ui: Ne haragudj azt hittem veled vitáztam egy másik fórumban.

Jó hogy itt is egymásra találtunk :D

Egyébként nem tudom miért másolod be egy telesen más filmre irt véleményemet.
Két filmet nem lehet ugyanúgy kezelni, még ha hasonlóak lennének talán, de itt még ez sem mondható el.
Másrészrõl kifejtettem a kritikámat a filmmel kapcsolatban és nem értékeltem 1-re és degradáltam le teljesen, mint ahogyan te tetted a másik topicban.

Amennyiben nekem címezted a választ akkor csak a te szavaiddal tudok élni:
" Hjaj..

Szerintem egyezünk meg annyiban hogy neked nem tetszett, összefüggéstelen , míg másoknak nagyon is érthetõ és egy nagyon jó film. Egyébként teljesen lineáris a történet vezetés de mindegy.

Aki még nem látta és olvassa a fórumot, pedig nézze meg és döntse el maga.
A vitának úgysincsen haszna mivel mindenkik ragaszkodik a szubjektív véleményéhez.
De ha már kritizálod talán alá is támaszthatnád érvekkel, nem csak leírom hogy rossz...
Az elõtted levõk között legalább voltak akik leírtak hogy miért nem tetszett nekik." :)

Hát érdekes annyi biztos , de hogy túlértékelt, az is.
Sokan úgy tekintenek Tarr ra mint valami új féltalálójára a paraszti világ szegénységével tanuralisztikájával meg realista vonásaival, csak hogy Móricz 80 éve már megmutatta ezt.Másrészrõl egy mûvészfilm nem attól lesz mûvészfilm hogy mutatunk hosszú jeleneteket.Vannak jó mûvészfilmek amiben történnek is dolgok vannak monológok és mondanak is valamit de hogy mutatunk baktatást 5 percen keresztül és akkor belekel hogy lássuk hogy igen ez a megtörtség az emberi kilátástalanságot szimbolizálja.. Hagyjuk már ez a tipikus belemagyarázás. Fõként az a baj hogy saját magának csinált filmeket Tarr és ezt hangoztatta is, márpedig egy rendezõnek 1. vagy mûvészfilmet kell csinálnia amit ha kevesen is értenek elmondd valamit a társadalomnak valami lélektani emberei problémát stb.. vagy 2. Szórakoztatni akar. Egy rendezõ aki embereknek alkot ne már azt mondja hogy szarik mások véleményére és kész az ne mennyen rendezõnek.

Látod, tudsz te ha akarsz.
De a véleményemet fenntartom: A hülyék nem fogják megérteni 3 órában sem, viszont nekünk meg elég lett volna 20-30 perc is.

"Gondolom a rokona, vagy az ismerõse vagy.
Ha egyik sem akkor érdekelt vagy a következõ filmes pénzek kiosztásánál. :-)"
Írtad te, erre válaszoltam tiszteletben tartva véleményedet bár itt a filmre vonatkozólag egyetlen gondolatot sem közölsz.

Természetes, hogy tisztelem mások véleményét, most is csak azt tudom mondani senki értelmezésének ellenében sem akarok csak a vita gyõztes tudoraként "keresztes háborút" vívni.
Valamint sem a te, sem pedig mások véleményét nem lehet elvitatni, mindenkinek joga van hozzá.
Csak olyan eszmecsere híve vagyok amit a gondolat vezérel nem pedig a mások iránt érzett fölény, gúny vagy akarnok gyõzelem.
Volt szerencsém személyes beszélgetést folytatni az alkotóval A torinói lóval kapcsolatban.
Ezek alapján és mentén számomra sok olyan gondolati kapcsolat tárult fel amit magam sem gondoltam, hogy a film sajátja.
Tudnék saját gondolataimból is meríteni de talán Swarm blogja az ami annyira közel áll hozzám, hogy inkább õt idézném:-mielõtt azt mondanám A torinói ló számomra fontos alkotás ezzel együtt semmit sem oktrojálok másokra.

"Elõre leszögezem, hogy ez egy furcsa írás lesz (többek közt a pontozástól is eltekintek). Elsõsorban azért, mert a Torinói Ló egy furcsa film. Nagyon nehéz befogadni, felismerni az értékeit, ám annál könnyebb okoskodni róla a mûvészpalántáknak. Én nem vagyok ilyen. Bevallom töredelmesen, lassan a húszas éveim közepén járva, hogy én ehhez még pici vagyok. Azért az olvasóknak igyekszem hiteles képet adni a filmrõl.


Kezdjük Tarr Bélával. Lehet utálni, lehet imádni, de el kell ismerni, hogy amit filmmûvészetnek hívunk, abban õ nagyon ott van és letett valamit az asztalra. Sajátos stílusjegyei közt újra feltûnik a fekete-fehér képi világ, a végtelenségig elnyújtott snittek, filozofálás (ismét Nietzsche), szimbólumok, vallás. Amikor megkérdezik, hogy mirõl szól egy-egy filmje, nem mond semmi olyat, amit ne tudnánk. Meghagyja a nézõnek ezeket a dolgokat és nem is teszi rosszul. Hiába elismert mûvész õ, csak egy nagyon kis réteg fogadja be munkásságát. Alkotásainak célja nem a szórakoztatás. Aki megnéz egy Tarr filmet, annak fel kell készülnie arra, hogy gondolkodni fog és bizony kihívást jelent végigülni a mûvet. Címet direkt nem említek, mert szinte minden egyes filmjére igaz, akár szereti valaki, akár nem. A Torinói ló, Tarr utolsó filmje és ismét feladta a leckét a nézõknek, kritikusoknak, mindenkinek, aki látta és látni fogja ezt az alkotást. Vágjunk bele.

Hogy mirõl szól a Torinói ló? Laikus szemmel nézve semmirõl. Nincs történet, a cselekmény hihetetlenül repetitív. A lány felkel, kimegy a kúthoz vízért. Felöltözteti apját, megfõzi a mindennapi krumplit. Elvégzik a ház körül esedékes tennivalókat. Megetetik a lovat. A történetvezetés 6 napot örökít meg, melyben végig orkán erejû szélvihar tombol. Valami készül, a természet már nem az, ami volt. Az egybefonódó, monoton napokat elõször a szomszéd dúlja fel, amikor átjön pálinkát kérni és a világvégérõl hadovál, késõbb pedig néhány cigány lopja a kút vizét. A két és fél órán keresztül zajló apokalipszistörténetnek borzasztó súlya van. Igen, nehéz végigülni, a napok lassan telnek, már a nézõ is belefásul a mindennapi teendõkbe. Itt már rég kihaltak az érzelmek, robotmódjára végezzük bevett szokásainkat.
Térjünk ki az egyik legfõbb témára, aminek ismét köze van Istenhez. Mint említettem a cselekmény 6 napot ölel fel. Isten is 6 nap alatt teremtette a földet, itt ennek a reciproka történik. A 6 nap során mindig történik valami olyan esemény, ami erre enged következtetni. A szomszéd, a víz hiánya, a ló tétlensége. Nem marad más csak a sötétség, a megfoghatatlan üresség, a reményvesztettség, a semmi. Az addig felépített világ megszûnik létezni. A világ, aminek szerepét, most egy ócska kunyhó látja el. Tarr az efféle minimalista eszközökkel is kiválóan kommunikál. Ezt a szót pedig nem véletlenül használtam, hisz elképesztõen kevés a dialógus a filmben. Az 5 percre feltûnõ szomszédnak van a legtöbb szövege, azzal el is van mondva a lényeg. Egy bivalyerõs monológ fültanúi lehetünk, melyben benne van minden ember iránt érzett harag, szánalom és szembesítés. A Torinói ló epilógusa pedig elhozza nekünk azt a fajta torokszorító és fullasztó semmisséget, amelyben a szemünk láttára manifesztálódik a világ elmúlása."

Az a jó az internetben, hogy olyanok is hozzászólhatnak akik más véleményére nem kíváncsiak, csak a saját magukéra. Az a jó amit õk írnak, ha valakinek más a véleménye akkor abba belekötnek. Igaz Perry!
Általában az ilyen tipusú emberek szeretet éhes emberek, akik magukat tolják az elõtérbe. stb. Nem ragozom, hogy mennyire problémás az életük.
Kedves Perry!
3739 hozzászólás, nem tévedés, háromezerhétszáz- nál több hozzászólás. Mekkora tudos lehetsz? Mindenhez hozzászólsz, mindenrõl véleményt alkoztsz. stb.
376 indított téma. Te vagy a világ legjobb szakértõje!
Csak egy valamihez nem értesz: saját magadhoz!

Fogadd el, hogy a Torinói ló egy szarul sikerült film. Van ilyen, nem mindig sikerül.
De ha nem fogadod el akkor legalább tiszteld mások véleményét.

Nos, nagyjából elolvastam az összes hozzászólást, hogy egy kis háttértudással induljak neki a kommentnek.
Azon kívül, hogy rájöttem (már megint), hogy mekkora tahó vagyok, mert nem értem ezt a "mûvészeti alkotást", nem sok minden derült aki a majdnem 200 hozzászólásból. A filmet dicsérõ kommentek között általában azt olvasom, hogy Tarr Béla a mai élõ rendezõk közül az egyik legnagyobb, meg hogy mekkora zseni, és az összes fikázó kommentelõ egy nagy tajparaszt/bunkó/hülye/tahó/érzelmi és intellektuális roncs, amiért nem látják meg a filmben a mûvészetet.
Nos, akkor megkérhetem az egyik ilyen Tarr Béla fantól, hogy magyarázza el nekem, földi halandónak a filmet? Komolyan érdekel, nem hülyéskedek.
Az én nagyszüleim (mindkét részrõl) is paraszti családból jöttek, tudom, mi az a szegénység, sokat hallottam róla, de nekem anyukám nem azt mesélte, hogy a napi kommunikáció a "basszameg"-gel kimerült, és igen, volt mirõl beszélni, volt mit csinálni a szegénység közepette is. Nem vágom, miért kell két és fél órás filmet forgatni 20 perces jelenetekkel, amiben nem történik semmi (mikor a szerencsétlen csaj, aki mellesleg nem képes összekötni a haját, pedig egész nap mindenféle munkát végez - na, ilyen nincs a paraszti valóságban, másodjára áll neki vetkõztetni-öltöztetni az apját, ott kezdtem el magam kaparni). Akinek a paraszti világ újdonság, annak örülök, hogy végre ebbe is belelátott, de nekem semmi újat nem adott a film.
Na, az az értelmetlen monológ meg a film közepén - azok a hej de mélyen szántó gondolatok, most megmondom a tutit, csak az érti, akinek ugye van mûvészi érzéke (=beszélek itt össze-vissza mindenféléket a semmirõl, én sem értem, mi van, de jól hangzik), na, az végleg betette a kiskaput.
És azzal védeni Tarr Bélát, hogy szarik a közvéleményre... Nos, ez sem a legjobb a indok arra, hogy jó a film. Én is szarnék mások véleményére, ha közöm nem lenne hozzájuk.
Engem sem érdekel, hogy az itt kommentelõk mit gondolnak az én munkámról. Addig, amíg a munkaadóm kifizeti a havi béremet, elvagyok, mint a befõtt.

Szóval így saccperkábé 200 komment után továbbra is várom az érdemi hozzászólásokat (no, nem linkeket kérek, hogy ez meg az az okos kritikus milyen kritikát írt hozzá, azokat én is megtaláltam). Választ várok a kérdésemre.

Köszönöm elõre is.

Hahahahaha

Kedvelem a vidám és élcelõdõ némi máj nagyobbodással megáldott embereket.
Hiszen nekik kell az a jó borsos beszólás, hiszen ha megteszik akkor már érezhetnek némi elégtételt, hogy "meg aztán mondták" annak aki nézõpontuk szerint megérdemli.
Az én tisztem nem az , hogy megvédjem hiszen nem szorul rá Tarr Béla.
Táborok meg aztán mindig leszenk akik ujjonganak vagy sárral dobálnak ez a mûvészek és a mûvek sorsa.
Tarr elõreláthatólag nem fog filmet csinálni elmondása szerint, bár ismerhetjük a "soha se mondd, hogy soha" szlogent.
Azt nem hiszem , hogy bármiért is sorba fog állni, személyes ismeretségbõl mondom.
Gondolom Adyt idézni fegyvertény és mielõtt nekem is nekem szegeznéd a kérdést vele válaszolnék.


"Sem rokona, sem ismerõse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek."

Igazából Tarr Béla munkásságában azt szeretem nagyon, amellett, hogy iszonyatos jó filmeket csinál, hogy magasról tesz a köz véleményre. Beint mindenkinek, leszarja a díjakat, a jó vagy a rossz kritikát. Csak teszi a dolgát,de azt minden tekintetben jól.

Gondolom a rokona, vagy az ismerõse vagy.
Ha egyik sem akkor érdekelt vagy a következõ filmes pénzek kiosztásánál. :-)

Tarr Béla a valaha élt egyik legnagyobb filmrendezõ, csak a miheztartás végett. Ez a film pedig egy páratlan életmû következetes, teljesen logikus lezárása, minden efelé tendált. Egyértelmûen úgy gondolom, hogy mestermû, méltó befejezés, kétszer is megnéztem moziban, nem egy elhamarkodott, friss élmény hatása alatt írom e sorokat. Egy nagyon különleges életmû ér itt véget, a filmmûvészet egészen addig nem halott, amíg ilyen alkotók dolgoznak. Akik tisztességesek, akik komolyan veszik az emberi méltóságot. Sokat kaptam Tarrtól, érzékenységet, feltétlen, egy másfajta látásmódot, megértést és igazi szépséget. Ez a kultúra, a mûvészet lényege és erre csak a legnagyobbak képesek, mint (többek között) Leonardo, Beethoven, Rodin, Shakespeare, Dante... és Tarr.

a kerekes band hogy jön ehhez a filmhez?

Tegnap este néztem meg a "filmet". Sajnálom, hogy önszántamból ennyi idõt feleslegesen elraboltam az életembõl. Ez a "díjnyertes alkotás" egy gaztett a nézõk ellen, de talán még a színészeknek sem tett jót. Filmnézõ, filmszeretõ embernek tartom magam, szívesebben nézek elgondolkodtató mûvészfilmet, mint értéktelen csihi-puhit, vagy gagyi vígjátékot. De ez tényleg egy álságos mûvészlepelbe burkolt taliga sz*r. Kb. a felénél már úgy éreztem, hogy mindjárt tökön szúrom magam. Csatlakozom az elõttem szólókhoz, akik felemelték a szavukat, hogy hogyan lehet ilyenféle dolgokra súlyos pénzeket elkölteni. (Soha nem szóltam hozzá még semmilyen fórumhoz, de ez kihozta belõlem a gonoszt...)