jan. 11. - 09:38:21 8/10
(210/1793)
Hasonló rendszert láthattunk akár a Hamletben is. Akkoriban teljesen természetes volt, hogy az elhalt férfi (király) feleségét az öccse feleségül vette és maga ült a trónra.

Vicces, hogy a Biblia tud kádenciát erre a megoldásra (Onan története) is, amikor a testvér kötelessége volt az özvegyet elvenni, és "magot támasztani" elhunyt fivérének.De az ellenkezõje is imert lett. Késõbb már vérfertõzésnek tekintették a férj/feleség testvérével kötött házasságot, ill. akármilyen nemi kapcsolatot... Ez volt az oka VIII. Henrik házassága felbomlásának az elsõ nejével, hiszen az az elhalt bátyja neje volt.
notni 2013 jan. 11. - 09:29:03
(209/1793)
A honfoglalóinknál kicsit másképp intézték a család „ügyeit”. A leviátusi rend szerint az elhalt feleségét legidõsebb fiútestvér vette el, gyermekeit meg sajátjaként nevelte tovább. Emellett, az örökös nem a gyermek volt, ha nem a legidõsebb testvér (szeniorátus). (Ez vezetett a Koppány féle lázadáshoz, mert a régi rend szerint Koppány örökölt volna, az európai hûbéresi szokások szerint pedig István).

Ez a rend biztosította egyrészt azt, hogy mindig alkalmas (tapasztalt nagykorú) legyen a vezetõ, másrészt a gyermekek születésének számát ne befolyásolja egy esetleges csatatéri fiaskó. Minden asszonynak volt férje, akinek utódokat nemzhet, függetlenül a nemek egymásközti arányához. Egy-egy nagyobb kalandozás után erõsen eltolódtak az arányok….
8/10
napraforgó 2013 jan. 11. - 09:03:49 8/10
(208/1793)
Bizony, bizony.
Tanultam római jogot, igaz, elég régen, de az legalább nem változott azóta...
Sõt elmondom neked azt is, hogy a fiúk nagykorúságukig (!) nem vágták le a szakállukat, akkor, 25 éves korukban ünnepélyes szertartás keretében borotválták le, és felajánlották valami római istenség (sajnos a nevére nem emlékszem) oltárán.
A felnõtt férfiak soha nem hordtak szakállt! Ezt lehet látni némely római tárgyú filmben is...
Tehát ha egy szakállas római látsz egy filmben, lehet tudni, hogy még kiskorú, nem sui generis, hanem az apja (a paterfamilias) manusa, vagyis joghatósága, hatalma alatt áll.

E tekintetben kicsit a keleti kultúrák is hasonlíthattak a római jogra, hiszen itt is azt látjuk, hogy a már felnõtt (a gyerkbetegségeket túlélõ), és alkalmas (!) örököst kerestek.

Az árván maradt gyerekek felnevelése itt se volt szempont....
notni 2013 jan. 11. - 08:20:22
(207/1793)
Az örökbefogadás teljesen mást jelentett, mint nálunk.
A távol-keletiek nagy alázattal voltak közösségük (család, nemzetség, haza) és hivatásuk iránt. Az iparosok és mûvészek is, ha úgy érezték, hogy vérszerinti fiuk nem rendelkezik kellõ elhivatottsággal, és tehetséggel, akkor a legjobb tanítványuknak adták át a tudásukat, akit egyúttal örökbe is fogadtak. És az sem volt ritka, hogy maga az örökbe lépõ vette fel a tisztelt elõd nevét.

http://en.wikipedia.org/wiki/Togakure-ry%C5%AB

Itt pl. látható egy harcmûvészet nagymestereinek a sora, akik közül több is felvette az alapító nevét, aki maga is más néven született.
Ezüstliliom 2013 jan. 11. - 08:11:31
(206/1793)
Nagy vonalakban persze hogy érthetõ, nem ezzel van a baj, hanem az apróbb finomságokkal, hogy a fõvárosban ki kicsoda és kit támogat, kinek az alárendeltje, kit támad, ki ellen szervezkedik, és fõleg hogy hogy hívják.
offtopic
dorombka 2013 jan. 11. - 04:39:41
(205/1793)
25 éves kornál idõsebb

?????
8/10
napraforgó 2013 jan. 11. - 03:58:57 8/10
(204/1793)
A rómaiakat említetted benne, hát ott is elég ismerõs szokás volt az örökbefogadás.
Õk sem egy gyermek fölnevelésére találták ki, hanem a család erejének növelése, az öröklés biztosítása volt a cél.
Tanultam, hogy csak 25 éves kornál idõsebb (ez volt a nagykorúság idõpontja (!)) férfit fogadhatott örökbe a nála legalább 16 évvel idõsebb (!) római polgár (!) férfi.

A zenéket illetõen meg - egyik nap hallhattuk a japán hangszeren játszott zenét is, valami fogadás, ünnepség alkalmából. Európai fülnek szokatlan, (nekem kifejezetten idegesítõ) japán húros hangszeren játszott"valami" volt.
Mellesleg az õsi koreai zene a koreai történelmi sorozatokban szintén hasonló volt (emlékszem a Silla királyság ékkövében a Bodzsong lánykája által játszott "zenét" alaposan meg is vágták, mert európai fülnek nem annyira zene, hanem inkább macskazene az ilyesmi.)
9/10
Ljerk 2013 jan. 11. - 01:14:47 9/10
(203/1793)
Érdemes megnézni eredeti hanggal néhány percet, mert szerintem lehetetlen utánozni szinkronnal. A férfiak néha olyan pattogósan, erõs hangsúlyozással beszélnek, hogy ihaj! A nõknél szintén van kis pattogás, de aztán olyan leheletfinoman susognak, hogy ejha!

A 3. rész nagy része feltöltve:
http://www.dailymotion.com/video/xkx5hg_atsuhime-03-muxed_shortfilms?search_algo=2#.UO9X3qCOCQQ
9/10
Ljerk 2013 jan. 11. - 00:49:52 9/10
(202/1793)
Kontárként 4 dolog jutott az örökbefogadásról eszembe:

- ha valakinek meghal az összes gyermeke, miért is ne, fõleg ha tele van szülõi érzésekkel

- nincs nyugdíjas otthon se nyugdíj, ha nagyon vén, mégha gazdag is - más ha a felnevelt gyermeke ránéz néha a cselédekre akik ápolják õt, mintha tengõdne valahol

- mint a filmben láttuk, egy jó,erõs és ügyes fiú vagy szép,okos és illemtudó leány mégha örökbefogadott is okot ad a dicséretre másoktól, hogy milyen jó nevelést kapott, azaz az örökbefogadó hírnevét erõsíti

- az örökbefogadó a nevelt gyermekének házasságával erõsítheti saját maga és nemkevésbé a klánjának a pozicíóját, ha "erõs" házastársat keres neki
Ghanima 2013 jan. 10. - 22:50:39
(201/1793)
Ebben a sorozatban is az az egyik zavaró tényezõ számomra, hogy nyugati/as zenéket hallhatunk benne, bár (talán csak egyelõre?) _számomra_ szerencsésen legalább közben nincsenek kissé bugyuta dallamocskák.
Ghanima 2013 jan. 10. - 22:46:35 Előzmény UsagiYojimbo
(200/1793)
Úgy látom, igencsak otthon vagy Japán-ügyben. Hátha tudsz nekem válaszolni, mert régóta érdekel, és nem értem a "logikáját" (ha volt benne egyáltalán európai típusú logika): már a Gendzsi regényében sem értettem a rengeteg örökbefogadást. A célját persze értem/érteni vélem, de egyrészt a nemes családok (is) annyira vigyáztak a vérvonalakra. Eközben meg folyvást örökbefogadtak. Persze - gondolom - nemtelen ember gyermekét nem nagyon, ha egyáltalán...
(Mondjuk, szerintem családi kötelékek terén az egyetlen igazi a rómaiak vélekedése volt ez ügyben: csak az anya személye a biztos.)
Tehát az a büszke vélekedés a császári vérvonalról, hát az már vagy egy évezred óta sehol sincsen.
Tehát a szó szerint vett vérvonal akkor mégsem olyan fontos? Az örökbefogadás übereli? :-oo
andros 2013 jan. 10. - 22:24:30 Előzmény notni
(199/1793)
valóban bájos,kedves,szemtelenûl õszinte,de uakkor elegáns a hercegnõ,és nem ,,maszkban"hajbókol és szolgalelkûen nyilvánúl meg,ez pozitivúm a megszokott koreai-vetitett filmek fõszereplõnõjéhez képest,ám saját szemûvegemen át is kicsit unalmas,nincsenek benne váratlan fordúlatok,vontatott volt eme mai 45 perc is,ami cselekményét 5 percben is bemútathatták volna,jó,tudom,hogy bájos kis film ez,és természetesen szép,de akkoris hiámyérzetem van,a koreai filmeknél lázasan vártam a másnapot a folytatásért,itt most hiányzik eme izgalmas várakozás,mindenképpen nézni fogom most már,ha nem gátol benne kûlsõ,nemvárt történés,mert elragadó,bájos kis alkotás,de akkoris hiányérzetem van:-)
10/10
Fõnix_császárnõ 2013 jan. 10. - 20:42:13 10/10
(198/1793)
Ez enyhe túlzás, ez még összesen az 5.ilyen sorozat hazánkban.
És akkor azokat az undorító szappanoperákat, saját gyártású hulladékokat szereted?
Biztos te sem, csak jólesett leírnod, ezek a sorozatok rövidek és lényegre törõek, valóban ezek is csak szappanoperák, de még mindig jobbak xy hulladéknál.
Annyi bajom van csak hogy szar idõbe tették így nem nézem a tvbe.
dorombka 2013 jan. 10. - 18:44:16
(196/1793)
A Yu bóbita =chonmage (丁髷, ちょんまげ)frizurához persze speciális fésûk is jártak...meg gondolom borotva is.
Egyszer láttam egy filmet...egy késõ kori nem aktív, hanem hivatalnok életet élõ szamuráj történetérõl szólt ...itt az asszony készítette fel emberét egy viadalra azzal, hogy rendbe hozta az embere frizuráját.
http://www.vill.kiso.nagano.jp/lifestage/category/industry/seeing/orokugushi/variety/kind-yuikushi.html
dorombka 2013 jan. 10. - 18:36:30
(195/1793)
De van divat is, nem akármit visel egy magára valamit adó szamuráj.

a képen pl a Honda-mágus本田髷" a variáció.
dorombka 2013 jan. 10. - 18:34:34 Előzmény dorombka
(194/1793)
A japánok szertartásos aprólékos stílusára jellemzõ, hogy nem elég, hogy van neve ennek a frizurának, de más-más elnevezése is van a fejtetõ egyes részeinek.

Bár nálunk is megkülönböztetnek ilyet. választék, frifru, konyt, barka stb

A borotvált rész pl. a sakayaki (月代).