Programkereső

Téma: Acu hercegnõ

Spoiler
Tilli 2013 jan. 27. - 09:04:32 Előzmény Ljerk
(673/1793)
Hát ez fantázia kérdése....de van ahol már az is kevés. ;)
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 27. - 07:31:32 9/10
(672/1793)
Én csak 3x-szor annyi vizet rakok a rizshez, de látom itt nemhogy pempõs, hanem tocsog is a vizes lében. Majd kipróbálom egyszer. :)
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 27. - 07:26:41 9/10
(671/1793)
Lábadozó betegnek készített étel (Acu szolgálja fel Nariakirának)
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 27. - 07:17:17 9/10 Előzmény Crystalheart
(670/1793)
Nem lehetne azt mondani rá, hogy 'doku-history-drama' ?

Mert ha a film felét kivágnánk, akkor teljesen (a narráció és a kiotói/edói udvar jelenetei miatt) igaz lenne a tiszta 'doku-history' címke - de látva az összes részt, kicsit többet gondolok annál.

Nyilván nem akciófilm, sem tragédia, sem vígjáték, sem kamaradráma, sem mese (bár mindegyikbõl vannak csipetnyi elemek) - a szolíd 'dráma' kategória azonban talán illene azokhoz a jelenetekhez amivel az írónõ egybegyúrta Acu életét a többi szereplõével, illetve a történelmi eseményekkel.
Válasz
Crystalheart 2013 jan. 26. - 21:00:25
(669/1793)
Észre lehet venni, alig néhány évtized múlva... :D
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 26. - 16:22:59 9/10
(668/1793)
Hát igen, könyvjelzõhöz nem kell alany, állítmány. :)
Válasz
offtopic
dorombka 2013 jan. 26. - 13:15:44
(667/1793)
<<amint készítek egy doku-history-t a magyar történelemrõl magyaroknak>>

Õszintén kíváncsi vagyok rá, feltétlen jelentkezzél, ha összejön.Drukkolunk.
Válasz
diane 2013 jan. 26. - 12:25:24
(666/1793)
Semmi bajom a narrációval. Nekem tetszik. Még több háttér-információ sem lenne rossz.
Válasz
Crystalheart 2013 jan. 26. - 11:41:50
(665/1793)
Diderot a 18. században élt. Émile Zola és Jókai is kiszólt a történetbõl, de ez ma már nem bevett gyakorlat, bizonyos groteszk vagy humoros mûveket leszámítva. De regényben hagyján, hiszen én is olvasok Zolát és jókait is és nagyon tetszenek, ám a modern filmmûvészet már mást kíván. Ezzel a módszerrel nem érnek el mást, mint hogy dokumentumfilm-szerûvé teszik a sorozatot. És mint írtam is, elképzelhetõnek tartom, hogy ez szándékos (doku-history, mint számos BBC History sorozat), de hozzánk ugyebár nem jut el a sorozatot övezõ helyi hype és az ottani hírek, amelyek ezt közölhetnék. Itt csak leadják egy sima keleti sorozatként.

És ki kell, hogy ábrándítsalak, de én képes voltam elsõre megjegyezni a neveket és kapcsolatokat (hozzá is vagyok szokva a japán világhoz, évi 12 hónapból kb. egyet minõségibb animével töltök), és tisztában vagyok a japán történelem és kultúra jó részével (egy saját fikciós történelmi írás miatt folyamatosan kutatom), nem ez a probléma.

Ljerk: Nem a narrátor szinkronját firtattam, az olyan, amilyen, és mondom, megnéztem japánul is.

Ám nem az a lényeg, hogy vannak-e benne képpel elmesélt történések, hanem hogy túl sok van, amit nem azzal mesélnek el. "Varázslatos" jelzõt én azért nem használnék minderre, ahhoz túl kommersz a kamera képe és a beállítások. (Kamera és fényelés kérdése elsõsorban. Néha olyan, mintha tévés-kamerával vették volna föl.)

dorombka: A japán stílus nem ezt jelenti, ez doku-history stílus, abból is az a fajta, ami a saját népnek meséli a dolgokat, és nem nemzetközi forgalmazásra szánták eredetileg. Igazából az mtv kommunikálta le rosszul az egészet. Bár ezen túlmenõen is vannak elemei, amit én személy szerint másképp csináltam volna, és amint készítek egy doku-history-t a magyar történelemrõl magyaroknak, másként is fogok.
Válasz
offtopic
dorombka 2013 jan. 26. - 10:34:07
(664/1793)
Bocs, amíg Sumomo elõkerül:
Ez az õ könyvjelzõje, idáig olvasta...hogy késõbb megtalálja.
Javasoljuk Neki, hogy máskor tegyen mellé egy autentikus képet is , ha épen van a tarsolyában..... :))
Válasz
offtopic
dorombka 2013 jan. 26. - 10:27:10 Előzmény Crystalheart
(663/1793)
Érdekes amit mondasz.
Lehet, hogy szakmailag igazad van,
de nekem pont azért tetszik mert nem mindennapi, sem hangulatában, sem az általunk megszokott durr bele amerikai - európai stílushoz képest.
A bevezetõ képsor bár tetszik, azt azért megrövidíteném, túl hosszú egy 45 perces epizódhoz, de a narrátori betét nagyon jól visszaadja számomra legalábbis az archaikus hangulatot akkor is, ha nem mélyülünk el a nevek tengerében.
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 26. - 10:18:16 9/10
(662/1793)
Szia. Ez egy elég hiányos mondat. :)
Válasz
5/10
offtopic
Sumomo 2013 jan. 26. - 09:44:59 5/10
(661/1793)
.
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 26. - 04:08:47 9/10
(660/1793)
Az ünnepség.
Válasz
8/10
napraforgó 2013 jan. 26. - 03:46:06 8/10
(659/1793)
1. Eleinte én sem tudtam megkülönböztetni a sok egyforma arcot. Aztán néhány rész után már nem is voltak olyan egyformák, és a neveket is kezdtem megjegyezni. Ebben egyébként a narráció is segített, mert idõrõl-idõre elmondták, hogy ki-kicsoda és milyen viszonyban vannak egymással.

2. Kicsit furcsának találom, hogy Szaigo szerepére nem találtak egy nagyobb termetû színészt, így egy teljesen átlagos termetû férfitól ájuldoznak, mondván, hogy micsoda óriás...

3. Tetszett, hogy Ikushima a háttérbõl milyen jól megszervezte a találkozót az elõzõ daimóval, Nariakíra apjával, éspedig úgy, hogy meghívást kapott....

4. Az is tetszett, ahogy Acu hercegnõ az örökbefogadó apjának apját, Nariokit és annak hivatalos ágyasát, Oyurát olyan rafinált módon vonta felelõsségre, hogy az egész tulajdonképpen tiszteletadásnak volt beállítva, amelyet a "nagyapjánál" tett. (nem véletlenül adhatták ennek a résznek azt a címet, hogy Acu hercegnõ harcba indul...)
És az is érdekes volt, hogy a látogatást követõen az "apja", Nariakíra állapota javult... Mivel mindenkinek mindenhol voltak kémei, nem volt lehetetlen, hogy az "átok" egy folyamatosan adagolt méreg volt, ételbe, italba keverve... (habár lázas betegségrõl beszéltek..., de akkor is...)

5. Nariakíra gyermekei is mind ágyasoktól születtek, egyik sem a hivatalos feleségtõl, Hisza hercegnõtõl. Amikor a nagyúr megérkezett, a hivatalos fogadáson a három élõ gyermeke (mind kicsik) ott hajlongtak, fél lépéssel mögöttük az édesanyjuk, akiket a narrátor néven nevezett.
Válasz
offtopic
UsagiYojimbo 2013 jan. 25. - 19:51:40
(658/1793)
A helyzet az, hogy az MTVA beleválasztott...

Akartak már nem koreai sorozatot is, és megtetszett nekik ez, amit a netes közösség, és az NHK is felmagasztalt.
Csak arra nem figyeltek oda, hogy az NHK a taigákat nem külföldnek csinálja, mint a koreai TV-k a saját sokrészes sorozataikat. (Lásd: koreai kulturális export)

A narráció az eredeti japán verzióban nagyon jó, a kis epizódvégi dokumentumfilmben mindig ki is írják, hogy ki a narrátor. (Nem mindig az elsõ kb. 20 részben "megismert" hölgy lesz ugyanis...)

Valaki felemlegette a Sacra Coronát. Igen, annak ugyanez volt a gibája, hogy tele volt olyan történeti- illetve kulturális utalásokkal, amit a magyarokon kívül más nem értett...
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 25. - 18:29:49 9/10
(657/1793)
A narrátor japán hangja tökéletes, ellentétben a magyarral (különben a Gyûrûk Urához illett a hangja), viszont egyetértek abban hogy kár olyat közölnie ami majd egyszer be fog vagy nem fog bekövetkezni, ezt már néhány koreai sorozatban sem szerettem, ha elõre bemutattak néhány jelenetet a késõbbi részekbõl - aztán azt vártam tûkön ülve hogy mikor fog már megtörténni.

Lehet hogy elkerülte a figyelmedet, hogy van néhány olyan képsor amikor nincs szöveg, de tökéletesen leírja egy szereplõ lelkivilágát - például ebben a részben Szájgó Kicsinoszke ahogy lehûtené a lelkében örjöngõ szamuráj virtust ami saját önnön gondolatai gerjesztettek, de még vizes vödtökkel sem tudja - azután ahogy a fény áthatol a lelkén és elsöpri a maga állította démont, amikor Acu szembesíti a ráolvasás vádjával Nariakira apját és annak szeretõjét - varázslatosnak tartom.

Vagy ahogy Naogoro mély meghajlásokkal és a szavaival biztosít mindenkit, hogy már túl van Acu hercegnõ iránti érzésein - a következõ jelenetben pedig egy bottal eszelõsen szétver egy póznát minden szöveg nélkül. :)
Válasz
Crystalheart 2013 jan. 25. - 18:01:07
(656/1793)
Nem azt mondtam, hogy máshol, hanem hogy más szituációban, akár ott, abban a szobában is. Ez dramaturgiai kérdés. Egyébként ez nem azért van, mert japán a sorozat, mert pl. nagyon sok anime-sorozat szinte tökéletesen adagolja a karaktereket, és változatos, izgalmas módon mutatja be õket. Kicsit olyan, mintha a rajzfilmipar felszívná az igazán jó forgatókönyvírókat és látványtervezõket arrafelé. (Mondjuk jó nekik, legalább a rajzfilmek mennek, nálunk se a film, se a rajzfilm nem mûködik. :D)

Másodsorban a filmben a legfontosabb a látvány és a jó dialógus. A jó dialógus rövid, de ha nem is (pl. Tarantinonál), akkor is lényegre törõ, elõreviszi a sztorit, vagy hozzáad a karakterrajzhoz, és általában nem túl életszerû. A vizualitást pedig azért hangsúlyozom, mert egy filmben képekkel kell mesélni, nem egy kétpercenként megszólaló narrátorral. A probléma ott gyökeredzik, hogy Japánban a némafilmek hõskorában, a nyugati kiírásos gyakorlattal ellentétben egy felolvasó narrátor mondta el a sztorit élõben, aki a vászon mellett állt. Ez abban az idõben sokat hozzátett az élményhez, és egyes esetekben manapság is elég hatásosan tudja kivenni magát, de nem itt és nem így. Ennek ellenére sok japán forgatókönyvíró nem tud elszakadni ettõl a móditól.

A legrosszabb, amikor a narrátor kiszól a sztoriból, pl. "senki sem gondolta volna, hogy egyszer majd" stb. Ez ma már regényekben sem szokás, nemhogy filmben. Dokumentumfilmben, igen, ott mûködik.

Nagyon olyan feelingû az egész sorozat, mintha direkt féldokumentumfilmet akartak volna készíteni, japánoknak, japánokról, ala "BBC-East". Amin nem is csodálkoznék, hiszen köztudomású, hogy Japánban ritkán számolnak külföldi értékesítéssel, az mindig csak egy kis plusz, ráadás.
Válasz
diane 2013 jan. 25. - 17:56:04
(655/1793)
Köszi.
Válasz
diane 2013 jan. 25. - 17:55:06
(654/1793)
Ami azt illeti, valójában a mellékszereplõk élete sokkal mozgalmasabban és kalandosabban alakult.
Gondolok itt Saigora és Okubora.
Válasz