Programkereső

Téma: A Silla királyság ékköve

Spoiler
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 13:52:53 8/10
(226985/239045)
Grat a dedikált könyvhöz!:)

Szóba került más is, mint pl. a sámán hit és a leletek kapcsolata... sillai koronák, Égi Ló sír.. stb?

Engem mondjuk a Princess Bari három értelmezési szintje érdekelt volna, kit mi érdekel... széles a választék Korea kapcsán...
Ismertetõ: http://www.uba.ar/ceca/newsletters/abril_11/nl-nota1-english.php

KÉP: Csoma Mózes könyve
Válasz
Illiona 2017 márc. 22. - 13:51:47
(226984/239045)
Nem a nõ sekélyes!
A férfi - SIG- a sekélyes.
Nem bizik a szerelmében, hogy a rájuk váró megpróbáltatásokat kiállja, kiállná a kapcsolatuk.
Persze, lehet azzal is magyarázni, hogy nem akarja hogy a nõ egy vak férfival kell együtt éljen, annak minden gondjával.
Legyen inkább boldog valaki mással - mert velem a vakság miatt ugysem lehet -gondolja.

De ez nem a nõ döntése iill választása!
Ha igazi a szerelem, akkor jóban-rosszban! De a koreaiak hajlamosak erre az önsorsrontásra: két boldog ember helyett legyen kettõ boldogtalan - ezt már annyi helyen láttuk!
Válasz
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 13:28:49 8/10
(226983/239045)
És a "poén" a végén!:(((((

Hmm, azért elég sekélyes nõ... A szerelem vak - tartja a mondás... és mi van akkor, ha a szerelmesem a vak?....

Lám, mindegy, hogy lát, vagy sem, az ember és amire képes, az attól független... lásd Jumong (ha már Song Il Gook)
Egyébként is imádom ezt a jelenetet, megunhatatlan....
https://rutube.ru/video/d616d91aec0b1dd2a47255398765c862/

KÉP: Princess' Man - hmm, lám, épp a vaksága miatt élheti a hétköznapi emberek életét, tapasztalhatja meg a családi boldogságot... és a párja nem vakként tekint rá, hanem férfiként, apaként, társként!
Válasz
10/10
Ljerk 2017 márc. 22. - 12:50:35 10/10
(226982/239045)
Kettõs viszonyulásom van a japán és koreai énekstílussal kapcsolatban - a japán, koreai k-pop és a linkelt videódban elõadott énekstílustól frászt tudok kapni.
Viszont sok elõadó nagyon tetszik ezekbõl az országokból, például Cocco:
- https://www.youtube.com/watch?v=MqGrRFBT6KY
Válasz
Illiona 2017 márc. 22. - 12:35:06
(226981/239045)
Song Il Gook is szerepel egy 3,5 perces "egy történet, egy dal" cimû gyüjteményemben.

Érdemes megnézni, itt a poén valamivel hamarabb, már 2. percben megvan!
https://www.youtube.com/watch?v=TNQfbjI52Vo

ezt ugyan feltettem itt valamelyik nap, amikor Dimash énekelt ugyanerrea videóra, de jobb kétszer mint egyszer.
Válasz
10/10
Ljerk 2017 márc. 22. - 12:28:27 10/10
(226980/239045)
Köszönöm szépen, szép öngólt lõttél. :) Érdekes egyébként, hogy komolyabbra fordítsam a szót..

Múlt héten végigjártam az ELTE néhány tanszékét - nem akarom részletezni, mert félreérthetõ lenne.

Legtöbbet Csoma Mózessel beszéltem (a koreai tanszék vezetõje) Gojoseon kapcsán. Elmondta, hogy fiatalon õ is vizsgálta a mandzsu (tung-úz) és a magyarság közti lehetséges kapcsolatot, de nem jutott olyan eredményre, amivel kiállhatott volna a világ elé. Sajnos az Arvisurát nem ismerte, így elvarratlan maradt a beszélgetés.

Búcsúzóul megajándékozott egy könyvének ( Magyarok Koreában ) dedikált példányával. :)
Válasz
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 12:12:56 8/10
(226979/239045)
"Humorizálj csak, úgysem sírom el magamat! :)"
Ejnye, pedig szerettem volna, ha kimbin pzs. részvényeinek árfolyama emelkedik!:)))))))))))))

KÉP: Song Il-Kook (Goog... kiejtve kuk)

Tõlem lehet 5:3 a javadra, egyébként nem tudtam, hogy ez meccs!:)))))))))))))))))))
Válasz
10/10
Ljerk 2017 márc. 22. - 11:33:37 10/10
(226978/239045)
Humorizálj csak, úgysem sírom el magamat! :)

Honnan jöttek Ataiszra az emberek 25-18.000 BC-vel ezelõtt menekülve a jég elõl? Az Arvisura Etur (etruszkok õse) és Aháj (görögök õse) vitájában leírja - egyébként ez a vita pazar, akár novellának is elmenne:
"Etur és Aháj vitája: Pamír, Ural és a Melegvíz-források birodalmából a sok beavatott tanítványaival Ataiszba vándorolt, ahol soha nem volt tél."

Boszniában már korábban a beavatottak piramisokat építettek 25-35.000 BC körül ( https://en.wikipedia.org/wiki/Bosnian_pyramid_claims )

Kuk nevek (Új-Guinea mezõgazdasági települése) a wikipedia szerint ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Kuk_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap) )
Bosznia-Hercegovina:
- Kuk falu Tomislavgrad községben, a Livnói/Hercegboszniai kantonban
Horvátország:
- Kuk falu Cetingrad községben, Károlyváros megyében
Szlovénia:
- Kuk falu Tolmin községben, Gori¹ka régióban
Egyebek:
Kuk - koreai levesek elnevezése

Jól visszavágtam, 4:3 - ra vezetek :)
Válasz
Illiona 2017 márc. 22. - 11:01:00
(226977/239045)
én tegnap A Szobalány miatt visszakerestem a beszélgetésünket ugy, hogy átállitottam 90 hozzászólás/lapra.
Hogy mennyi oldalt kellett átnézni, és ennyi idõ alatt mennyi különféle témában szóltunk hozzá, milyen sok filmrõl, sorozatról esett szó!
És az is nagyon tetszett, hogy bármelyik hozzászólásba néztem bele, mindig tudtam, hogy éppen melyik sorozat melyik részérõl van szó, vagy éppen melyik szinészrõl beszélgetünk.

Ma este viszont Saimdang!!!
egy SSH képpel: most készült egy fotosorozat a LEON közremûködésével, mindegyik maga a tökéleteSSHég!

Ez nem Leon a profi, hanem Leon a profi :)))))))))))))
Válasz
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 10:44:20 8/10
(226976/239045)
Jéééééééééééééééééééééééééé!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :)))))))))))))))))))))))))) Most vettem észre!:))))))))))))))))))

A lap tetején a felirat!
" Téma: A Silla királyság ékköve

Következõ 1 / 18000 oldal hozzászólás/lap"

Azaz immár 18 ezer oldalnyi hozzászólás... Milyen vastag lenne ez könyvformában?!:)))))))))))))))
Válasz
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 10:06:30 8/10
(226975/239045)
Mr. TökéleteSSH... ráadásul kétszer, ez már komoly szemkárosodást okozhat!:))))))))))))

KÉP: - felirat - hmm, azt hiszem, megfontolandó!:)))))))))
Válasz
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 10:03:43 8/10
(226974/239045)
Ezek szerint akkor a korabeli banán nem trópusi növény volt, hanem bírta a kemény fagyot is? Hiszen az banán és cukornád ültetvény nyomaira utaltak.

Egyik kézben hógolyó, másikban banán?:)))))))))))))
Válasz
Illiona 2017 márc. 22. - 08:25:36
(226973/239045)
Mr TökéleteSSH

kétszer...
Válasz
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 07:04:02 8/10
(226972/239045)
Ma Saimdang és Mr.TökéleteSSH!:))))
Válasz
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 06:59:41 8/10
(226971/239045)
Egy kis élénkítõ!:))))))))))))))
Válasz
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 06:55:57 8/10
(226970/239045)
Szép reggelt Mindenki!:)))))) Induljon jól a napunk!:)))))))))))))))
Válasz
10/10
Ljerk 2017 márc. 22. - 02:50:24 10/10
(226969/239045)
Gara-zúgó, ez is milyen döbbenetes egyezés - az elõbbi hozzászólásom montázsában ott van, hogy itt csúsztatták le a fákat, magát a vízesést pedig fújtatók hajtására használták.

A képen is látszik, hogy akár keresztben is elfértek a kivágott fák - a videón pedig a vízesést is lehet látni felülrõl.
- https://www.youtube.com/watch?v=MncmF6F-TpM
Válasz
10/10
Ljerk 2017 márc. 22. - 02:34:24 10/10
(226968/239045)
A jégkorszak maximuma (25-15.000 BC) körüli szárazföldek - pirossal jelölve, amik a 100-140 méterrel alacsonyabb vízszint miatt síkságokká váltak. Természetesen az északi területek lakhatatlanok voltak nagy népesség számára, a Földközi-tenger partjain volt a lakható rész Európában, Kínában pedig Tajvantól délre.
Válasz
10/10
Ljerk 2017 márc. 22. - 02:12:30 10/10
(226967/239045)
:) Természetes - a kételkedés viszi elõre a tudományt, meg az ellenvélemények. Mindenki szeretné a saját igazát bizonyítani. :)

Én nem lovaltam be magamat, mert tudom, hogy a puding próbája az evés - azonosítani kell a kõalakzatokat a Riau szigeteken és a víz alatti városokat (ha vannak persze), aztán eldõl, hogy mi is az.

Azért nem tartalmazhat az Arvisura sok mindent 10.000 BC-rõl, mert a Hun Törzsszövetség 4.040 BC-ben alakult és átálltak a rovásírásra a képírás helyett, és innentõl kezdik írni a Törzsszövetség történetét. A képírásos agyagtáblák a korábbi idõkrõl a frigyládákban vannak. Természetesen sok visszaemlékezés van Ataiszról is, tehát 5.038 BC elõttrõl, amikor is az elpusztult cunami által - de korántsem részletesek.

Egyetlen konkrét részt olvastam, hogy amikor Kuszkó elér Észak-Amerikába 5.000 BC körül, akkor a korábbi amerikai telep fõvárosa Manitu-Óm már jóval a víz alatt volt - azaz voltak régebbi utak az Arvisura szerint is!

Amit felvetsz, hogy trópusi éghajlat, az korántsem igaz, a jégkorszak még nem múlt el 10.000 és 5.000 BC közt, mások voltak a klimatikus viszonyok még az egyenlítõnél is - a magasabb hegyek ott is jégbe burkolóztak, a hóhatár 1000 méter körül volt itt is, simán hógolyózhattak a Hun-fennsík hegyeiben (a mai maláj félsziget déli része). :)

Készítettem egy montázst az Arvisura 3 visszaemlékezésébõl és a Riau szigetek térképébõl az összehasonlításhoz, én 99,9999 %-osan bizonyos vagyok benne, hogy ez az a terület. De mint mondtam, a puding.....
Válasz
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 22. - 01:16:24 8/10
(226966/239045)
Nézd kedves Ljerk, én sem vagyok egy nagy szakértõ - én is szeretem összekapcsolni a dolgokat, keresni az összefüggéseket, de azért ezt igyekszem körültekintéssel tenni...

Mit látsz Új-Guineával kapcsolatban ? 3 dolgot kapcsolsz össze.

"- van egy mezõgazdasági, öntözéses lelõhely 10.000 BC-s kezdetektõl (a világ 3 teljesen más pontján jelennek meg a semmibõl úgymond ezek a kultúrák)"

Melyikre gondolsz? Olvastam a feltételezett cukornád és banán ültetvényekre vizet elvezetõ csatornákról Kuk Swamp kapcsán. Mondjuk nem egészen világos számomra a dolog, hogy egy trópusi éghajlatú területen erre miért volt szükség a nagy mennyiségû csapadék mellett. Lehet, hogy ez az "elsõ nyom", de a nagy öntözéses kultúrák másként néztek ki, mások voltak a körülmények, az adottságok.


"- ataiszi (hun törzsbeli) nevek szerepelnek ezen lelõhely közelében garmadával (Tamana kutatás)"
Evvel a névadással kapcsolatban már leírtam a kétségeim az elõzõ hsz-emben, azt továbbra is fenntartom.

"- az Arvisura beszámol a kitelepülésekrõl, konkrétan a 10.000 BC körülirõl nem, de az 5.600-5.000 BC körüliekrõl már igen, ekkor indul például Suva hajóival délnek és keletnek, Kuszkó Amerika felé Alaszka irányába, és Buda Mezopotámiába (a hajóutak egy része kapcsolat megújító hajóút volt)
(ott van "Suvára" is az új-guineai Tamana térképen)"
Lazán dobálódsz közel 5 ezer évvel, pedig az hatalmas idõszak.... hosszabb, mint az ókori Egyiptom története mondjuk a Nagada-kultúrától a római hódítással bezárólag!
És azért közben történt egy s más.... és mindezt egy szájhagyomány alapján lejegyzett könyv nyomán.... Kicsit több tisztelet az Idõnek....

"3 különbözõ forrás találkozik Új-Guineában a Kuk ásatási helyen! UNESCO - Tamana - Arvisura"
Nekem ez még elég önkényes összekapcsolásnak tûnik továbbra is.... Én sajnos ilyen földhözragadt vagyok, de talán nem begyepesedett!:)))))))))))))))
Válasz